Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-04 / 159. szám

Szeged, 1915. julius 4. DftüMAGYAmOES&AG 5 gátolni, sőt ezt tőle egyenesen megvonni akarni, enyhe kifejezéssel élve, legalább is igazságtalanság. A harmadik, nem; kevésbbé fontos érdek a malmok üzemének legteljesebb mértékben való kihasználása. Köztudamásu, hogy a malmok hat hó­nap óta alig dolgoznak, a hatósági őrlések, — már t. i. amelynek ilyen is van, — még 10 százalékát sem kötötték te a malmok üzem­képességé,nök. jExiisztenciális érdeke ezen legnagyobb iparágunknak, hogy üzeme az idei nagy termésnél — hat havi sziinet után — kihasználtassék, ami részint a szabad lisztfor­galommial, részint azzal értető el. ha termés­feleslegünkből minél kevesebb exportáltatik nyers, hanepi túlnyomó részben feldolgozott állapotban, aminek egyébként még az a na­gyon fontos előnye is van, hogy ezzel jelenté­keny mennyiségű korpa produkáltatik és igy a gazda szükséglete e cikkben teljes mérték­ben s, a nagy produkció és az ezzel járó na­gyobb készlet, tehát tömegesebb .kínálat foly­tán, — előnyös ár mellett volna kielégíthető, főleg ha a kivitel e cikkben kontingentáltatik. Megingathatatlan meggyőződésem, hogy a kivitelnek a tényleges; feleslegnek megfe­lelő kontenggnálásával, a közélelmezés már annyival is inkább a legteljesebb mértékben kielégítést nyer, mert az ország összes gabo­natermése egy kézben, vagyis, a Haditermény JR. T. kezelésében összpontosul, ami már eleve kizárja azt a lehetőséget, ihogy egyik körzetnek jelentékeny gabona feleslege le­gyen, míg az ország kevésbbé termő része éhséget szenvedjen. Bizonyára a tényleges szükségletnek megfelelően arányosan fogja felosztani ez a szervezet az ország közélel­mezésére szánt gabona és őrlemény mennyi­ségeket. 'A felsorolt intézkedések nem vágnak ugyan a municipiumok hatáskörébe, lehetet­lennek tart m azonban, hogy a várcsok egy­öntetű és a helyzet kellő mérlegelése alapján történt állásfoglalása az államkormányzat részéről megfelelő méltatásban ne részesülne és ha mindezen jogos kívánságok és érdekek csak részben nyernek is; kielégítést, nyugodt lélekkel mondhatják a közérdeket szolgáló vezető férfiaink, hogy megtették a helyzet parancsolta kötelességüket. Hoffmann Ignác. A török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, julius 3. A török főha­diszállás közli: A Dardanellák arcvonalán jú­nius 30-án és julius 1-én Ariburnunál semmi jelentős esemény nem történt. Három nagy ellenséges hajó mely ama közeledett, gőzbár­kákról és egyéb kisebb jármüvekről folytono­san vette át a sebesülteket. Bár ezen jármü­vek nem viselték a kórházhajók jelvényét, mégsem tüzeltünk rájuk. Szed il Bahrtól délre az ellenséges támadásokat, amelyek három napi nagy előkészületek után indultak meg, szívósan el,lentál,ló csapataink teljesen vissza­verték. Az ellenség ujabb tetemes veszteségei után visszamenekült régi állásába. Julius el­sejére virradó éjszaka és julius elsején, ennek a szakasznak jobb és bal szárnyán tovább folytak a jelentéktelen lövészárok-hareok. Ju­lius elsején este a tengerszoros felé előretört ütegeink meglepő tüzelést kezdtek az ellensé­ges táborra. Ezzel, nagy hatást értek el és egy ellenséges üteget elnémítottak. Ezenfelül egy telitalálatunk megsemmisített egy ellenséges tarackot, valamint elpusztított nagyszámú marhát, amelyek a közelben voltak. A többi harcvonalon semmi jelentős nem történt. — (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) HÍREK oooo - UJ SZÖVETSÉGI GYÜRÜK két és iárorn koronáért kaphatók a Délmagyar­ország kiadóhivatalában. Szombaton a szegedi piac. (Saját tudósilónktól.) Szerdán léptek életbe a szegedi piacokon a makszi máiig áraik, kiint csütörtöki számunkban már megírtuk, az ár-maximálás seliogysem tetszett a tanyai termelőknek és a kofáknak, akik el i® követ-' tek minden tőlük telhetőt, hogy a hatósági rendelkezést kijátszók. Csakhogy ezen törek­vésük ,a legteljesebb kudarccal' végződött, mivel a rendőrség éber felügyeletet gyako­rolt és elejét vette minden visszaélésnek. Már ia, szerdai piacról emiatt több ter­melő visszavitte áruját inkább, semhogy ol­csóbban adja, mint amilyen a makszimálás előtti ár volt. A szombati piacon pedig már különösen észrevehető volt a termelők sztrájkja. Meggyen és zöldbabon kivül alig keriilt valami termény a piaiéra. Baromfit is nagyon keveset hoztak. Tojás egyáltalán nem, volt kapható. (Egy-két asszony, aki ho­zott tojást, liszt közé rejtette és titokban árulgatta 12 fillérjével darabját, amíg egy rendőr rajta nem fogta. Uj burgonya sem volt. Mindössze egy zsákkal hoztak, de ezt rendőri segítség,gel mérték ki, mivel ,a közön­ség majd-szétszedte