Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-25 / 177. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG. 0®00®0®@®®0®0®®0 mi iiitm legremekebb film alkotása A 1 ® ® 0 ® 0 0 0 ® Fantasztikus filmjáték 5 részben. 0 i ® 0 [¥] ® U 0 0 0 Színre kerül 0 0 ® 01 vasárnap, julius hó 25-én. ® ® 0 0 0 0 g VV V tv V «t VV Q 0 0 ii Urániában 0 = @ 0 • Előadások 0 0 vasárnap 2 órától kezd- 0 0 ve.Gyermekjegyekcsakazel- 0 g ső előadásokon érvényesek, p ss a b ® ® URANIA Magyar Tud. Szsnház 0 Telefon 872. ® 0 g Vasárnap, julius hó 25-én g 0 a a ® 0 a a ® 0 0 0 0 ® 0 Közkívánatra! | 0 0 p 1 Miils sir is 0 a a a a a a a a a a a a a a a 0 Kalandozásai II. eresztés 5 részben. A kém. Háborús dráma. Előadások g délután 2 órától folytatólag aaaaaaaaaaa® a a ® 0 0 0 0 0 0 0 Az oroszok igen rosszul bánnak a hadifoglyokkal. — Szegedi hivatalnok levele az orosz hadifogságból. — (Saját tudósítónktól.) A legkülönbözőbb, sokszor ötletes és eredeti formáját találták meg orosz 'hadifogságban sínylődő honfitár­saink eddig is annak, .hogy értük aggódó hoz­zátartozóikat 'helyzetükről a cenzúra minden szigora mellett Is liüen. értesítsék. De vala­mennyit túlszárnyalja iaz a levél, amelyet egy hadifogságba került szegedi hivatalnok kül­dött Szegeden lakó szüleihez. A levelet ere­deti. formájában alább közöljük. A szokatlan benne, hogy a sorokat .megszámozza és ez indította hozzátartozóit is. arra, .hogy ebben, a közvetett közlésnek Valami módiját keressék. Helyes nyomokon, is jártak, mért a levél mini­den harmadik sorát olvasva, egyszerű, őszin­te, de mély keserűségtől izzó szavakon olyan leleplezését kapjak .annak a hitvány és .min­den emberiséget .megszégyenítő bánásmód­nak, amelyben! az oroszok fogságukba jutott véreinket részesitik, aminőhöz foghatót .még nem' olvastunk. A történeti dokumentumnak beillő levél a következő: Szibéria, 1914. november 7. Kedves Szüleim! 1. Sajnos hadifogságba kerültem én is. Az oroszok igen 2. derék emberek. Nem igaz, amit otthon híresztelnek róluk, hogy 3. rosszid bánnak a hadifoglyokkal. Szibériában vagyok, lakásunkba 4. rendesen fütünk; azért mindig jó meleg a szobánk, künn bármily 5. dermesztő a hideg és fagyos a világ. Valamennyiünk fekvőhelye 6. tiszta -és puha, nem ugy mint -a táborban, ahol nem volt más, mint 7. hideg és nedves föld, Enni és innivalót, valamint dohányt is 8. bőven kapunk. Ne gondolják szüleim és ne aggódjanak, hogy bármit 9. nélkülözünk és szükséget szenvedünk, Napról-napra pusztul el 10. szivünkből a. bánat. Szórakoztatásunkról gondoskodnak az oroszok ós 11. néhány fogolytársunk. Akasztás, éhhalál, pestis, kolera vagy tífusz 12. mind, mind ismeretlen fogalom minálunk. A körülményekhez képest jó 13. a sorsunk. Az itteni viszonyok mérlegelése után nem hiszem, hogy 14. most otthon jobb dolgom lehetnie. Az a tudat is boldogít, hogy 15. viszontláthatom édes Szüleimet, mert halál fiai 16. csak az ütközetben voltunk, mig itt előzékeny gondoskodás tárgyai 17. vagyunk a legkisebb panaszkodásra is. Kérem -azért édes Szüleimet, bogy ne aggódjanak értem. Üdvözlet! Mirkó. • B B4 ««8kaasimas8gfm:bmia!!>aavha*:sbbs9s£&2!