Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)
1915-07-04 / 159. szám
Szeged, 1M5. julius 4. DffiLMAOYAfiOESZAJS 3 ták megbőszülni a muszkák, meri mindjárt másnap a közvetlenül mellettünk levő német front ellen oly erővel támadtak, hogy .anynyl muszkát egyszerre az egész háborúban nem láttam. Egész nyíltan lőtávolságon, tul .sorakoztak sürü másfél kilométer széles rajvonalban és igy nyomultak előre. Ütegünk oly szerencsés állásban volt, hogy csak arra vártunk, hogy a rajvonal lövegeinkkel elérhető magasságba érkezzen. Erre sem kellett sokáig vámunk, persze .nyomban ott voltak jól irányzott srapneljeink, amelyektől, aki csak tudott, futott. Azt hittem, hogy ezzel vége a megkisériett támadásnak, de mintha a, földbal nőtt volna ki a másik raj vonal. Ezeket azonban a kozákok hajtották előre. Iszonyú tüzeléssel fogadtuk, valósággal lekaszaboltuk őket, de ez mitsem ihásznál!, mert ezt a raj vonalat még négy ilyen rajvonal követte. Ami aztán következett, az leírhatatlan. A rendet már most a kozákok jelenléte sem tudta 'fen tartani. A muszkák egymást pusztították. .Közben a .német ütegek is elkezdték a munkát és a legérdekesebb, hogy gyalogságunk tüzelése nélkül megsemmisítettük .az egész bandát. Gyönyörű napunk volt és most megint jól esik egy kis pihenés, Visszavertük az olaszt — mint miíidi§B Budapest, julius 3. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Olasz ha d szí ro t ér: A tegnapi nap az olaszoknak a partvidéki arcvonalon ujabb vereséget hozott. A Saigrado és Polazzo melletti hiábavaló előretörések után tegnap estefelé egy legalább két hadosztály által intézett támadás kezdődött a Doberdoi íensik szakasza ellen, Polazzotó! egészen a Monté Cosichíg. Harci lelkesedéstől áthatott csapataink az ellenséget, mint mindig, mindenütt visszaverték. Az ellenség veszteségei tegnap is súlyosak voltak. A görzi hídfő ellen a Monté Saíbotinotól délnyugatra intézett ellenséges támadásokat szintén véresen visszautasitottuk. A kariinthiai határon az utolsó napokban a nagy Pallért (a Plöcken-szorostől keletre) folyik a harc. A tiroli határterületen helyenkint ágyuharc folyt. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Az olaszok tüzérséggel kísérleteznek. Sajtóhadiszállás, julius 3. Mióta tervszerű ás nagy erővel végrehajtott, támadásaik összeomlottak csapataink ellenállásán, .az olaszok ,a.z Isonzó vidékén éis a többi frontokon is különösen arra szorítkoznak, hogy az osztrák-magyar állásokat tüzérségi tűzzel puhítsák meg. .Nagy bombáz,ást indítottak nemrégiben is a Doberdó-fensik déli szakasza. ellen., amely az Isonzó lapos torkolati vidékén emelkedik ki iv formájában. Két napon át tartott a bombázás, amelyben a municiópazarlás minden képzeletet felülmúlt. A következő napon alább hagyott a tüzérségi tüzelés és mint tudjuk, a gyalogság támadott, de hogy milyen sikerrel, arról i.s értesültünk. Ugyanekkor a felderítő repülök is útra indultak és Görzre, valamint környékére tizenhat bombát dobtak. Az északi szakaszon az olaszok elszántan küzdenek, hogy a A'rw-liagyon úrrá lehessenek. Ezek a fáradozásaik azonban itt is sikertelenek maradtak és most mar megelégszenek a tüzérségi párbajjal és kisebb osztagok előretörésével. Az alpinik a szikláknál keresnek fedezékeket, mig a mieink még háború kezdete előtt elkészített állásokban feküsznek é.s a hegytömeg .összes stratégiailag fontos magaslatait kezük között tartják. Az itt lefolyó harc tipikus magas hegységi küzdelem. Az Isonzó és .Evocliein között fekvő Krn tömege legmagasabbra emelkedik délről észak felé. A Mrzlivrh 1360 méter, a Krn 2245 méter, a Vrata 2014 .méter és a iLipnik 1867 méter magas. A Krn mint meredek mészkőplaté emelkedik és az Isonzó mély átkot vágott beléje. A plató, amelynek átlagos magassága 1500 métert tesz ki, észak és kelet felé kevésbé meredek, köves, 'kopár és csaknem teljesen erdőtlen, in,agyon kevéssé lakott és azért utakban nagyon szegény. Még pásztorknnybókat is alig találunk itten. A turisták rendszerint a Triglav felé veszik az utjukat, mert arrafelé kényelmesebb és szebb is az ut. Ha meggondoljuk, hogy milyen nagy felkészültséggel indulnak útra a turisták egy-egy ilyen kirándulásra, megértjük azt is, milyen óriás nehézségeket, jelent nagyobb csapattesteket ellátni ezeken a viznélkülii magaslatokon, a .fa határán tul. A legénység kénytelen a szabadban táborozni, ,a. fedezékeket a sziklákban kell kivájni és a fát, valamint a deszkákat rendkívül nehéz oda fel hurcol ni. A teherhordó állatok főzöládákban hurcolják az élelmet, a vizet pedig keskeny és meredek ösvényeken szállítják fahordókban. A vízhiány enyhítésére különben ujabban ciszternákat és kis vízvezetékeket építenek. Hosszú háborúra készül Itália. Páris, julius 3. Rómát jelentés szerint az olasz vezérkar előkészületeket tesz a téli hadjáratra. Az olasz kormány eddig még ismeretlen okmányokból zöld könyvet akar kiadni, amelyben Ausztria-Magyarországra szeretné hántani a háború szerzőségét. „A felszabadítók." Trieszt, julius 3. Azokban a határszéli községekben, amelyeket megszállottak az olaszok, nagy garázdálkodást visznek véghez. Eiső dolguk az, hogy összefogdossák a polgármestert, a jegyzőt, a tanítót, a papot és a községi elöljárókat. Egy faluban egy olasz kerékpáros agyonlőtt egy fiút, aki valami kérdezősködésre nem adott feletet. Csaknem hasonló sors ért egy lelkészt is. Egy tiszt már mellének szegezte revolverét, amikor csapataink éppen jókor érkezve, tüzelni' kezdtek az olaszokra, akik erre megfutamodtak. Hogyan szeretnék Olaszországban Luzern, y'ulius 3. Olaszországban, ugv látszik, nagyon lelohadt a háborús lelkesedés, különben a sajtó nem nyúlna a legfantasztikusabb .hazugságokhoz, hogy a nép kedvét fö'korbácsolja. A Popolo d'Italia hangoztatja, hogy a háború sokáig fog tartani s ezért az olasz, nép készüljön, el arra, hogy az ellenség makacsul fog védekezni. „'Németországot és Ausztria-Magyarországot azonban, irja a derék lap, máris .mint haldoklót kell tekintenünk. Egyik-másik fronton arathatnak ugyan részletsikereket, de ennél nagyobb erőfeszítésre képtelenek. Minden: segitőforrásuk kimerülőben. Utasok, akik Németországból jönnek, elmondják, hogy a katonahiány következtében még a betegeket, bénákat és vakokat is behívták. Muníciójuk már alig van. Galiciábani minden négy emberre csak egy fegyver jutott. Élelmiszerük elfogyott. Kenyér egyáltalában nincs, csakis fagyasztott disznóhús sal él a hadsereg. A központi hatalmak uj aratásából négy hónapra futja a gabona. Itália teljesen elzárta Németország tápláló útjait. A nép teljesen kimerült. A 'betegeket már meg sem lehet számlálni. Mindezzel szemben Itália erejének teljességében áll és' a világ minden részéből szállítanak részére." A német nyelvszigetek kiüritése. / Bécs, julius 3. Dél-Tirol csúcsától keletre és délre egy alpesi fensik húzódik el, amelynek völgyeiben már évszázadok óta két német nyelvsziget rejtőzködik, amelyet az olaszok Hétközség (Sette communi) és Tizenháromközség (Trediici communi) neveznek. A Réíközség a vicenzui tartományban az Astico és 'Brenta között terül el és a következő falvakból áll: Asiaga, Roana, Rozzo, Galíio, Fozza, Enego és Lusiana. Ezeket a falvakat az elolaszodás veszedelme fenyegette már régóta. A Tizenháromközség a veronai tartományban van és az Etsch és az Agno között, főhelye Badia. Ezek a nyelvszigetek 1797-ig önállóak voltak a velencei1 köztársaság védelme alatt. A német nyelvszigetek lakossága cimtereknek nevezi magát és valószínűleg lcu'gobárd vagy göth eredetű. Az olasz hadvezetőség azzal kezdette a „fölszabadi tó" háborút, 'hogy ennek a két német nyelvszigetnek huszonötezer lakosságát eliizte falvaikból és hajléktalanokká tette őket. A civilizáció bajnokai. Genf, julius 3. .A Rjecs kiadója táviratot küldött a Corriere della Sera-nak, amelyben azt mondja, hogy Oroszország elismeri Itália nehézségeit a hegyi háborúban s hogy Oroszországban nagy a lelkesedés az olasz hősiesség iránt. Oroszország és Itália — úgymond, — egyformán nehéz küzdelemben vannak a szabadságért és civilizációért. Az olasz nemzeti kölcsön kudarca. Lugano, julius 3. A Corriere della Sera napról-napra felhívásokat intéz a közenségheb, hogy. nagyobb mértékben jegyezzen a nemzeti kölcsönre. A lap julius elsejei száma három ilyen; felhívást közöl. „Németország tizenöt milliárdnyi nemzeti hadikölcsönt szerzett, Anglia tizennyolc milliárdot, Franciaország hetet és Ausztria-Magyarország már az első nemzeti1 kölcsönnél három milliárdot ért el. Olaszok! Gondoljatok arra, hogy az egész világ szeme rátok tekint!" A német szociáldemokrácia és a háború. Berlin, julius 3. A Vorwarts hasábjain a szociáldemokrata frakciójának röpirata ellen fordul. Ez a röpirat azt kívánta, hogy a párt a háború eleje óta tanúsított mgatartását gyökerében változtassa meg, a pártközi békét mondja fel és a legélesebb formában kezdje meg a harcot a kormány ellen. Ezzel a röpirattal szemben a szocálideinokrata pártvezetőség polemizál és nyilatkozata végén a következőket mondj a: — A háború után a belpolitikában is oly fontos feladatok lesznek megoldandók, mint soha a német birodalom megalakítása óta. — Gondolkodjunk a világháborúból a népre háramló terhek megosztásának kérdésére, a szociálpolitikai alkotások további kiépítésé!-