a zsákot. Nagy hiány mutatkozott tejben is; 3,2 fillérért nem akar­tak a kofák tejet adui és csak hatósági köz­belépésre szánták rá magukat az árusításra. A termelők -és kofák nevetséges viselke­dése azonban nem tarthat sokáig. Elvégre :sak ideig-óráig sztrájkol hatnak, mert a terményeiket maguk el nem fogyaszthatják, a kiviteli tilalom miatt máshová nem vihetik és a tojás meg a tej hamarosan megromlik. Egyébként arra vonatkozólag is intézkedés történik, h-ogy a környékbeli piacokon is ,az árak egyenletesek legyenek, igy a sztrájko­lok kénytelenek lesznek 'Szegedre hozni azo­kat a terményeket is, amelyek különféle uta­kon más piacokra csempésznek ki. Éppen emiatt vasárnap délután Miakón az élelme­zés ügyében értekezletet hivott öss-ae Hervay István alispán, amelyen Csongrád-, Csanád-, Békés- és Tamesvármégye képvislteti magát. Szegedről a polgármester [megbízásából dr. Szalay József főkapitány megy a gyűlésre, melyen meg fogják állapítani a négy megye egész körzetére a makszimális élelmiszer­áraikat. A piaci drágaság megszüntetésére egyéb­ként hatósági piac létesítését i® tervbe vet­ték Szegeden. Ezzel a szabad versenyt tennék lehetővé ,a hatósági piac és a piaci árusok között. A hatóság ügynökök utján nagy­mennyiségű élelmiszert szerezne be, melyet aztán olcsón árulnának, ugy hogy a kofák kénytelenek lennének mérsékelni az árakat. A hatósági piacon főleg búst, baromfit és zöldségféléket árusítanának. — A második hadikölcsön eredménye. A második hadikölcsön hivatalos aláírási he­lyei a kölcsönre vonatkozó elszámolásokat a magyar királyi pénzügyminisztériummal már nagyrészt megejtették s immár megállapit­ható, hogy a második hadikölcsönre 1 milliárd 120,000.000 korona névértékű kötvényt je­gyeztek. — A harcképtelen foglyok kicserélése. Zürichből jelentik: A francia és német harc­képtelen foglyok kölcsönös kicserélése dol­gában, amely akciót ia pápa és a svájci szö­vetségtanács indította ,ineg( a párisi és ber­lini amerikai nagykövetek közvetítése után, megegyezés jött létre a népiét es a francia kormányok közt. Ez a megegyezés a köz­katonákra és az altisztekre vonatkozik. Ami a harcképtelen tiszteket illeti, még folynak a tárgyalások, mert még nem tudtak meg­egyezni abban, minő betegségek és sérülések állapítják meg ia harcképtelenséget. A fran­cia kormány azt ajánlotta, hogy a súlyosan sérült tiszteket adják át Svájcnak, amely internálja és gyógyíttatja őket s azokat, a kiket harcképteleneknek talál, hazájába kül­di. Ha Németország nem fogadja el ezt a javaslatot, akkor nemzetközi orvosi bizott­ságok alakítását ajánlja, amely a két ország­ban pártatlanul jelölné ki a kicserélendő tiszteket. Valószínű, hogy iá tárgyalásoknak kedvező eredményük lesz, — Az U 4 tisztjeinek kitüntetése. A király az U 4 tengeralattjáró vitéz vezeté­seért Singule 'Rezső sorhajóhadnagynak a vaskoronarend III. osztályát adományozta dijmentesen. Vitéz magatartása elismeréséül Wnlf Edgard sorhajóhadnagy a koronás arany érdemkeresztet, Jakich Ferenc hadi­tengerészeti karmester pedig kitűnő szolgá­latai elismeréséül a koronás arany érdem­keresztet kapta. Egyúttal megengedte a ki­rály, hogy S ingnia Rezső sor hajóhadnagy a német sászár által neki adományozott II. osz­tályú vaskeresztet elfogadja es viselje. — Hadnagyi kinevezés. Balassa József volt szegedi lapszerkesztőt, aki a háború ele­jén mint zászlós vonult be debreceni ezredé­hez s azóta megszakítás nélküli a harctereken 'küzd, az olasz harctéren soron kivül hadnagy­gyá léptették elő. Balassa József most Bá­tort'fy ezredes adjutánsa lett. — Élelmiszerüzérek a kihágási bíró­ság előtt. A szombati hetipiacon négy szentesi ember összevásárolt minden brugonyát, mé­termázsánként 20—24 koronáért és azt kocsi­ra rakták azzal a szándékkal, hogy elszállít­ják Szentesre. A rendőrség még jókor tudo­mást szerzett a dologról, megakadályozta a szállítást, a burgonyát lefoglalta ós a négy szentesi vállalkozót a kihágása bíróság elé állította. A kihágási ibiró a szentesieket fe­jenként 30 korona pénzbirságra, Markimus Jócó burgonya-árust 3 napi elzárásra ós 20 korona pénzbírságra Ítélte, amiért a burgo­nya literjét 20 fillérért árusította. Azonkívül a burgonyát megvétette a városi gazdásszal, aki most kimeneti a hatósági üzletekben. Az elitéltek az Ítéletben megnyugodtak. — Jankovich István, Gyúr isin iBéla, Répás Fe­Uj férfi-divat és gyermekruha-üzletet nyitottam a Kárász-utcában, a Kézmüvesbank palotájában. • Kiváló tisztelettel || Legválasztékosabb dus raktáramat olcsó, de szigorúan szabott % árak mellett ajánlom a n. é. közönség szives pártfogásába. • Fodor Izidor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom