Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-04 / 159. szám

Szeged, 1M5. julius 4. DffiLMAOYAfiOESZAJS 3 ták megbőszülni a muszkák, meri mindjárt másnap a közvetlenül mellettünk levő német front ellen oly erővel támadtak, hogy .any­nyl muszkát egyszerre az egész háborúban nem láttam. Egész nyíltan lőtávolságon, tul .sorakoztak sürü másfél kilométer széles raj­vonalban és igy nyomultak előre. Ütegünk oly szerencsés állásban volt, hogy csak arra vártunk, hogy a rajvonal lövegeinkkel elér­hető magasságba érkezzen. Erre sem kellett sokáig vámunk, persze .nyomban ott voltak jól irányzott srapneljeink, amelyektől, aki csak tudott, futott. Azt hittem, hogy ezzel vége a megkisériett támadásnak, de mintha a, földbal nőtt volna ki a másik raj vonal. Ezeket azonban a kozákok hajtották előre. Iszonyú tüzeléssel fogadtuk, valósággal le­kaszaboltuk őket, de ez mitsem ihásznál!, mert ezt a raj vonalat még négy ilyen raj­vonal követte. Ami aztán következett, az le­írhatatlan. A rendet már most a kozákok jelenléte sem tudta 'fen tartani. A muszkák egymást pusztították. .Közben a .német üte­gek is elkezdték a munkát és a legérdeke­sebb, hogy gyalogságunk tüzelése nélkül megsemmisítettük .az egész bandát. Gyönyö­rű napunk volt és most megint jól esik egy kis pihenés, Visszavertük az olaszt — mint miíidi§B Budapest, julius 3. (Közli a miniszterel­nöki sajtóosztály.) Olasz ha d szí ro t ér: A tegnapi nap az olaszoknak a partvidéki arcvonalon ujabb vereséget hozott. A Saigrado és Polazzo melletti hiábavaló előretörések után tegnap estefelé egy leg­alább két hadosztály által intézett támadás kezdődött a Doberdoi íensik szakasza ellen, Polazzotó! egészen a Monté Cosichíg. Harci lelkesedéstől áthatott csapataink az ellensé­get, mint mindig, mindenütt visszaverték. Az ellenség veszteségei tegnap is súlyosak voltak. A görzi hídfő ellen a Monté Saíbotinotól délnyugatra intézett ellenséges támadásokat szintén véresen visszautasitottuk. A kariinthiai határon az utolsó napokban a nagy Pallért (a Plöcken-szorostől keletre) folyik a harc. A tiroli határterületen helyenkint ágyu­harc folyt. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Az olaszok tüzérséggel kísér­leteznek. Sajtóhadiszállás, julius 3. Mióta terv­szerű ás nagy erővel végrehajtott, támadá­saik összeomlottak csapataink ellenállásán, .az olaszok ,a.z Isonzó vidékén éis a többi fron­tokon is különösen arra szorítkoznak, hogy az osztrák-magyar állásokat tüzérségi tűzzel puhítsák meg. .Nagy bombáz,ást indítottak nemrégiben is a Doberdó-fensik déli szaka­sza. ellen., amely az Isonzó lapos torkolati vi­dékén emelkedik ki iv formájában. Két na­pon át tartott a bombázás, amelyben a muni­ciópazarlás minden képzeletet felülmúlt. A következő napon alább hagyott a tüzérségi tüzelés és mint tudjuk, a gyalogság táma­dott, de hogy milyen sikerrel, arról i.s érte­sültünk. Ugyanekkor a felderítő repülök is útra indultak és Görzre, valamint környé­kére tizenhat bombát dobtak. Az északi szakaszon az olaszok elszántan küzdenek, hogy a A'rw-liagyon úrrá lehes­senek. Ezek a fáradozásaik azonban itt is sikertelenek maradtak és most mar meg­elégszenek a tüzérségi párbajjal és kisebb osztagok előretörésével. Az alpinik a sziklák­nál keresnek fedezékeket, mig a mieink még háború kezdete előtt elkészített állásokban feküsznek é.s a hegytömeg .összes stratégiai­lag fontos magaslatait kezük között tartják. Az itt lefolyó harc tipikus magas hegységi küzdelem. Az Isonzó és .Evocliein között fek­vő Krn tömege legmagasabbra emelkedik délről észak felé. A Mrzlivrh 1360 méter, a Krn 2245 méter, a Vrata 2014 .méter és a iLip­nik 1867 méter magas. A Krn mint meredek mészkőplaté emelkedik és az Isonzó mély átkot vágott beléje. A plató, amelynek átla­gos magassága 1500 métert tesz ki, észak és kelet felé kevésbé meredek, köves, 'kopár és csaknem teljesen erdőtlen, in,agyon kevéssé lakott és azért utakban nagyon szegény. Még pásztorknnybókat is alig találunk itten. A turisták rendszerint a Triglav felé veszik az utjukat, mert arrafelé kényelmesebb és szebb is az ut. Ha meggondoljuk, hogy mi­lyen nagy felkészültséggel indulnak útra a turisták egy-egy ilyen kirándulásra, meg­értjük azt is, milyen óriás nehézségeket, je­lent nagyobb csapattesteket ellátni ezeken a viznélkülii magaslatokon, a .fa határán tul. A legénység kénytelen a szabadban táboroz­ni, ,a. fedezékeket a sziklákban kell kivájni és a fát, valamint a deszkákat rendkívül ne­héz oda fel hurcol ni. A teherhordó állatok főzöládákban hurcolják az élelmet, a vizet pedig keskeny és meredek ösvényeken szál­lítják fahordókban. A vízhiány enyhítésére különben ujabban ciszternákat és kis vízve­zetékeket építenek. Hosszú háborúra készül Itália. Páris, julius 3. Rómát jelentés szerint az olasz vezérkar előkészületeket tesz a téli had­járatra. Az olasz kormány eddig még isme­retlen okmányokból zöld könyvet akar kiad­ni, amelyben Ausztria-Magyarországra sze­retné hántani a háború szerzőségét. „A felszabadítók." Trieszt, julius 3. Azokban a határszéli községekben, amelyeket megszállottak az ola­szok, nagy garázdálkodást visznek véghez. Eiső dolguk az, hogy összefogdossák a pol­gármestert, a jegyzőt, a tanítót, a papot és a községi elöljárókat. Egy faluban egy olasz kerékpáros agyonlőtt egy fiút, aki valami kér­dezősködésre nem adott feletet. Csaknem ha­sonló sors ért egy lelkészt is. Egy tiszt már mellének szegezte revolverét, amikor csapa­taink éppen jókor érkezve, tüzelni' kezdtek az olaszokra, akik erre megfutamodtak. Hogyan szeretnék Olaszországban Luzern, y'ulius 3. Olaszországban, ugv látszik, nagyon lelohadt a háborús lelkesedés, különben a sajtó nem nyúlna a legfantasztiku­sabb .hazugságokhoz, hogy a nép kedvét fö'­korbácsolja. A Popolo d'Italia hangoztatja, hogy a háború sokáig fog tartani s ezért az olasz, nép készüljön, el arra, hogy az ellenség makacsul fog védekezni. „'Németországot és Ausztria-Magyarországot azonban, irja a de­rék lap, máris .mint haldoklót kell tekintenünk. Egyik-másik fronton arathatnak ugyan rész­letsikereket, de ennél nagyobb erőfeszítésre képtelenek. Minden: segitőforrásuk kimerülő­ben. Utasok, akik Németországból jönnek, elmondják, hogy a katonahiány következté­ben még a betegeket, bénákat és vakokat is behívták. Muníciójuk már alig van. Galiciá­bani minden négy emberre csak egy fegyver jutott. Élelmiszerük elfogyott. Kenyér egy­általában nincs, csakis fagyasztott disznóhús sal él a hadsereg. A központi hatalmak uj ara­tásából négy hónapra futja a gabona. Itália teljesen elzárta Németország tápláló útjait. A nép teljesen kimerült. A 'betegeket már meg sem lehet számlálni. Mindezzel szemben Itá­lia erejének teljességében áll és' a világ min­den részéből szállítanak részére." A német nyelvszigetek kiüritése. / Bécs, julius 3. Dél-Tirol csúcsától keletre és délre egy alpesi fensik húzódik el, amely­nek völgyeiben már évszázadok óta két né­met nyelvsziget rejtőzködik, amelyet az ola­szok Hétközség (Sette communi) és Tizenhá­romközség (Trediici communi) neveznek. A Réíközség a vicenzui tartományban az Asti­co és 'Brenta között terül el és a következő falvakból áll: Asiaga, Roana, Rozzo, Galíio, Fozza, Enego és Lusiana. Ezeket a falvakat az elolaszodás veszedelme fenyegette már régóta. A Tizenháromközség a veronai tarto­mányban van és az Etsch és az Agno között, főhelye Badia. Ezek a nyelvszigetek 1797-ig önállóak voltak a velencei1 köztársaság védel­me alatt. A német nyelvszigetek lakossága cimtereknek nevezi magát és valószínűleg lcu'gobárd vagy göth eredetű. Az olasz hadvezetőség azzal kezdette a „fölszabadi tó" háborút, 'hogy ennek a két német nyelvszigetnek huszonötezer lakossá­gát eliizte falvaikból és hajléktalanokká tette őket. A civilizáció bajnokai. Genf, julius 3. .A Rjecs kiadója táviratot küldött a Corriere della Sera-nak, amelyben azt mondja, hogy Oroszország elismeri Itália nehézségeit a hegyi háborúban s hogy Orosz­országban nagy a lelkesedés az olasz hősies­ség iránt. Oroszország és Itália — úgymond, — egyformán nehéz küzdelemben vannak a szabadságért és civilizációért. Az olasz nemzeti kölcsön kudarca. Lugano, julius 3. A Corriere della Sera napról-napra felhívásokat intéz a közenség­heb, hogy. nagyobb mértékben jegyezzen a nemzeti kölcsönre. A lap julius elsejei száma három ilyen; felhívást közöl. „Németország ti­zenöt milliárdnyi nemzeti hadikölcsönt szer­zett, Anglia tizennyolc milliárdot, Francia­ország hetet és Ausztria-Magyarország már az első nemzeti1 kölcsönnél három milliárdot ért el. Olaszok! Gondoljatok arra, hogy az egész világ szeme rátok tekint!" A német szociáldemokrácia és a háború. Berlin, julius 3. A Vorwarts hasábjain a szociáldemokrata frakciójának röpirata ellen fordul. Ez a röpirat azt kívánta, hogy a párt a háború eleje óta tanúsított mgatartását gyökerében változtassa meg, a pártközi békét mondja fel és a legélesebb formában kezdje meg a harcot a kormány ellen. Ezzel a röp­irattal szemben a szocálideinokrata pártve­zetőség polemizál és nyilatkozata végén a következőket mondj a: — A háború után a belpolitikában is oly fontos feladatok lesznek megoldandók, mint soha a német birodalom megalakítása óta. — Gondolkodjunk a világháborúból a népre há­ramló terhek megosztásának kérdésére, a szociálpolitikai alkotások további kiépítésé!-

Next

/
Oldalképek
Tartalom