Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)
1915-07-28 / 179. szám
Szeged1, 1915. julius 28. DÉLMAGYARORSZÁG. 5 HIREK oooo — UJ SZÖVETSÉGI GYÜRÜK két és három koronáért kaphatók a Délmagyarország kiadóhivatalában. — Rendkivüli közgyűlés. Junivs 30-án, péntekan délután 4 órakor idir. Cicatricis Lajos elnöktéisével rendkivüli közgyűlést tart: Szeged •város törvényhatósági bizottsága. A rendkívüli közgyűlésinek mint már megírtuk, két fontos tárgya van. Az egyik la: város jövő évi íisiztsziikiséglietórőll való gondoskodás, ia. másik iái városi tisztviselők fizetésrendezése. A Iközöinoágnirikl Uiiisztfieil való ellátásáról véglegesen ínég ifflem döntött a hatóság. Hia sikerül megállapodásira jutni a szegedi miallomtulaj dcwosickkail és tisztikere®bedőkkél, akkor iá száz vaggon búzát, amelyre a miniszter engedélyt adott, velük vásároltatja meg a hatóság. A tanács rendkivüli kÖzigyűlésre már konkrét javaslattal fog előáilaini. A tisztviselők fizetés reimfazését illetőleg kijavított fölterjesztést fogunk a miniszterhez küldeni, amelyet hétfőn délutáln állllapitatt meg a szervezőbizottság, a mellynak ülésével külön cikk ikerétében foglailíioziunlk. A rendkivüli közgyűlésen Taschler lEnöne főjegyző fogja előterjesztem i az ügyet. — A református egyházközség segélye A fjüKigetfi református egyházközség évi segélyét 1911-ben 6000 koronára emelte fel a közgyűlés; 4000 koronáról, Az idei költségvetés azután ia súlyos pénzügyi lilolyzetre való 'tekintettél 4000 koronára neduíkáillta a reformátusok segélyét. iMosít nlz egyházközség terjledleilmes beadványban fordul a tanácshoz és aiz uj nend'elikezés megváltozta;táeát illtetve a régi segély vlsszaáíllitását kéri. A református egyibázlkiötzség kérésié indokolt mert nem forog fenn olyan ok amely megmagyarázná, hogy miért, ép ennek az egyházközségnek a jsteigélyét szállították le. — Glattfelder a Szent Istvánnapi szónok A budavári koronázó beimptoimban aiz idén •Szient Jiatván király napján az ünnepi szent beszédet a hercegprímás' felkérésére dr. Glattfelder Gyula csajnádi megyéspüspök fogja motadani, míg az ünnepi körmienetet a bihoros-bereegprimás vezeti. — Kitüntetés. A hivatalos lap jelenti, hogy Ferenc Szalvátor főliieiroeg, mint az ciswtrákmiajgyar monarchia VöiröisdKereiszIt egyesületének védnökibélyie|ttit|se|, a katonai hsidiegészségápolás körül szerzett különös érdemei elismeréseül Lázár Antalnak, az osztrák Vörös Kereszt Wien 1. számú önkéntes egészségügyi osztálya adminisztrál óráinak és segédorvasának a Vöniös Kereszt ezüst érdemrendjét badiékiitménryeli adományozta. Lázár Amitall, aki szegedi születésű, ahova ínég most is rokoni és baráti kötelékeik fűzik, a mozgásit, ás óta működik a harctéren, az egyik mozgó sdbészcsoport köteliékében s a „tűzkeresztséget" még a múlt év szeptemberében nyerte Lubaiczownál. Tehetséges és inagyjövőjü újságíró, aíki a háború kitörésié óta tellljesiit a harctéren szolgálatot. — Címadományozás. A király Eisenstadter Ignác niagybeosIkiereM nagykereskedőnek, törvényszéki, volt ülnöknek, at kereskedelmi tanácsosi cimiet adományozta. — Szegedre helyezett piarista tanárok Hénap Tamás kiegyesremdi rendfőnök Uitz Mátyás és Ohnmacht Nándor piarista tanárokat Szegedre helyezte. — Uj 46-os hadnagyok. A hivatalos lap hétfői száma közli, hogy a király lipkai Lipkai .Zoltán, Faragó Zoltán és Molnár Sándor 46. gj nlogezredbeli tartalékos zászlósokat hadnagyokká nevezte ki. — Szeg di katonák kitüntetése. Akiráb Botira Sándor 46. gyalogezredbeli hadnagyot ,aiz. ellensóggeil sgejmben tapusiitott vitéz magatartásáért a Signurn llaiudissalt tüntette ki. Elsőosztályu vitézségi éremmel tüntették ki a 3. honvéd huszárezredben: Lábos András szakasz vezet őt, második osztályú vitézségi érmet kaptak: Wéber József törzsőrmester, Császár András és Ocské Imrie sízslkaszvezetők, Kiss Mihály, Kávai'József és Fehér János tizedeseik, Lalik Imre járőr ze velő, Juhász Imre és Pap 'Fábián huszárok. Bronz vitézségi érmet kaptak: Juhász Károly őrmlesiter, Niagyfialusi Ainclrá® és Nagy József huszárok. Az 1. honvéd lovas tüzér-osztálynál bronz vitézségi éremmel tüntették ki: Tiezere Pál szak asz vezetőt, Tóth Imre, Ba,uer János és Vimláti Kde főtüzéreket, Németh József, iKajanovics Vince, IBellíák Ferenc, Berecz József, Dresizitó József, Maijor András, Juhász Ferenc és Vajai Mátyás tüzéreket. — Magyar levelek a német postán Németországi lapok ma érkezett számában olvassuk a német postaigazgatóság ren,delel tát, mely megengedi, hogy Ausztria és Magyarországba, magyar nyelven ivott leveleket is lehet küldni. Eddig ugyanis nem lehetett, miért a német pcstalii v utalok ban main .alkiglmlazliak magyarul tudó cenzorokat. Végre .belátta a német pcista, hogy magálhoz méltóbban cselekszik, ha megnöveli cenzorainak számát, mint ha tovább is kizárja s minthogy bajkot lállá llreljyeai a szövetséges imiagyairok nyellvét, — Levelezőlapok hadifoglyokkal való levelező re. A hadifoglyokat gyámolító és tudósi tó hivatal a, kereskedelmi \ IMinfezter engedélye alapján a had'ifogüyokíkial való leve|tezéei céljaira a postahivota,lóknál is kaphaltó levetezőliapiofcat hozott forgalomba. A levei|ézőlapeík háromféle színben jelentek mag, úgymint: Szerbiába ismert, vagy ismeretijein hejHyem tartózkodó hadifoglyokkal való levelezésihez sárga; Oroszországba ismert, hdlyeth. tartózkodókkal! való levelezéshez zöld és ismeretijein tartózkodása orosz hiaidifogságbán levők részére kék szinü papíron nyomtatva. A levelezőlapok ára darabonkint 2 fillér. :A levelezőjapek e háromfajtája a Szeged 1 számai postahivatalhoz már megérkezett és árusítását megkezdték. férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonscs-u. 6. Széchengi-fér 17. Telefon 854. Telefon 855. — A harctéri halál. Notnagel bécsi tr_ vosltiainár előadást tartott Bécsiben arról, vájjon: a harctéren bekövetkezett hirtelen halál íáj(ta.l mas-e? Mintán ez a; kérdés mto&t ól!yalrnnyira aktuális, érdékes lesz .az előadás aliapgondolat át Mfrissiieni: Amikor a katonák a harci zajban előre törnek, minden szelifemi tevékenységük, mindlein aikaratnk és érzésük egy cél) körül összpontosul, aimefly akikor meimerntáin a legfőbb és egyedüli cél. Ha ebben a Miki álllalpotában a harcost*' hirtelen lövés éri, aimeJy rögtön) megöli, akkor a halál minden fájdalom nélkül következik be. Még ;albhan a pillanatban sem érzi, a fájdalmat, iáimkor ,a golyó, ma: eljuk a koponyájába' 'fúródik. IMiert ,a fájdalom éírzeténiék az idegvéigelkrél a tudat központiiába, vagyis az agy velőbe kellene futnia. Ez azonban időt igényeli, sői, mint azt Helmholtz pontos méréseikkel kimutatta1, sókkal több időre, van szükiséigie, n.ínt azt eddig álltaláhan hitték. A igoiüyó gyorrajságn ririgyóbb mint az idegviezatéké. A golyó élőbb átüti a bőrt szét,szakítja az izmclköt, iszétrepcsrti a csarrtdkat, majd magát az agyvelőt, wmwV utóbbi ép azért már megsizüi.t. működni, mire a fájdialain éi'zete a. tndintiWa jutna. De más példákkal .is igazolható ez. A legfőbb sebesült, akkor ébred siebeisü'áírérek a tudatára', aimikor vérének aiz ömlé&e figyfimeztictj arra, vagy pedig leiroigy a fődre. Magát ,a lövést tehát nem érezte cigik fizikailag is megmérhető bizonyos idő .felfagytávall é:ú á fájdalmat. — Hogyan szoknak le Amerikában a dohányzásról. Chicagóban Kretz D. dr. eey páciensét ugy Lszelktatita, V; a, dohányzásiról, hogy az illliető szájüregéi k egy r eréét bekente pokolkővel, Miikor ntárta irrogkinál'ta az iigv íkeefeM pácdieirst «igare.ttávaiT, az a. legelső szippantás után nrdórral dobta el a cigarettát azt állítja, hagy rettenetesetn1 kefl!lemíetten szaigu volt ia fűst a szájában. Kretz dr. megáillapitottla, hogy iezt, a bűzt az ezüstn itráltmaik a. nikctinnal való keveredése idézte ellő. Ugyanez a hatái? ugy i® elérhető, ha szánkat .gyönge pokYkőoMatta! kiöbMtjük és utána rágyújtunk Egy szippaütágisal töb'bet, nincs emberfia, aki teez. (Eraen eljárás eltierjesztésére Illinois-ban egész társaság kieilletkeiziett ós minKiazokn.ál ®Hkialiml9zza ezt a módszert., akik lle ,aik?'mhlk iPzokn'i a. dohányzásról'. Eő.feg kiaima^zkerban tevő 'fiuk a páciensek. A. pokólkőoílktetiuaík a hallása nernpillamiaitnyi, hamiem tartós. Mondják, hogy . aaoík az urak és hölgyek, lakik csak egyszer is fciöbllitették a szájukat illyen oldattál, hu•zalmtosain 'taiitÓKkbdtiak ,á idóliáinyzástól!. — Albán babonák. Albánia naiv hegylakói műveltség dblTigábaln még ma is rét tartanaik, ahol a többi európai népek évszázadokkal! sőt évezrediekkel azelőtt. Azokban a természeti jielénsélgekibeu, amelyeket kezdetleges észjárásukkal ímegértieinii nem tudnak, földöntúli hatalmak működését látják. Mint a régi görögök, ők is abban, a hitben élnek, hogy laz elhaltak 'hozzátartozóik családi életében továbbra is részt vesznek. Láthatatlanul ott üllneik a tűzhely azon részén, amieillyeit. két kővel jeliöilltók meg az ősök. Ez a Ihely szent és megóvandó mindteta) tisztáfalialnságtól. Az erőszakios híailálllail elpusztultak lelkei gyikosaik Mikét még a túlvilágon is üldözik, ép ugy, amit azt Platóban találjuk, vaigy laminlt ezt Dante szemlélteti ainikio(r a. poíkiollhan jártában, Ugolinovat és Ruggiiero éirsekkel tálálkozik. Halott,aik szájába a görögök és rómaiak módjára ők is pénzdarabot helyeznek, bizonyára belépő dijul a túlvilágba. A holttestekét gondosan őrzik és különösen állatok érintésétől! óvják, mert küllőmben az elhalt nem lehet részese ia. túlvilági boldogságnak. 'A lepráben elhunytaikat a temetőn (kivül temetik el, nehogy a többi hatottat megífertőzzék. Gonosz embereik, mint az uzsorások, fösvények, árulók nem találnak a sírban nyugtot, hanem mint undorító démonok ,bréyongap:la k körül a világban. Hisznek abban, hogy a