Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-10 / 164. szám

Szeged, 1915. julius 1®. megadták magukat. A bükkösdi pusztán sen­ki se haragszik az oroszokra, pedig nagy okuk van rá. Nemcsak, hogy nem taaragusz­nak, de az egyik napszámos leány sirva bo­rult az édesanyja vállára s bevallotta, hogy a legerősebb, magas, szőke, kékszemű muszka legénybe beleszeretett s a kútba veti magát, ha az övé nem lehet; abba az arató legény­be, taki pipalesból, búzavirágból olyain szép koszorút köt mindennap neki s olyan szomo­rúan tudja elénekelni ,a hadifoglyok fájdal­mas dalát. A muszka is megszerette a puszta mezitlábos vadvirágát, ,a szegény napszámos leányt; megígérte és esküvel fogadta, hogy amint megszabadul a fogságból, eljön hozzá s feleségül veszi és itt is marad .Baranyáiban, ahol a szép sárga kalász s feketeszemű leány terem. Amint ,a példa mutatja, nemcsak hogy nem baraguszmak nálunk a muszkákra, hanem össze is barátkoznak velük, sőt a ci­gánybáró módjára eljegyzést is tartanak. Tanú is van hozzá, ,a fülemile, mely ott éne­kelt s a gólya, mely ott kelepelt... — A huszár a csizmával. A szegedi haditörvényszék pénteken délelőtt két. huszár fölött ítélkezett. Harmati József káplár és Károlyi Sándor őrmester a niezőihegycsi méntelepre voltak szolgálattételre .beosztva, A méntelep raktárából január 28-án két pár csizmát elloptak, a csizmákat eladták, a pénzt elmulatták. A hadbíróság a káplárt négy hónapi szigorított szobafogságra ítélte; az •őrmestert bizonyítékok liijján .fölmentette. — A mézeshetek ellenőre. Szombaton és vasárnap mulatságos szenzációval kedves­kedik az Uránia igazgatósága ® közönségnek. Vetítésre kerül a szezon .legszellemesebb, finom pikantériával fűszerezett filmje: A mézeshetek ellenőre. Ez a film nemcsak ka­caj-orkánra, de tapsviharra is ragadtatja a közönséget. A másik slágerja az Urániának: „Győzelem az álarc alatt". — A Vass-moziban egy négy felvonásos holland drámát mutat­nak be. Gyönyörű, művészi fölvétel. Az Apol­lóban az „U 9 bőse" ciniü aktuális drámát játszák. ssaasiBBBca* Fog-Krém Montenegrói csapatok kiképzése — Kanadában. Berlin, judius 9. A londoni Daily Teleg­raph-nak jelentik a kanadai: Montreálból, hogy oda csapatosan érkeznek azok a monte­negróiak, akik eddig az Egyesült-Államokban: éltek, azonban visszaakarnak térni hazájuk­ba, hogy fegyveres szolgálatot teljesítsenek. A mointenegróiakat Kanadában csapatokba osztják, francia tisztek bizonyos Ifoku kato­nai kiképzésben részesitik s csak azután kül­dik haza. A kanadai és az angol kormány között az a megegyezés, hogy a monteneg­róiakról, amíg Kanadában tartózkodnak, az angol gyarmat gondoskodik, a szállítás költ­ségeit azonban már az angol kincstár fedezi. A táborban, amelyet e célra szerveztek, hir szerint mindjárt kezdetben 4000 montenegróit fognak elhelyezni. Ezt az eredményt ugy ér­ték el, hogy a montenegrói kormány megbí­zottakat küldött az Unióba, hogy ott vissza­térésibe csábítsák a crnaigorooikiat. Kanadát azért választották a gyülekezés helyéül, mert az Egyesült-Államok kormánya nyilván ne­hézségeket támasztott volna. Az átszállítás az angol kormány által egyenesen erre a cél­ra átadandó hajókon fog megtörténni. T)'Annonzio, Baklanoff és Rubinsfein Ida. — Emlékezés egy párisi szerelemre. — (Saját tudósítónktól.) (Ma, amikor az ola­szok legtipikusabb bőse aktuális (ő a Iteghan­gosabb és leggyávább, ő a legsaennér mesobb a megvásárolt összegekért), érdekesnek talál­juk fölemlíteni D'Annunzio párisi életének legjellemzőbb idejét. Három évvel ezelőtt tör­tént históriáról van szó, illtetve arról az 'eset­ről, mikor D'Annunzio fölsült mint hóditó, a nő, az isteni nő, neve szerint Idia Rubinsteiu kinevette és faképnél hagyta ,az őrült kis olaszt, a kopasz áltesenit. Ida Rubi'nistein ugyanis egyi igazi orosz talentumba, Bakla­noff baritonistába szeretett bele. Baklanoff a leghíresebb orosz énekes volt az utóbbi év­tizedben, világhírű, korának legnagyobb éne­kese, nemzetekre va®6 tekintet nélkül. Daliás alak és fiatal. Különben a világháború ki­törésekor beállott katonának s mint orosz hadnagy, ellenünk küzdött. Az első kraszniki csatában srapnel érte és halálosan megsebe­sült, napokig vergődött, megoperálták, hiába: meghalt. Egyik ausztriai városban temet­ték el. A párisi szereltem története, Baklanoff diadala ós D'Annunzio csufcs bukása igy hangzik (három év előtt megjelent (közlések alapján): 1911-ben 'D'Annunzio Parisban ólt és is­mét beszéltetett magáról. Nemcsak .a Szent Sebestyén cimü színpadi drámája révén, mely Parisban alaposan megbukott, de legújabb szerelme, Rubinstein Ida révén is. Ez a szerelem Páriában szökkent rügybe s Pár is nagyot kacagott az irón, aki miután számos szerelmi ügyben diadalmaskodott s határtalan cinizmusával mindig győzedel­meskedett, most végre a saját orvosságát volt kénytelen lenyelni. A sors megbüntette öt nemcsak feleségéért, a szende Galese her­cegnőért, de lEleonora Dúséért is. A szerelem költőjéről s örökifjú hőséről talán érdekes lenne konstatálni, hogy hány esztendős, nehogy a közönség túlságos illú­ziókat tápláljon felőle. Nincs rá eset, hogy d'Annunzio bevallauá a korát, még legbizal­masabb baráti körben is. Mikor ezelőtt öt esztendővel egy olasz gazdálkodó agyonlőtte d'Annunzio egyik kutyáját, az ügy a firenzei törvényszék elé került. Az irtó vitte oda. A törvényszéki elnök természetesein kikérdezte a na c ion álé ja felől, s többek iközt arra is kí­váncsi volt, hogy hány esztendős'. — Nem tudom, hány éves vagyok, — mondta d'Annunzio. — Ilyesmit nem szokás kérdezni nőktől és művészektől, de én azért hajlandó vagyok harminckilenc esztendőt vállalni. Az örökifjú szerelmes a párisi eset al­kalmával inkább volt ötvenesztendős, mint negyvennyolc. S most (irja 1911-ben egyik párisi ma­gyar újságáról) „Páris kacag azon, hogy a szerelem e fáradhatatlan dalnoka s még fá­radhatatlanabb gyakorlati hőse vógre-vailla­hára kudarcot vallott. Páris nem szereti d'Annunziot. Az intellektuális Páris csodálja az irót, die ki nem állhatja az embert. Ciniz­musa, önteltsége, primadonnai pózoillálsa s mindeneklföltött Duse Eleomorávaíl szemben tanúsított per fi diája sokkal jobban bántotta a pár isi akart, hogysem ne örültek volna szi­vükből a ,jSzent 'Sebestyén mártíromsága" bukásának s annak, hogy d'Ammumo 'Rubin­stein Idánál teljes kudarcot vallott. S bár Porte-Biche szerint a párisiak ugy utálják d'Annunziot, mintha francia lenne, nem. kell azt gondoltai, hogy szivét ez a kudlarc meg­ölte. Az olyian "cinikus sziv, mint d'Annunzióé, Igazgató: VAS SÁNDOR ORZO MOZI nyári helyiségében TELEFON: jHVÍfl113-96. 'TÉLI 11-85. Szombaton és vasárnap, julius hó 10. és 11-én WtT A szezon legnagyobb slágere! Egy asszony, aki mindenkié Szenzációs dráma 5 felvonásban. Háborús karikatúrák. Valamint az uj kisérő műsor. Előadások a téli helyiségben szombaton 5 és 7 órakor, vasárnap 3, 5 és 7 órakor, a nyári helyiségben este 9-kor. Rendes helyárak! Rossz idő esetén a 9 órai előadás is a téli helyiségben lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom