Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-28 / 179. szám

Szeged; 1015. julius 28. DÉLMAGYARORSZÁG. 3 Hónapokon át nyugodtan viseltük el Hinden­burg hallgatását, 'abban, a, tudatban, 'hogy a hol ő van, ott van a Legjobban s az 'a 'legjobb, amit ő cselekszik. 'Mi Hindienburgban nem­csak a fölényes tudást becsüljük, hanem azt az erkölcsi erőt, mely ellenségei (fölé emeli1. Hiszen már abban is legnagyobb hadvezérek közül való, hogy az elképzelhető legnagyobb eredményeket az elképzelhető legcsekélyebb áldozatokkal kívánja elérni. A 'hadvezetésnek azt a művészetét, mellyel bűnnek tartja, hogy az értékes emberanyagból többet használjon el, mint amennyi okvetlenül, szükséges, ,tdán csak jövő nemzedékiek fogják egész nagysá­gában: méltányolni, melyeiknek módjuk lesz összeihasonliiitani a háborúnak a különböző osztályok,ra való hiatását. Olyan hadvezére­ket, akik gyanútlan, idegen népeket visznek a vágóhídra, mint Joffre és French, vagy sa­ját népük hóhérja, mint Miklós nagy herceg és Cadorna, ima la tömeg részegsége hurcol elő­re, hogy holnap a tömeg dühe kövezze mleg őket. Az egész nép bizalma esiak azé a ve­zéré marad, aki ia véresmunka közepette sem feledi el, Ihogy nemzete legdrágább javát, fia­talságát ibizta rá. Most már tudják ellenségeink is, hol van Hindenburg. Varsó előtt áll. Vasmarokkal ra­gadja meg. A másik öklét Riga felé nyújtja ki. és Hindenburg seregének tágra nyitott fo­gójának ágai közé József Ferdinánd és Mac­kensen seregei egyre inkább szorítják a szí­vósan ellenálló oroszokat. Már Angliában és Franciaországban nem ámítják magukat töb­bet az emberek s érzik, milyen hatalmas drá­ma készül itt. Mi, akik teljes bizalommal né­zünk a befejezés elé, nem követjük ellensé­geink példáját sem a félelem, sem a remény mértékteílenségébeni s arra gondolunk, hogy a leginkább megalapozott döntések is csak a legritkább esetben hozzák meg az egész si­kert, melyért történnek. Legyünk elégedettek azzal, hogy itt döntés következik. Mert ebből a döntésből, mindig kisarjadzhatik — a dön­tés. ; A forradalmi propaganda. Berlin, julius 27. Egy svájci nagykeres­kedő, aki most tért vissza Oroszországból, elmondta, 'hogy a forradalmi propaganda, az utóbbi, időbeni rendkívüli arányokat öltött. — Mint a tiz év, előtti forradalom idején, most is mindenfelé folyik a földalatti agitáció. Az a hazafias lelkesedés, amely az elmúlt év augusztusában a szkeptikus forradalmárokat is elfogta volt, most ,a szociáldemokraták hál­latl.au üldözése és a zsidóhajszia fokozása kö­vetkeztéiben megszűnt. Kézigránát támadások nyugaton. Berlin, julius 27. A nagy vezérkar közű: Nyugati hadszíntér: A franciáknak kézi­gránát támadásai Soucheztöl északra s rob­bantásaik a Chanipagneban, Lemesnil kör­nyékén eredménytelenek voltak. A nyugati Argonneokban megszálltunk néhány ellenséges árkot. Thiaocourt löveté­sére ismét Pont a Mousson bimbózásával fe­leltünk. A Vogézekben az ellenség tegnap este elfoglalta legelöl levő árkainkat Lingeklopf­nál. Ronco mellett (Turcoingtól észak,nyu­gatra) egy francia, Perounes fellett pedig egy angol repülőgépet leszállásra kénysze­ritettünk. A benniilöket elfogtuk. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Franciaország kimerül emberben és gazdaságilag. Frankfurt, julius 27. A Frankfurter Zei­tungnak jelentik Genfből: Victar Cambon te­kintélyes' nemzetgazdász, aki az utóbbi idő­ben több felolvasást tartott a párisii mérnök­egyesületben', most ikiadltal könyvben is, felol­vasásait, amelyek a. francia iparnak a háború után való helyzetét fenyegetik. Bár a szerző abból az optimista alapból indul ki; hogy -a. •francia fegyverek győzedelmeskedni fognak, az ipar jövőjét mégis igen sötétnek festi. A háború — úgymond — ki fogja merí­teni emberben és tőkében Franciaországot. A pénz és a munkaerő hiánya nagyon érezhető lesz, mert a dolgozó lakosság száma legalább egy millióval meg fog csappanni, akik vagy a harctéren estek el, vagy betegségben hal­tak meg, vagy pedig rokkantaikká váltak. — Azonkívül a francia gyárak el fogják veszi1­teni azt a százezer belga, német és olasz munkást, akik azelőtt ott dolgoztak. iN'agy munkaerőt fog elvonni a gyáraktól, a vasúti vonalak, utak és más közmüvek helyreállítá­sa is. A munkaerő hiánya mellett financiális nehézségek is fognak támadni. A legtöbb ipari vállalkozás félig tönkrement. Ezeknek pénzügyi feltámasztása igen nagy gondot fog okozni. Nem: szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy az államadósság 