*eaiin&bas!: bebbbbbi A szigorú nábob. - Egy hónapi börtönre ítélte a szegedi hadbíróság. — (Saját tudási főnktől.) Nagyon érdékes ésrészleteiben humoros ügyiét tárgyalt szombaton délután a szegedi honvédhad­osztály bíróság. Mixich Sándor nagykécsai dúsgazdag 'földbirtokos.' volt a -vádlott, aki jelenleg mint a szegcdi 5. hoinvédgyalcg­•ezred népföHkeílője a naígybeicrsik.eireki őr­küíöinitmiényibelzi vjalni beosztva és ott telje­sít szolgálatot. Mixich tállen súlyos vádat amelt a katonai ügyészség: nyilvános ero­sziakoskodáis' és Személye^ szabadság meg­sértésének bűntettével vádolta' meg. A beszerzett iratok ós a főtárgy álláson előadott vallomások szerint Mixich 1914. •októherében ,szabadságon veit odahuz falu­jában, Nia-gylvéasáin. 'Este nyele órakor az utcán halaiét a.z ©gyiík kocsmából jövet hazafelé, amikor talá.llk'azctt Rakaviazám Jáno® községi éjjeliőrrel! Az éjjoliőr mél­tóságteljes léptekkel sétált és a váltán- puska lógott." IMixicIli, akin talkiktotr isi katona ruha volt, odaugrott az éjjéMőrhöz, elkapta a pus­káját, -leszedte ta válláról és rá'íogfa ia meg­ijedt Rnkoviczán ra, akit azután egyszerűen bekísért a községházára. A szombati tárgyaláson megjelent az éjjeli őr is aki csak románul tud és tolmács utján adta elő az esetet. Előkelő, kék .egyenruhát viselt, szép sárga pa.sizomá-n.nyal és1 a gallérján hatalmas st ráf okkal. Mint mondotta Nagylkéesán laiz a hatósági kö­zegek hivatalos egyen ruházat a. A tárgyalá­son Miiller Henrik őrnagy elnökölt. Tá-i'igy,alás\'ezet'ő dr. Kőhegyi Andor szá­záldosíhadbiró. Ügyész dr. Szende, Vilmos tBBBBBBSBHSBSeHaBilBBBBaBBBSBBflBBaBBBBMBBBBEaaflBBaHBBB f öli a dnagy-h ádbi ró; védő -dr. Rarta Dezső ügyvéd; tolmács Végi 'Ferenc. Először a vádlottat hallgatták ki. Az ál­talános kérdések során az elnök kérdezd -a gyűrött ruhás, nagybajuazu népfelkelő: — Van-e vagyona? — Hát véna egy kicsike, — felelt sze­rényen Mixich. — Mennyi, — kérdezi az elnök. — Hát van vagy százezer korona. Vallomása során előadta a vádlott, hegy mint történt az eset: — A kocsmából! jötteim; mondotta', — többet is ittam ia kelleténél, almikor láttam, a puskát© hogy szembe jön velem egy puskás, ember. KözolcbTérek, hát látóin, bogy civil. Nem ismertem meg s rám fogtál ia puskát, hogy „balltot csináljak". Gondoltaim: (egy civil­nek nincs joga puskával járni ilyen há­borús világban, meg aztán, ő alkar egy ka­tonáival kikezdeni. Egyszerűen: elllvétftem a puskáját, letartóztattam és bekísértem. Az éjjeli őr, aki igen respektálhatta a nagykécsai nábobot, aki egyben virilista is Nagykócsán, románul: adta élő az esetet. N-ern mert ,a vádlottra nézni, lehetőleg min­dég messzire állt tő'lle és folyton „domu"­naik (sízjólitcitta. A vádlott: ellenben folyton letegazte az éjjeli őrt és hajtan dórnak mutat­kozott bármelyik pillanatban ismét „letar­tóztatni/ Az éjjéli őr igy adta ©lő az esetet: — Október 19-én hivatalos küldetésben jártam ©1 .este 8 órakor: ia jegyző ur paran­csára a községi szülésznőt kellieitt hazaki­sénreem .a lakásár®, (mert. félt .hazamenni­Visszajövet .találkoztam Mixich úrral, alkit köszöntöttem i®. ö mem köszönt vissza, ha­nem' 'megfogott, ©llyette á puskámat, rám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom