Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-27 / 178. szám

Szeged, 1915. julius 27. DÉLMAGYARORSZÁG, " 5 katonáinkat? Nam túlzott szabadság az, amit nálunk .az orosz foglyok élveznek? Nem. kellene-e őket legalább a korosmából! kitiltani? Nem káros-e, ha a mi katonáink összehasonlítják majd a harcvonalban a sorsukat azokéval a foglyokévá', akiket a korcsmában láttak póharazni? (Nem a tanulság, hanem a jellemzetesség okából ideiktatom a következő korcsmai jelenetet : Az egyik orosz fogolynak isebogysem kellett a bor. — Hát mii kéne, ha véna? kérdi az egyik magyar szerb tolmács segítségével, miután az •orosz foglyok nem mind besszarábiail románok. — Vutki, vutki! Kívánsága egy-kettőre valóra vált. Akárcsak a mesebeli terülij asztalkám! S'züknyaku üvegben állította1 a vendéglős a nem tudom hány deci pálinkát az. orosz elé. Ha jól emlékszem, román vidéken csókámnak hívják az ilyen hosszú-, szük,nyakú pálinkás üveget. Ilyen üvegből s nem pohárból isszák a pálinkát. Az orosz azonban kiönti pohárba, még pedig vizesbe, a vutkit. A mieink kíváncsiak, miért öntötte pohárba: — Az üvegből nem lehet jóizüen inni, világosítja ifel az orosz őket, mert nagyon lassan és vékonyan folyik belőle. •Miután pedig leöntötte a garatom a pálinkát, leteszi a poharat iéS megvetően kijelenti: — Ez nem vutki, ez víz! Rumot rendeltek erre neki. Ezt is vizes pohárból itta és meg iis volt véle elégedve. Ez pedig a fő. Mert ugy dukál, hogy a fogolynak kedvét keressük. Haza utaztomban Nagylakon két ur szállott a szakaszomba. Hogy milyen zsánerű urak, talián elég, ha felemlítem, hogy dacára annak, hogy dohányzó-fülke volt, amelyben ültünk, mégis engedélyt kért az egyik arra, hogy rágyújthasson. Ez beszélte: Egy csonkalábu katona jött be a vendéglőbe, amelyben egy csomó orosz fogoly is mulatozott. — Látjátok, ezt ti csináltátok! mondja az egyik román' paraszt szerbül, a féllábú katonára mutatva. — Elég bolond volt, mondta erre az egyik orosz. A .magyarok egyáltalán nagy bolondok. Miért nem csináljátok ugy, mint mi? Akkor egy-kettőre vége volna a háborúnak. Ha mindenki megadja magát, nincs háború! Hadi kórházainkban mindenütt ott lóg a falon a szigorú uikáz, ihogy a sebesülteket és betegéket nem szabad a háborúról kikérdezni. A korcsmákba azonban, ugy látszik, elfelejtettek az illetékes tényezők tilalmat kifüggeszteni, amelynek értelmében Katonáknak, polgároknak és foglyoknak tilos a háború ellen izgatni! Ámbár ugy tudom a katonákra és polgárokra vonatkozóan van ilyen, tiltó rendelet. Bizonyosan be ís csukják azokat, akik a háború ellen netalán izgatnak. Az orosz foglyok azonban: — ugy látszik — kivételt képeznek. Talán csak nem' azért, mért már úgyis foglyok?! Striegl F József. HIREK oooo Két szegedi kadett hősi halála. (Saját tudósítónktól.) A Dél'maigyairország szerkesztőségének Ikórdeiséna a magyar vörös-kereszt ,tu d ősi tói r odáj a most ;a következő hivataflios írásit intézte bozzánik: Hajnal Gyula szegedi születésű, a 26-ík gyalogezred kaidiettja május 23án sebesülése köveffkieiz.tében dicső halált halt ,a Mobile Reserve SpítafD Nr. 2/5-ben, 'eltemették .a sambori temetőben. A magyar vidéki újságírás egyik reményteljes iifja örükris! rlltávczott. Hiajinal Gyula nem jöin többé vissza, teste idegien földié, lelke ,a) magyar dicsőségé. Alig .25 évet élt Szegeden newilkedett s a felsőkereskedelmi iskola végzés© után a Délmagyarország munkatársai lett. Mint njiságiró megbízható éta 'igen ügyes, akinek élvezetest cikkeit mindenki kedvelte. Szívvel-lóll?kk.e!l"~l] i rlapiró volt, aíkineíkl .nagy jövő jósoltak. A legnagyobb kollega volt. Elszorult szívvel sóikat szeretnénk irn.i kivál óságáról és ma is látjuk kedves arcát, midőn a harctérre való indulátaa előtt tőlünk búcsúzott: — Aztán, ha elesek, csak röviden írjátok meg: nem cikktéma, mindennapos eset . . .Hónapok óta! küzdött .aiz északi harctéren. Mint önkéntes, sia.já.t kérésére az egyik salzburgi osztrák ezredbe vonult be, hogy perfektül, sőt tájszóMs szerint is eltanul jla a német, nyelvet. Tanulni, — ez al vágy mindig erősem serkmtette. (Kéísőbb arat kérte, hogy bármelyik magyar ezreiddel! mebelssien ai harctérre, mert — igy mióndta — megtanulta imádni miudlaizt, lairni mlagyair. A híres esztergomi bakáik mieinetfiizálzadában indult föl, ászaikra, minit szakaszvezető. Vitézségéért több ízben megdicsérték, kitüntették és kadétté léptették elő. Legutolsó leveledben .győzölemittas hangon jelién tette: Végre előre megyünk És csak mellékesen jelezte napokon át, .hogy állandóan ágyutüzhen vannak. Aztán elmaradtak a levielei . . . Meghalt. hősi halállal. A másik szegedi .kadett Ikiinek hrallálhire szintén most érkezett: Breider Izsó. Szintén 25 eves v0it. A 46-ik gyalogezreddel a háború kitörése után közvetlenül indult a harctérre. Tizenegy hónapon át, szakadatlanul küzdött a fronton. Eigyszer megsebesült, .amidőn négy hétig szabadságolták, de még fölgyógyul ása előtt visszatért csapatához. Az olasz hitszegés után ő is a brigamtik ellen küzdött, imint annyi vitéz 46-oiaunik. Az első olasz áttörés idején egyik lleigekszpoináltabb helyen küzdött, Sagradonál, .Borzasztó ágyutüzhen álltak helyt egy héten át a mieink, igen naigy veszifeségekief szenvedtünk, .de riendüllelttenü'l állottunk. Július 16-án meihéz granlatlöveg csapott be fedezékünkbe és Breider kadett halálosan megsebesült. A szimpatikus, derék fáut a maitini temetőben hantolták el, közvetlenül ja. fronlt mögött, ugy, hogy a harooik miatt a temetőt ma se igein lehet megközelíteni. Családja a holttestet, haziá száRittatja majd'. — Kitüntetett hősök A király Daróczy Józsefnek, az 5. honvédgyalogezrednél létszám fölött vezetett, a. vezérkarhoz beosztott századosnak .az ellenség előtt teljesített .kitűnő szolgálatai elismeréseül a 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta, a hadiékitinénynyel. — Surányi László, 46-ik gya.logezredbeli őrmesternek és Kopp János 46-ik gyalogezredben 1. osztályú számvevő altisztnek az ellenséggel szemben .különös kötelességhü szolgálatunk elismeréseül1 ,a koronás érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta a király. — A 43 -50 évesek összeírása Szegeden. A honvédelmi miniszter rendelete .értelmében, .akik 1872, 1871, 1870, 1869, 1868, 1867, 1866 és 1865. években .születtük, tekintet nélkül arra, hogy annak" idején katonai szolgálatot iteljesitettek-e vagy sem összeírások kerülnek. A katonai ügyosztálynál (bérház II. emelet 7. .ajtó) az .alább felsorol! napokon délelőtt 8—10 óráig a törvényes következményeik terhe alatt jelentkezzenek és pedig: 1915. julius 28-án A, B, 1915. julius 29-én C, D, E, 1915. julius 30-án F, G, 1915. julius 31-én H, I, J, 1915. augusztus ' -n K, 1915. augusztus 2-án L, M, 1915. augusztus 3-án N. O, ö, 1915. augusztus 4-én P, R, 1915. .augusztus 5-én S, Seb, 1915. augusztus 6-án Sz, 1915. .aigusztus 7-én T, U, V, 1913. .augusztus 8-án Z, Zs, betűvel kezdődő nevüek. A jelentkezők .az összeíráskor katonai okmányaikat vagy személyükre vonatkozó egyéb okmányukat vigyék magukkal. — Az augusztusi költözködés. Az augusztusi költözködéssel kapcsolatban a szegedi rendőrség a következőket közli: Augusztus elsején, vasárnap, a költözködés nem kötelező. Másodikán a költözködés a "bérlő a szeszerint tartozik .megkezdeni, liogy a lakás, nagyságára váló tekintet nélkül VTgszHpaí Telefon 11-25. © KABARÉT ® Teleion B-25. Horváth Mihály-utca 8. sz. Fedett helyiség. Rz előadás FOSSZ idő esetén Is meglesz tartus. _ • • A szegedi színtársulat elsőrendű tagjainak vendégjátéka B Ma, kedden, 1915. évi julius hó 27-én; | Vágó Géza • színész, iró és humorista, saját 9 — szerzeményű darabjaival. — •••••• S UJ MŰSOR. UJ MŰSOR. D'Annunzio, a hős 9 bohózat. A molnár és gyermeke 2 tréfa. A sorozás 9 aktuális bohózat. £ Nagy E., Solymosi S., Matány A., Ferenczi és Bende L. fellépte. S ni kupi. WÍÍ ballal, Ili tiszáinoí. | Szilágyi I, Virág M., Carli H., és Pfügl A. fellépte. 9 HöZd&t 9 ÜPaHCP. Éltéi után parkettám, szabad bemenettel I Elsőrendű italok, hideg és meleg ételek, g; • Unlnónill • Páholyülés 2 K, I. hely K 1 -60, II. hely 9 Hülljdldn. K 1-20, III. hely 80 f, állóhely 50 fül. 8 Jegyek előre válthatók este fél 7-ig PETŐ ERNŐ 9 dohánytözsdéjében, a Tisza-kávéház mellett. — ihsh9999999b9999b99999b99