Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-10 / 164. szám

Szeged, 1915. julius 10. i DÍLMAGYABOBSZÁG 3 Az olasz harctér déli frontján. — A Délmagyarország kiküldött munkatársától. — menekült meg valaki. Tekintettel arra, hogy az arrasi székesegyházat összelőtték a néme­tek, a tüzérség nem tud megfelelő megfigyelő pontot tálalni és kénytelen lesz állásait meg­változtatni. Az apremonti erdőben ujabb si­kereket értek el a németék, akik Vauxíerry mellett több francia árkot ragadtak el. Ez a térnyereség ál legközvetlenebb vészedéimet jelenti: az Aillytől dél felé levő francia állá­sokra, A belga front. Hága, julius 9. A Vlaamse Stem közli, hogy a belga front ötvennégy kilométer hosz­szuságban húzódik és százezer belga védi. A belgiumi és franciáországi1 angol frontot hét­százezer ember védelmezi, dacára annak, hogy csak kétszer olyan hosszú, mint a bel­gák védelmi vonala. Ebből is kitűnik, hogy milyen kitűnő a belga: hadsereg, amely első­rangú csapatokból áll. A Vlaamse Stem végül megjegyzi, hogy Franciaországban kiképzés alatt belga tartalék negyvenezer embert számlál. - . t Í. rn ' s <35*5 A törökök ujabb nagy sikerei. Konstantinápoly, julius 9.- A főhadiszál­lás közli.- A kaukázusi fronton a jobbszár­nywnktól visszavert ellenséges lovasság azon volt, hogy hadállásaiban megtarthassa ma­gát és ellentámadásokat intézzen. Kísérletei azonban meghiúsultak. A Dardanella-fronton az Ari Bürnu sza­kaszban tüzérségünk julius 6-án sikeresen ágyúzta az ellenséges hadállásokat, ame­lyekben komoly károkat okozott. Az ellensé­ges tüzérség, amely balszárnyunk ellen ope­rált, helytelen tüzelés folytán saját lövész­árkait bombázta s ezáltal a maga katonái so­rában meglehetős nagy pusztítást vitt vég­hez. A Sed il Bahr-szakaszon az ellenséges felderítő csapatok által megkísérelt támadá­sokat visszautasitottuk és az ellenségnek sú­lyos veszteségeket okoztunk, Mialatt az el­lenséges felderitő-csapatok által megkísérelt támadásokat visszautasitottuk és az ellenség­nek súlyos veszteségeket okoztunk. Mialatt az ellenség Teke Burnu előtt segéd-hadihajó­kon és kisebb gőzösökön be- és kirakodási munkákat végzett, anatóliai partvédő üte­geink hirtelen tüzelést kezdtek az ellenséges hadállások ellen. Lövedékeik egyike egy ellenséges zász­lóalj közepébe esett és nagy zavart okozva, az ellenséges legénység sorában egyúttal nagy pusztítást is végzett. Ugyanezek az üte­gek az ellenségnek egy ottani lőszerraktárát is felrobbantották. A többi harctérről nem érkezett fonto­sabb hir. (Közli a miniszterelnöki sajtóosz­tály.) Romániának döntenie kel!. Bukarest, julius 9. A Moldava Írja: Az orosz Ihaíd'slereg visszavonulása felszabadit attól a nyomástól, amely & semleges álla­mokra nehezedett. A semlegesek újra vissza­nyerik akcióképességüket és nemzeti érdie­keiknek megfelelő magatartást fognak tanú­sítani. Tudja-e a román kormány, hogy el­érkezett a döntés órája és várokozásnak nin­csen többé helye? | ; Most egy éve mint turista jártaim be ezt a vidéket és nem hittem a pesszimista jöven­dölések dacára sem abban a tehetőségbein, hegy itt fenn a hegyek között, ahol a leg­különbözőbb tájiakról összevrődött turisták első találkozásra barátokká lesznek, a termé­szet fensége® csendjét a fegyverek és ágyuk rettenetes bömbölése fogja felváltani. Graz környékére még majdnem az évi rendes kontingens nyaraló özönlik, már in­nen nyugatra ós délre azonban mindinkább ritkulnak ezek sorai. A magyarok kedvelt nyaralóhelyei a wörthi tó .mellett bizony most kihaltak. A hadszíntérhez közel, sőt egészen a had­színtéren fekvő városok élete teljesen nyu­godt és bia nem látnánk mindenütt szokatla­nul sok katonát, azt mondhatnók, hogy olyan, mint máskor. Pedig .alig hagyjuk el X vá­rost, ameddig a déli vasút polgári egyéne­ket szállít, (katonai célra az egész vonal ren­desen működik), már úgyszólván a harctéren vagyunk. A harctér Legnyugatibb frontja a SStiif­serjcch, ahol csapataink állásai helyenkint 3000 méter magasságban vannak. Itt eddig még nem volt nagyobb harc, mert bár „hű szövetségesünk" tiz hónapig készült aljas tettére, mégis első vonalát Bo-rmio és Bocaa -d-i Forcola közé tette, ami által ezen a részein csak erőtlen ágyúzással töltheti idejét. Hogy milyen bátran viselkedtek az olasz csapatok, annak illusztrálására egy tisztünk beszélte el nekem, hogy az ő állásától körülbelül 2500 méternyire fedezékeiben dolgozó olaszokra pár lövést tett, mire azok azonnal abbahagy­ták a munkát és a tőlük még pár száz méter­rel hátrább levő tartalékkal együtt megszök­tek. Nem szabad azért azt gondolnunk, hogy a nyugat-tiroli fronton könnyű dolguk vau katonáinknak, mert a terepviszonyok óriási követelményeket állítanak -csapataink elé. Az -éjjelek hidegek; még most is sür-ün ha­vazik; az ételiem- és muníció-pótlás i® óriási nehézséggel jár. A frontnak majdnem a közepén van a Krn és itt szerették volna -az olaszok áttörni, hogy ezzel .kényszeritsenek bennünket, a Stil'f­serjo'ohon és Görznél isi visszamenni, nehogy kettévágják arcvonalunkat. Az. itt heteken át tartó elkeseredett küzdelemről egy az azokban résztvett szegedi tiszttől tudtam m-eg a következőiket: — Az első v-oinalban feküdtünk, miikor az -olasz tömegekben hömpölygött felénk. lEilső lövéseinkre sokan elestek, de még többen el­futottak. Mikor körülbelül 1000 méternyire jutottak- hozzánk, az éj sötétjében beásták magukat és alig hajnalodott, elkezdtek az oroszoktól tanult tölíténypazarlással vaktában ágyazni, ugy liogy -a hegyek visszhangjában még megsokszorosadött hangzavar a legnyu­godtabb ember idegeit is alaposan próbára tette. Az olaszok azonban elfelejtették, hogy mi már a háborúihoz hozzászoktunk és nem veszítjük el egyhamar a fejünket. Mikor az­után megszólaltak a mi 30.-5 ágyúink, iharoa­i-osan elcsendesedett a legtöbb -olasz üteg. He -ezúttal nem rázhattuk líe könnyen magunk­ról őket, mert rettenetes gyalogsági tüz fede­zete alatt rohamot roham után intéztek laz cllaszok, melyeket mi fényesen álltunk, ugy hogy a Krn elvitáz,hatatlanul kezeinkben van. Frontunk déli részén Görzért folyik a leghevesebb küzdelem és csodálatosan annyi­ra bizik itt mindenki gyŐzhetetlenségünk­ben, hogy Görz polgári lakosságának jó része a helyén van és a vonat zavartalanul közle­kedve köti őket -össze azokkal a sízemencsés emberekkel, kik harcterektől messzebb fekvő vidékeiken Iáknak. Ugy az eddigi részleges, mint a tegnapi átaláno® támadás, am-ely Plavától egész a tengerig húzódott, teljesen sikertelen maradt az olaszok részére. Az egész vonalon az olasz hullák ezrei figyelmeztetik az áruló nemze­tet hüségtörésére. Plava ós Sagrad-o alkotják az Is-onzo front támaszpontjait, melyek közé félkörben helyezkedik -az Isonzo nyugati partján jóval a háború kitörése előtt épített úgynevezett görzi hidfő. Az első -erős támadást az olaszok a Plava elten intézték két-három gynloghad­asatálylyial. Mintán ez nem sikerült, meg­próbálták -a- déli támaszpontunkat, majd görzi állásainkat megingatni. Ezek után a kedvező harcok után indult az egész harma­dik ©llaisz hadsereg az általános támadásra. Számtalan, egymásután felállított sorokban hömpölygött ez -a négy hadtest öt. Flórian ellen. Kíméletlenül hajtották a tisztek kato­náikat öldöklő tüzünkbe. El kelll ismernünk, hogy az olasz-ók -ezúttal vitézül harcoltak, de ha jtsuk -meg zászlóinkat eiüsősorban a mi hős fiaink előtt, akik elenyésző kis számuk, elle­nére a vad túlerővel támadó ellenséget siker­rel1 verték vissza. Nyolc olasz hadosztály 160.000 emberrel kísérelte meg legfontosabb pontunk áttörését, aminek szomorú eredmé­nye, hogy körülbelül ennek negyedrésze hal­va fekszik állásaink előtt. Azz-al a megnyugtató érzéssel hagytam el ezt a harcteret, ho-gy miiként a iStilserjodhtól Tr-iestig lak-ók változatlanul űzik megszokott életmódjukat, ugy mi, az ország belsejében -lakók törhetetlen hizalmmal nézhetünk a jövő elé, hogy harcedzett fiaink biztos kézzel­verik vissza „szövetségesünket." V—ő. Bulgár minisztertanács. Szófia, julius 9. Csolak Antics szófiai szerb követ, akit kormánya a szerbek albá­niai előnyomulása után hazarendelt, vissza­érkezett Szófiába és hosszabb ideig tanács­kozott Radoszlavov miniszterelnökkel. Ez­után minisztertanács volt és- a beavatott kö­rök az albániai térfoglalással kapcsolatos vi­szonyokkal hozzák a minisztertanácsot vo­natkozásba. Royalista puccs Párisban. Brüsszel, julius 9. Belga forrásból azt az információt nyerte a brüsszeli német kor­mányzóság, hogy Párisban a rendőrség ko­moly royalista puccsot leplezett le. Az össze­esküvésben több államhivatalnok, két magas­rangu katona és egy püspök is részes. A nyomozás azonban olyan titokban folyik, hegy eddig részletek nem szivárogtak ki. A francra lapok közül csak a „Guere Sociale" adott hirt a rendőrség akciójáról, de azon­nal elkobozták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom