Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-18 / 171. szám

Szeged, 1915. julius 18. DftLMAGYARÖBSZJLB 3 A lengyelek és a monarchia. Bern, julius 17. Petrikauban legutóbb lengyel, nemzeti gyűlés volt, amelyen először találkoztak galíciai és orosz lengyelek. A gyűlésen képviselve volt a nagy lengyel nemzeti komité. a lengyel légiók, azok a kormáyzóságok, amelyeket a központi hatalmak ofckupáltak, a varsói függetlenpárti lengyelek, lengyel dumaképviselők és amerikai kiküldöttek is, A Bund értesülése szerint a varsói képviselő kifejtette, hogy a varsóiak a központi hatalmak manifesztumára várnak. — A mi forradíalimunk — mondotta a képviselő, — feltétlenül szükséges, mert a saját érdekünkben való és szuverenitásunknak a biztositéka. Természetes, hogy nekünk igen rokonszenves az a gondolat, hogy a habshurgi dinasztia alatt Ausztria-Magyarországgal egyesüliünk. A gyűlés a 'következő minimális programot fogadta el : A lengyel területek politikai egységének biztosítása, a légiók lengyel hadsereggé való átalakítása a lengyel önkormányzat elősegítése. Küzdelem a nyugati fronton. Berlin, julius 17. A nagy főhadiszállás közli: Nyugati hadszíntér: Kölcsönös ágyú- és aknatüzelésnél egyéb nem történt, általában nyugalom van az egész fronton. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Francia aggodalmak. Genf, julius 17. Franciaországban egybehangzó jelentések szerint nagy az izgalom a németek airpasi 'előrenyomulása miatt, A legutóbbi Joffre-jelentésekből kiderül, hogy a szövetségesek is fontosnak tartják az arrasi vonal védelmét, (fájlalják a Gabaret Rouge támaszpont elvesztését és aggasztónak találják az Argonneokban és környékén való német előrenyomulást is. „Páris nyugodtabb, mint valaha." Páris, julius 17. Hervé írja a Guerre Sociale-ban: Nyomorult emberek oly híreket terjesztenek, bogy Párisban kitört a forradalom, az asszonyok éhen vesznek, a lázadás egyre tart és mindenki megelégedett a köztársasági kormányzással, amely Franciaországot a romlásiba döntötte. Kik azok, akik e hazugságokat terjesztik, akik katonáink szivébe a kétségbeesést és kedvetlenséget oltják? Reméljük, hogy ha kézre kerülnek ezek az árulók, a kormány elbánik velük ép ugy, mint azokkal a tisztekkel, akik a lövészárkokban megtűrték a kémeket. Páris nyugodtabb, mint valaha. Hiszen az kétségtelen, hogy a sok támogatás és segélyezés dacára is vannak, (nyomorban szenvedő nők, de hol nincsenek ilyenek? És a munkások fenyegetnék a 'kormányt? Hiszen mi, a szociálisták vagyunk a munkások, a vöröszászlósok. Mi pedig tudjuk önmagunkról, hogy nyugodtak vagyunk, A köztársasági Franciaország nyugodt lehet: nem döfjük a tört orvul a hátába. Kívánjuk a német, császárnak és a monarchia uralkodójának, hogy tróanusa ilyen biztosan álljon. Az Unió a válaszúton. London, julius 17. A Moming Post jelenti Washingtonból: Nehéz megállapítani, vájjon a sajtó hiven adja-e vissza a közvéleményt, vagy csak befolyásolni próbálta. Ugy látszik, hogy az utóbbiról van szó. A Newyork Herald szerint ,a közönség a kormánytól' nem vár sem többet, sem kevesebbet, mint a diplomáciai viszony megszakítását, vagyis a kérdés végleges elintézését: A Sun jelenti: A washingtoni hangulat az utóbbi időben a diplomáciai viszony megszakítása ellen fordult, de senki sem tudja, hogy Wilson elhatározása milyen lesz. Basel, julius 17. A francia sajtó élénken foglalkozik azzal ai kérdéssel, hogy az Egyesült-Államok milyen választ fog adni a német jegyzékre. A lapok durva hangon tárgyalják a kérdést s ugy uszítják .iz EgyesültÁllamokat, mintha feltételeznék, hogy a francia sajtó állásfoglalása befolyásolhatja az amerikai közvéleményt. A lapok állásfoglalásából íme néhány mutatóiba: A Temps irja: A jegyzék a cinizmus szobra. A béke és a jogérzet kihívása s hazug állítások: ez a jegyzék tartalma. A Matin: Minden egyes tétele nevetséges és hazug. A csalások halmaza, amely valósággal felháborító; erkölcstelen és undorító és szellemi perverzitást árul el. A Figaro irja: Ez a válasz olyan1, hogy nem lehet megállapítani, vájjon mi a nagyobb benne, a leplezetlen cinizmus, vagy a német diplomácia mértéktelen alkalmazkodása. A szövetségesek harcmodorával szemben használt kifogások alávalók és valótlanok s ép ezért sértők és nevetségesek az amerikaiak.« ra. A Liberté: Meglepő irásmü a maga nehézkes hizelgéseivel és elfogadhatatlan, mert az amerikai szuverénitás arculcsapása. Az Echo de Paris: A jegyzék fölött legfeljebb nevetni lehetne, ha ezzel nem sértenek meg a Lusitania halottainak emlékét. Ami benne van, ,az nemcsak zsarolási kísérlet, hanem Amerika tekintélyéneik megcsonkítása. A Petit Journal-ban Pichon, n volt külügyminiszter Ifja: A jegyzék szemtelens^gén el kellene ámulnunk, ha az előző teásokból nem' 'állapítottuk volna meg a józan ész, az igazságosság és valóság provokálásáí. A jegyzék kijelentései olyanok, mintha vígjátékokból volnának kölcsönözve. A németek proklamál iák a maguk jogát a szárazon és vizem való gyilkoláshoz. A szerbek türelmetlenül várják Románia beavatkozását. Moszkva, julius 17. Risztics, az uj római szerb követ, a Ruskoje Slovo római levelezője előtt a balkáni helyzetről a következő nyilatkozatot tette: — Türelmetlenül várjuk Románia beavatkozását. Szerbia is összeszedte magát, addig azonban nem tud lábra állani, mig a jobbszárnyat oldaltámadás ellen nem biztosította. Az a körülmény, hogy Románia minden kedvező alkalmat elmulasztott a beavatkozásra (Przemysl elestét, Itália beavatkozását), igen nyugtalanító. A bolgár-kérdésről a követ nem akart sokat beszélni, hanem megelégedett azzal a megjegyzéssé!, hogy az olasz sajtó túlbecsüli Rizov római bolgár követ berlini áthelyeztetését. Rizov meggyőződéses hive a központi hatalmaknak és rossz taktika lett volna őt Rómában hagyni, mialatt Olaszország háborúban ál a monarchiával és. Németországgal megszakította a diplomáciai viszonyt. LEGÚJABB. Bécsből jelentik: A 42—50 évesek bemutató szemléje julius 29-tol szeptember bo 30-áig lesz. A szemlén ugy azok, akik már szolgáltaik, valamint a soha nem szolgáltak is valamennyien kötelesek megjelenni. Azok, akiknek önkéntességre nincs jogosultságuk, de a polgári életben elfoglalt állásuk az átlagon túlmenő műveltségi színvonalra enged következtetni, külön jelvénnyel látandók el, a kaszárnyán kívül lakhatnak és kaszárny ai munkára nem alkalmaztatnak. Bemből jelentik: A római Giornale d' Italüa irja, hogy pétervári tudósítója orosz tisztekkel beszélt, akik mindannyian elismerték a német hadsereg tagadhatatlan fölényét. Lugano: Barsilai trieszti származású olasz képviselőt, a háborús uszítók egyikét, tárca nélküli miniszterré nevezték ki. Barsilai az olasz király kezébe a főhadiszálláson már le is tette az esküt. Basel: Olasz politikai körökben nagyon kínos benyomást tett az Avanti cimü szocialista lapnak egy semleges külföldi diplomatával folytatott interjúja. A semleges diplomata annak a nézetének adott kifejezést, hogy Ausztria-Magyarország sokkal cvösebb, mint ahogy Itáliában vélik. Az osztrák és magyar államférfiak szívósak, energikusak és mindent meg fognak mozgatni, hogy Itália terveit keresztülhúzzák. A sajtóhadiszállásról jelentik: Az Isonzo fronton s a karinthiai határon egyre hevesebb az ágyuharc. A Dolomit-hegység ellen különösen Peutelstein környékén több zászlóaljjal támadtak az olaszok, de visszavertük őket. Amsterdam: A Reuter-ügynökség közli, hogy több ezer török 20 ágyúval, az arab törzsektől támogatva, megtámadták Laheit s lángba borították. Az angolok visszavonultak Adenbe. Gent: A Corriere della Sera tudósitója jelenti Nisből: A szkupstina elfogadta a Pasics-kormány álláspontját, mely szerint az albán-kérdés európai kérdés s annak véghges rendezése a háború után fog megtörténni. A szkupstina egyben jóváhagyta Albánia ideiglenes elfoglalását. Zürich: A Turini Stampa irja, hogy Olaszországra életkérdés, hogy az övé maradjon Bera, amit a görögöktől vettek el. Itália a szerbek és montenegróiak előzetes okkupációja ellen tiltakozik. Csakis a háború után kaphajták meg az egyik adriai kikötőt. Basel: A Corriere jelenti Bukarestből: Bratianu román miniszterelnök Poklevszky orosz követnek állítólag kijelentette, miszerint az oroszok katonai helyzetéből folyik, Románia föntarfsa magának azt a jogot, hogy döntésére ö maga szabja meg az alkalmas időt. A londoni Morning Post irja, hogy a németek 150 kilométer széles fronton megkezdték az előrenyomulást Varsó felé, hogy a galíciai sereggel, mely 200 kilométerre harcol, összeköttetést létesítsenek. Az oroszok erősen készülnek a védelemre.