Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-21 / 173. szám

4 dmímágyarübmáö Szeged, 1915. julius 21. közönség. Minderről sem a Baok-malom, sem a város hatósága nem tehet, ez a háborúval kapcsolatos rendkívüli viszonyok következ­ménye, törvény és rendelet folyománya volt. Hogy a községbeli falvakban* kis városokban jobb volt a kenyér, hogy szigorú tilalom elle­nére nullás lisztből is készítettek közfogyasz­tásra péksüteményeket, ez legfeljebb arra a szomorú tényre mutat, hogy törvényeinket nem mindenütt tartották meg lelkiismerete­sen* dle bennünket nem jogosított féli a tör­vény megszegésére, — továbbá arra mutat, hogy azokon a kis helyekeni nagyon kevés ember volt, akinek magának nem volt gabo­nája, amelyet magánfogyasztásra ugy őröl­tetett meg, ahogy 'akart. Nálunk azonban a lakosság 70 százaléka közfogyasztásra van utalva és minden más nagy városban üs» ahol — élükön Budapesttel — épen olyan, vagy _ még kedvezőtlenebb volt a zúgolódás nélkül elviselt állapot, mint nálunk. Ma már megeny­hültek a miniszteri rendeletek, jobb a liszt is, kenyér is. Ma már a keverési tilalom i;s meg­szűnt. Nincs ima már semmiféle monopólium Szegeden semi, más városban sem. Ma, ami­kor már a keverési tilalom Is megszűnt, sza­badon tehet a:kár nullás lisztből áS közfo­gyasztásra 'kenyeret késziteni, szabadon tehet a városba bárhonnan behozni keveretlen lisz­tet, nem kell azt a B-ack-malomba beszállíta­ni. Aki behozza, el is -adhatja a maximális árakért. Minő tesz az átmeneti idő az uj lisztre? Az uj termésből szabadon vásárolhat Szeged területén mindenki, aki szegedi lakos, gabonával kereskedik, tehát az itteni összes malmok is, Bokor-, Márer-, Libhtenegger­stb. malmok. Sőt miután csak tovább adniok nem szabad a gabonát, de még nincs rendélet, amely az őrlést .és az uj lisztfogyasztást sza­bályozná, most még szabadón: megőrölhetik, a lisztet eladhatják. Ha szolgálatot akarnak tenni a város közönségének, tegyék is ezt meg. De saját szükségletére szabadon vásárol­hat gabonát egész szeptember 15-éig minden polgár, ott őrölteti meg és aként, ahol és ami­ként akarja. Néhány zsák gabonát mindenki el tud tenni az éléskamrájába és aki elteszi, liszt tekintetében az egész elkövetkező éven. át a maga ura tesz. Igaz, szokatlan, hogy pl. a hivatalnok gabonát vegyen, de ez is a háborúval járó rendkívüli helyzet. Az már más kérdés* ha va;tak)inek olyan ;aj vagyoni helyzete, hogy nemi bir egyszerre kiadni gabonáért 100 ko­ronát. Ide tartoznak a kisebb tisztviselők, kézi munkások, stb. Épen: ezekre gondol a város, amikor megkérte a minisztertől a vásárlási jogot. Még nem kaptuk meg. Európai államszövetség eszméje. Berlin, julius 19. Báró Putkammer, is­mert német publicista érdekes tanulmányt irt az európai államok szövetségéről. A ta­nulmányban a sajtó gyűlölködő izgatásai el­len fordul és hivatkozik arra, hogy a háború után az európai nemzeteket szorosabb vi­szonyba kell -hozni. Szükséges tehát, hogy uj nemzeti államok jöjjenek létre, amelyek földrajzi és nemzetiségi tekintetbe vételével kell hogy kialakuljanak. Anglia és Oroszország belső bajai. Berlin, julius 20. Az entenie-á-llamokban egyre jobban, gyökeret vert az a belátás, hogy a háború folytatása a helyzetet nem igen javíthatja meg. Angliában egészen más­képen látják a dolgok állását, mint a fran­ciák. Az -angol közvélemény kezd tisztába jönni azzal, hogy a német arcvonal áttörése nem fog sikerülni és Oroszországtól is egyre kevesebbet várnak. Ezzel szemben, minél ke­vésbbé v-eszélyes lesz a meg gyengült orosz kolosszus Angliára nézve, annál élén-gebbé válik az a hiu remény, hogy a Dardanellák áttörését érdemes forszírozni, természetesen a -mások bőrére és Anglia javára. Kétségtelen, hogy mig ennek az illúziónak -a kilátástalan vo-lta nyilvánvalóvá nem válik, addig Anglia nem fogja letenni- a fegyvert, sőt Franciaor­szágot és Olaszországot i.s a háború folytatá­sára ösztökéli. Anglia belső fcrízi-se egyelőre még megnehezíti a békeóhajokat. A pártok harca megbénítja a hadviselés eredményes folytatását és az általános védkötelezettség kérdésében az ellentét egyre növekszik. Néha ugy látszik, mintha általános anarchia lenne Angliában, noha lényegben esiak a jövendő uralomról van szó a liberálisok és az un-io­rdsták között. A munkáspárt- egyre jobban elitéli a háborút és egyre súlyosabb kritikát gyakorol ,a kormány működése fölött, ez azonban ez idő szerint még nem alkalmas arra* hogy a bókét előkészítse. Az orosz helyzet sok hasonlóságot árul el az angollal, természetes aizonban, hogy egy abszolút monarchiában- mások a szempontok és érdekek, mint az alkotmányos Angliában. A cár és az udvar mindent 'elveszíthet egy szerencsétlen háborúban és ezt a félelmet használják ki -azok -a pólítiivm pártok, melyek a duma keretei között érvényesülni akarnak, emellett -azonban szintén félnek az alulról jövő forradalomtól, amely felborithatja szá­mításaikat. Ép ezért most a kadétek ép ugy, mint a többi ellenzéki párt, egy utolsó erő­feszitésbe akarják a népet belekényszeríteni, szemben a nagyhercegi párt lényegben egye­ző törekvésével. Az anarchia egyre növek­szik és a kérdés az, kié a jövő: a cáré, a du­máé vagy a forradalomé? Porro visszaérkezel! Rómába. Hága, julius 20. Porro tábornok .tegnap váratlanul visszaérkezett Rómába. Tegnap tanácskozott a hadügyminiszterrel- és a kül­ügyminiszterrel. Politikai körök meg vannak lepve Porro tábornok visszaérkezésétől. Az albánok szivósan védekeznek. Szaloniki, julius 20. A független albán tör­zsek semmiképen sem nyugszanak bele or­száguk felosztásába s állandóan nyugtalanít­ják különösen a szerbeket és a ernagorcokat. Albánia blokádja miatt iaz albánok szabad­ságharcáról csak elvétve érkezik hír, csupán a török sajtó foglalkozik részletesebben: az albániai eseményekkel. Egyáltalán nem igaz, hogy 20.000 albán letette volna a fegyvert. Albániának nincs szervezett hadserege, ott a fegyver a nemzeti viselet kiegészítő része -s már csak azért sem kerülhetett s-or fegyver­letételre. Tény ellenben, hogy Boljetinácznak és Bik Doda hercegnek ma is sok hive van, függetlenségüket fel nem adó hegyi arnóták, akik most szoros fegyverbarátságban van­nak a mohamedán albán törzsekkel. Az albán szabadságot 50.000 harcos védi, akii csak az­ért tűri a mostani, osztozkodó akciót, inert az előrenyomuló ellenséges országok össze­tűzését reméli. A megszálló szerb, crn-agorc ható-ságok rendeleteit azonban semmibe sem veszik és továbbra is nemzeti szokásaik és törvényeik szerint élnek. Mi történ! Genadievvel. Genf, julius 20. George Loránd belga képviselő a Journal de Oenéve Rómában tartózkodó munkatársa a Genadiev ellen emelt azon vádra, hogy a szófiai 'merénylet felbujtója, vagy részese tett volna* a követ­kező táviratot küldte lapjának: „Megerősit­hetem, hogy az ügyben rosszakaratú kémről van szó. Hogy Geniadievet letartóztatták volna, tiszta koholmánynak látszik. Genadiev -felesége, és egész, családija ott volt a- kaszinó­ban a merénylet idején és Boljavics minisz­ter, -aki ekkor meghalt, sógora, egyben intim és elválaszthatatlan barátja volt." Róma, julius 20. A r-ó-miai bolgár- követ­ség értesítette a lapokat, hogy semmi -tudo­mása sincs arról, -hogy Gennöievet letartóz­tatták volna. Arról sincs semmi tudomása, vagy értesítése a követségnek, hogy Gena­dievnek valami része lett volna- a szófiai me­rényletben. Az angliai nagy bányászszfrájk. Páris, juliius 20. A sajtó kijelenti, hogy az /angliai .szénimunkások sztrájkja, a mai körül­mények között' merénylet nemcsak Anglia ellen, hanem a szövetségesek ellen is. A sztrájk valóságos hazaárulás. A -szövetsége­seik rá vannak utalva Anglia széntermelésé­re. Az- angol kormánynak haladéktalanul a legszigorúbb intézkedéseket kell megtennie a szégyenletes sztrájk megszüntetése érdeké­ben. Ha a fennálló törvények és a hadfezer­törvények nem elégségesek a sztrájk meg­szüntetésére, ugy az angol kormánynak oly törvényes -eszközök igénybevételét kell kérni a parlamenttől, amelyeknek segítségével k-ényszeruton -is- eljárhat. London, julius 20. Lloyd George hadi­szer-miniszter délután Hemberson közokta­tásügyi1 miniszter és- Runciman kereskedelmi1 miniszter ki-séretében Cardiffba utazott, -hol este tanácskozást folytat a bányamunkások képviselőivel. London, julius 20. A walesi szénvidéken a helyzet -egyre komolyodik. A lapok felhív­ják Ll-oyd1 Geoirget, hogy okvetlenül kisérelje m-e-g -az ujabb közvetítést. A -munka teljesen szünetel. A flotta és a vasutak részére a szénszállítást be kellett szüntetni. A dokkok­ban veszélyes zavarok léptek fel-. London, julius- 20. A dél-walesi szén­sztrájk figyelemreméltó fordulatot vett. Is­mét megkezdték a tárgyalásokat és remény van a megegyezésre. London, julius 20. Semleges gőzösök Angliában csak a legközelebbi- kikötőig szük­séges szénimennyiséget kapják. Semmi újság! — ir]a az Avanfi. Milano, julius 20. Az Av-a-nti a harctéri helyzetről irván, a következőket irja: — Semmi újság! Azonban nekünk mégis van némi mondanivalónk. A Stefani-ügynök­ség ezúttal e-lső izben közli velünk az osz­trák-magyar hiva-t-a'os jelentésit 'az olasz— osztrák frontról. És Bécs azt jelenti, h-ogy a szokásos ágyuharcon és csatározáson kivül semmi érdekes esemény sem történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom