Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-08 / 162. szám

Szegedi, 1915. julius 8. DÉLMAGYABOBSZAB 5 zalé'knyi cukrot is tartalmazó kondenzált tejből 28 fillérből állitható elő egy liter tej. Kakaó 1 kiló Hollandiában 3.90, csokoládé kilója tábláikban (60 százalék cuikor, meg 40 százalék kakaó) 2.60 korona. Szinszappan 45 százalék zsírtartalmú 98 fillér, 60 százalék zsírtartalmú 1.14 korona Hollandiában. A tainács meghatalmazottjával kiikiilden-é a maga szakemberét, aki kereskedelmi szakiseimeretének teljes kihasználásával elvégezné a vámhatóságoknál, vasúti társaságclknál, hajózási vállalatoknál a technikai teendőket, biztosítaná azt is, hogy a város elsőminőségii élelmiszereket kapjon a lelhető legolcsóbb áron, elintézné a megvásárolt áruik gyors és akadálytalan elszállítását, szóval elvégezné az egész kereskedelmi lebonyolítást. Kenyerünk lesz télire!, de túlságosan megcsappant marhaállományunk nem ujul meg aratás után, mint gabonakészletünk. Hus és egyéb élelmiszerárak hihetetlen magasra fognak emelkedni az őszi és téli hónapokban, mert ha hamarosan véget is érne a világháború, a béke nem szüli meg a ,marhaicsordák-at és télen csak a kiváltságos gazdagok juthatnak hetenkint párszor -húshoz és vajhoz. BxsesoKüiceaeK.faaasEegaaaEsaaaasaBxeaae.iiiaaaaaEaDBiaB HÍREK oooo — UJ. SZÖVETSÉGI GYÜRÜK két és három koronáért kaphatók a Déluiagyarország kiadóhivatalában. Magyarok Prágában. (Saját tudósítónktól.) Prágában, Gsohorszáig fővárosában magyar katonák is élnek. Az. egyik levelet irt haza és. ezeket közli: Gyönyörű város Prága. Különösen a régi utcái szé-pek. Büszkék is rá .a csehek, akik szerint Prága a világ legszebb városa. Az itteni nép élelmes és gondol mindenre. Hogy mást ne .mondjunk, nincs drága ág. .Minden olcsóbb, mint otthon, a szép nagy Alföld városaiban. Mutatóban megküldök~égy prágai étlapot. .Ez az étlap a Kral -Hav. étterméből való. Ez egy hatalmas, csupa márványból -épült, elsőrangú étterem. Hozzá has-onló Magyar-országon alig van; s i-me néhány szemelvény, amiből tájékozódást lehet szerezni -a prágai árakról: Krumplileves 24 fillér. Halleves 24 fillér. Marhahús para-dicsoinmórtás-s.;^: 60 fill. Rorjupeesenye ubo-rkaisalátával 80 fill. Sertéshús galuskával 80 fill. Vagdalt pecsenye kaliarákéval 80 fill. Cseresnye gombóc 30 fill. Mogyorótorta 80 fill. Földieper 30 fill. Kávé 30 ftlfll És hegy ne csak a gyomorról beszéljünk, ne -csak olcsó árai miatt dicsérjük Prágát, megírjuk azt is, -hogy a magyar katonák nagyon népszerűek ,a cseh fővárosban. Bár ez a népszerűség sokkal jogosabb, mint a csehek népszerütlenisiógo nálunk, -mégis ahegható, liogy a cseh -gyerkőcök -felmásznak a villamos póznákra s onnan kiabálják: — Éljen magyarok! A csehek általában megbarátkoztak: a magyarokkal. Ünnepségek alkalmával Prágában magyar zászlók lengenek. Lemberg vissza-fogllalásokar a cseh ikatonnzenekarok a Rákóczi-indulót játszották először. Azt mondani s-em kell, hogy a magyar katonák főleg a cseh nők körében népszerűek. — Katonák szabadságolása aratómunkákra. A most folyó aratási munkálatokra a legénység szabadságát nyerhet julius 15-ig és julius 23-tól augusztus 15-ig. Hogy mennyi legyen- a szabadság és hogy hány ember mehet el -póttest-enkin-t egyszerre, azt az, illetéke^ paran-csn-okok szem-Ayesfen álja-pitják meg. Általában elv -az, hogy mindazok szabadságolhatok, akik nincsenek mie-net-alakulásokhoz beosztva és akik legalább már öt heti kiképzésben részesültek. — Orosz sétabotot kapott a polgármester. Dr. Somogyi Szilveszter polgármes'ernek levelet irt Lukács F-enen-c, szegedi -nópfölkélő, melyben arról értesiti a polgármestert, hogy tisztelete jeléül -e-gy -séta-botot kiüld n-eki, melyet ogy orosz hadifogoly faragott közönséges fanyelű bicskával. A levélben többek közt -ez áll: ,,-E sorokat a lefegyverzett orosz ellenség táborában iram, ahol egy orosz katona értékes mii fa rágásokká! díszített sétapálcát készített Szeged1 érdemes* polgármesterének." A pálca tényleg ni-eg is jött, értékes és nehéz kézimunkáról tanúskodik. — Van ismét rézgálic. A városi hatóság a gaz-dák sürgetésére -egy vaggon rézgálicot vásárolt tizenkétezer koronáért. A rézgálic a na-poikban- megjön Szegedre és a -hatósági üzletben egy korona nyolcvan fillérért kiárusításra kerül. Azo-k a szegedi és tanyai gazdák, akiknek szükségük van rézgálicra, Bokor Pál polgármester helyettesnél jelentkezzenek (Bérház, I. emelet), ahol előjegyzésbe veszik -a bejelentett szükségletet. — A vak katonáknak. A Lloyd állandó tarokkpartija 57.50 koronát küldött be hozzánk a vak katonák alapjára. A pénzt rendeltetési helyére juttattuk. — Szmollény Nándor meghalt. Szmollény Nándor, a szegedi állami felső kereskedelmi iskola tanára, hossza® betegeskedés ntári szerdán déllelőtt maghalt Bocskay-utoa -1. szám a'llatt levő lalkiásán. Szmollény halála városszerte nagy részvétet kelt. Egyéniségét és közéleti tevékenységét általánosan ösm-erték, -álig volt olyan társadalmi mozgalom, amelyben az elhunyt részt ne v-ett volna és alig egyesületi amelynek tagja n-e lett volna. Mint a város törvényhatóságának ós több bizotságáuak választott tagja a város közügyeinek intézésében is -nagy munkálkodást fejtett ki. Ezenkívül tagja volt a -Dugoniostár-s-aság tud-ományosi osztályának; több munkája könyv®lakban is megjelent. Szmollény Nándor -Szegeden született 1860-ban. Középiskoláit is itt végezte ós -már másfél évt-ize-d óta tanára a kereskedelmi iskolának. Körülbelül félév előtt: kezdett -betegeskedni; érelmeszedéshen -szenvedett éis ez okozta hafflálát is, amely .szerdán reggel fél nyolckor következett be. Halálát feleségén kivül egy,étlen leánya, Ilonka gyászolja, aki Erdélyi Árpád honvédszázados felesége. iSzmollény halálának hírére az állami f-elsőkereskedeJlmi iskola épületére kitűzték a, gyás-ztobogót. A Dugonics-Társaság, a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége, melynek felügyelő-bizottsági tagja, és -a -Vörös-Kereszt, amelynek főtitkára volt, koszorút helyeztek az elhunyt ravatalára. A szegedi bőripari szövetkezeit, melynek tiszteletbeli -titkára v-olt, 50 iko-romát juttatott ma a Vörös-Kereszt céljaira, koszorum-egváltás óimén s a temetésen, küldöttségileg v-esz részt. Az -elhunyt temetése pénteken délután 1-esz a Bocskay-utcai gyágzlházból. A temetésen a gyászbeszédet dr. Ditrói Nándor tanár fogja tartani. — Linsingen és a magyar Himnuszj Az északi harctérről érdekes levelezőlap érkezett -Szegedre; egy honvéd irta ismerőséhez a közlésre érdemes epizódot. Stryjbeu a győzelmes német hadvezér, Linsingen tiszteletére nagy ovációt rendeztek tisztjeink, melynél számos magasrangu közöshad,seregbelii tiszt is jelen volt. A közös hadsereg •egyik ausztriai ezredének zenekara játszott. Eljátszották a német, aztán az osztrák Hymnuszt. A -német hadvezér a magyar Himnuszt iis kivárnia hallani. Az egyik tiszt azonnal értesítette a karmestert Linsingen óhajáról, amely tudvalevőleg -a legenyhébb formában is parancs, A karmester nagy zavarba jött, m-ert az újonnan kiegészített zenekar még nem rendelkezett a magyar Hy-mmusz kottáival s igy nem is vállalkozhatott annak élőadására. Szörnyen rastelték a dolgot, de hamarosan nem segíthettek ,a bajon; bc kellett vallani, hogy ,a magyar Hymnuszt most nem tudják játszani. Linsingen nagy megütközéssel fogadta a jelentést s megparancsolta, hogy nyomban tanulják be a magyar Hymnuszt, mert ha huszonnégy óra múlva sem tudják előadni, — pokolba kergeti valamennyit! Amint az ünnepély véget ért, szállására masírozott a zenekar, a karmester leirta a partiturát s hozzáfogott a magyar Hymnusz tanításához. A karmester addig le nem tette a vezénylő pálcát, mig a banda hibátlanul el nem fújta a magyar Hymnuszt. A németek n-agyon megbecsülnek -bennünket. Minduntalan megnyilvánul a németeknek a magyarság •iránt érzett szeretete, nagyrabecsülése. Hü maradt a magyar nemzet hősi tradícióihoz, noha az utóbbi idő sok csorbái ejtett rajta; ez a világháború kiköszörülte a csorbát, Olyan a magyar most is -a harctéren, minit volt régen: igazi hős, vitéz, verekedő mindhalálig. — Ujabb behívások. Szerdán délután Szegeden ujabb behivási parancs jelent meg. Eszerint az 1896. évben született -folyó évben -besorozott népfelkelők; továbbá 1892., 1893., 1894; valamint 1890-től 1878. évben, született népfölkelési kötelezettek, akik bármilyen oknál fogva a niu.lt évben megtartott népfölkelési szemlék alkalmával meg nem jelentek és a folyó évben megtartott népTöl-kelési utószemlén soroztaltak be, valamint az utóbb fölsorolt évfolyambel'iek közül azon népfölkelők is, akik az egyes sorozó járásokban ujPolliit TesM » férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855.