30— 50 milliárddal fog emelkedni, ami: az évi bud­getet másfél milliárddal fogja megnöveszteni. Ebez járul még az a körülbelül egy milliárd­nyi összeg, amelyet évenkint katonai nyug­dijakra kell fordítani és 8—9 milliárdot kell felvenni a háború okozta károk helyreállítá­sára. Támadás a hadügyminiszter ellen. Páris, julius 27. Gustav Hervé a Guerre iSoeiiale hasábj'aiin sajnálattal1 állapítja meg, bo|gy 1a. Ikiqlm^ánybato' iolya|n jmlkilisiziter van, aki a parlament ós a republikánus közvófe­mónynyel konifllik'tusihan, áll. A miniszter ós egyes parlamenti bizottságok Ikiözt, sajnos, nincs meg többé a szent egység. Hervé azzal fejlezi be támadásait: '(melyeik ,náv említése nélkül1 nyilván, Miller and ellen lirányulmak) bogy a parlament és a miniszter 'között fel­merült áthidatbatatllan elllfentét illetve a mi­niszter és 'republikánus közvétemélny között valló állandó konfliktus esetén, semini esetre sem lehet a republikánus közvéleménytől és a parlament tői váram azt, hogy lemondjanak. Apacsuralom Párisban. Párís, julius 27. A Journal de iDebats je­lenti, hogy apache-ok Párában ismét garáz­dálkodnak. Az éjjeli,támadások egyre gyako­riabbaiklká válnak s a békés polgárok nem rit­kán véres sebekkel kerülnek éjjel haza. A lap szigorú intézkedéseiket követel az apache-ok ellen. Grey ujabb szabadságon. London, julius 27. lEdward Grey szom­baton egy heti szabadságra élutaizott Lan­clanlbál. Szemorvosa a beteg szem javulá­sával nagyon meg van elégedve, de ;azt kdvánjia, hogy Grey, 'ha; a, körülmények meg­engedik, az írástól és az olvasástól továbbra is teljesein tartózkodjék, Naponkint 4 millió font. London,. julius 27. Devonport lord az angol felsőházban kimutatást kért a nős katonáik létszámáról. A lord kifogásolta, ez­zel kapcsolatban azt a. pénzpazarlást, amit az itthonmaradt hozzátartozók támogatásá­nak mérveiben mutatkozik és azt mondta, hogy az év végére a háború napi kötségei meg fogják közelíteni a négymillió fontot. Angliáinak liárqjm fontjába kerül az, amit Németország egy fonttal eil tud intézni. Ki fogja birni ezt Anglia? Németországban nem fordul elő semmiféle tékozlás. Lord Newton a háza® katonák létszámát 843.000 emberre 'teszi, az ellátási költségeket pedig ia mozgósítás kezdete óta 25 millió font sterlingre becsüli. •' ' A törökök elsülyesztettek egy francia tengeralattjárót. Konstantinápoly, julius 27. A főhadiszál­lás közli: Ma délelőtt ,a tenger szorosban el­siilyesztettük a Mariotte francia tengeralatt­járó naszádot. Harmincegy főnyi legénységét foglyul; ejtettük. Ari Burnunál 24-én boimbavetéssel tüzet okoztunk az ellenséges lövészárkokban. Julius 25-én tüzérségünk a balszárnyunk­kal szemközt levő lövészárkok és drótakadá­lyok egy részét elpusztította. Azonkívül bom­bázta az ellenség állásait és partraszállítási helyeit és, tetemes veszteséget okozott. Sed il Bahrnál gyalogsági tüzelés és időnkint szünetélő tüzérpárbaj. Az ellenség állandóan' használt fojtó gázbombákiat. Julius 25-én egy kis földerítő osztagunk Sed .il Bátor mellett, a bal szárnyon rohammal elfoglalta az ellenséges lövészárkok egy részét és a benne levőket megölte. Négyszáz puskát, lő­szert és bombákat zsákmányoltunk. Parti ütegeink eredményesen bombázták az ellenség Sed il Bátor melletti állásait és egyik táborát. Az ellenség sikertelenül viszo­nozta >a tüzelést. Ellenséges repülők bombákat dobtak 'Halit basa kórházára, melyen' vízszin­tes irányban felül láthatóan volt kifeszítve a vörös félhold! A többi' fronton semmi különö­sebb esemény. (Közli a miniszterelnöki sajtó­osztály.) Bolgár bandák betörése Szerbiába. Nis, július 27. A szerb sajtóiroda jelenti: Kosta komitáosi vezér parancsnoksága .ailátt egy bolgár banda betört szerb területre, de visszaszorították bolgár Ifölldtrta Egy másik bolgár banda keresztülvágta magát Kocso na határáig. Bulgáriából Macedóniába visszatért menekültek 'beszélik, hegy a határ közelié­ben a bolgár bíamtdavezérek igein tekintélyes erőiket gyüjtteniek össze Szerbia ellen. K'iiste­ndllilben és Strumiicában a ,bandákhoz nem­csak polgárok csatlakoznak hanem mace­dóniai menekültek is, akiknek sikerült a határt átlépniük. 'Egy bcillgár banda, mely Tpcitaro környékén l»tört szerb területre Kunovo ós ukövo közt szétudraisiztettuok. Ez aillkalliamima'l' két komitácsi maradt a harc­téren a többinek ,a seíliesülfiekiklel együtt, si­került a batáron tul elmenkülni. A szerb csendőrök közit niom volt sérülés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom