Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-10 / 139. szám

2 DÉLMAG YARORSZA G­Szagled, 1915. (junius 8. Az olaszok első nagyobb támadása. Budapest, junius 9. (Közli a miniszter­elnöki sajtóosztály.) Az első nagyobb táma­dást, amelyet az ellenség tegnap délután egy gyaloghadosztállyal a görzi hidfö ellen indí­tott, az olaszok súlyos veszteségei mellett visszavertük. Az olaszok tüzérségünk tüzé­ben özönlöttek vissza és kénytelenek voltak több ágyút otthagyni. Ugyanez a sors érte az ellenség támadási kísérleteit Gradiskánál és Monfalconénál Is. A karinthiai határon a Plöcken-szorostól keletre folyó harcok és a kölcsönös ágyútűz a karinthiai és tiroli záró­erödeink területén tovább tartanak. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Bécs, junius 9. Az ellenség junius 5-én csak hatástalan ágyúzásra, szorítkozott Ti­rol és Karintia határain. Lavaronc—Folgark vidékén megszólaltak nehéz ágyúink, ame­lyek tűz alá vették az olasz határerődöket, ami igen örvendetes és fontos esemény. A tengerparti ir Unton az ágyuharc hevesebb lett. A Kra-hegy ellen való támadásban az olaszok tetemes veszteséget szenvedtek. Az ellenség hiábavaló kísérletet tett, hogy Sag­radónál átlépje az Isonzót. Junius 6-án lát­ható eredményt ért el tüzérségünk a tiroli határon. A karintiai határon, a Plöcken-szo­rostól keletre csapataink visszahódították Freikafelt, amelyet az olaszok ideiglenesen megszállottak. A Krnégt tovább folyt ,a harc. A 2246 méter magas hegycsúcstól északnyu­gatra fekszik Krn község, ahol szintén har­coltunk, Az Isonzóhoz némely helyen köze­lebb nyomult az ellenség. Ismeretes, hogy az olaszok egész tiroli és karintiai határunk mentén csapatokat állítottak föl. Ahol csak átlépték a határt, mindenütt keservesen ta­pasztalták, hogy micsoda óriási nehézséggel kell megküzdeniük. Erődítéseink teljesíteni fogják a hozzájuk fűzött feladatot. Az a jelen­tés, amely szerint az ellenség nagyobb erő­ket tolt az Isonzóhoz előre volt várható. Ar­ról már van hir, hogy az olaszok megjelen­tek Plavánát, Coglionél (Görz közelében), Gradiskánál, Sagradónál és Monfalconénál. Az ágyuharc e helyeken már meg is indult s az olaszok tapasztalhatták tüzérségi fölé­nyünket. Kétségtelenül megállapítható, hogy az olaszok csak igen lassan haladnak előre. Erre bizonyosan meg van az okuk. Nekünk nem szokásunk, hogy lebecsüljük az ellen­felet, azt azonban állithatjuk, hogy fölkészült­ségünk olyan nagyszerű, hogy nem kell félni az olasz offenzívától. Az ujabb ellenség le­győzése nem lesz könnyű és mindenesetre ál­dozatokba kerül, de bizonyos, hogy végül le­gyűrjük az olasz támadást is. AZ OLASZ ÉS ANGOL PÉNZÜGYMINISZ­TEREK TALÁLKOZÁSA. Genf, junius 9. Rómából jelentik, hogy qz olasz pénzügyminiszter két napig Nizzá­ban ulözött s ott tanácskozott az angol pénz­ügyminiszterrel. Megegyeztek a két hatalom pénzügyi együttműködése dolgában. Az an­gol miniszter kíséretében volt az Angol Bank kormányzója és az angol kincstár pénzügyi titkára. Olasz részről résztvett a tanácsko­zásban az olasz nemzeti bank vezérigazga­tója és a külföldi vigyek osztályának főnö­ke is, OLASZORSZÁG A SAJÁT ÉRDEKEIÉRT HARCOL. Genf, junius 9. A Corriere della Sera a cenzúra engedelmével közölt vezércikkében cáfolja azokat az állításokat, amelyek sze­rint a francia arcvonalat olasz csapatokkai meg fogják erősíteni. Erre az időpont még nem érkezett el- Olaszország ugyan Francia­országgal szövetségben van, de elsősorban speciális olasz érdekekért harcol. A Tribuna jelentése szerint az olasz vezérkar öt sem­leges svájci haditudósítónak azt a kérését, hogy az olasz sereget kisérhesse, megta­gadta. A TIROLI OLASZOK ÉS AZ OLASZ SZABADÍTÓK. Lugano, junius 9. A Giornale d'Italia je­lenti egy tiroli határhelységből, hogy ott két elesett olasz katonát eltemettek. A temetésen a polgármester olyan beszédet tartott, hogy valósággal fellázította az egész lakosságot. A polgármester kijelentette, hogy Tirol pol­gárainak el kell kerülnie ezt a két sirt, mint valami szégyenfoltot, amellyel a betolakodók bemocskolták a községet. ELÉGEDETLENSÉG AZ OLASZ HARC­TÉRI JELENTÉSEKKEL. Chiasso, junius 9. Olaszország lakossá­ga nagyon elégedetlen a hivatalos harctéri jelentések szűkszavúsága miatt. Félhivatalo­san közlik, hogy az eddigi rendszeren nem változtathatnak, mert valamennyi jelentés Svájcon át rögtön az ellenség tudomására jutna. AZ OLASZ VEZÉRKAR JELENTÉSE. Lugano, junius 9. Az olasz vezérkar teg­napi jelentése igy hangzik: — Napközben semmi jelentős esemény nem történt. Előretolt csapataink kisebb had­mozdulatai az egész front mentén, Stiljer­.iochtól a tengerig kifejlődtek. A lavaronc— folgariai fensikon tüzérségünk fölénye egyre jobban kifejezésre jut (?) Ennek a hathatós támogatásnak köszönhetjük, hogy gyalogsá­gunk az ellenséges területen egyre előbbre tud jutni (?) A nagy tömegek tömörülő moz­dulatai mindenütt rendben mennek végbe. AZ OLASZOK ÉS AZ IDEGEN TULAJDON. Lugano, junius 9. A Tribuna jelenti, hogy az angol kormány megállapította, hogy Angliában 20 milliárdnyi nőmet és osztrák­magyar tulajdon van, amit a tengeralattjá­rók és repülők által károsultak segélyezésé­re fognak fordítani. Az olasz lapok most azt követelik, 'hogy Olaszországban hasonló mó­don bánjanak el az idegen tulajdonnal. A pápa és az olasz főpapság. Lugano, junius 9. A pápa által kiadandó Fehérkönyv a napokban fog megjelenni. A könyv két részre van osztva. Az első rész­ben Gaspari bibornok, szentszéki államtitkár és Pacelli bibornok ismertetik a pápának a béke érdekében tett eddigi lépéseit. A máso­dik rész a szükségességét igazo'p annak, hogy ifl szentszéknek az eljövendő békekon­ferencián feltétlenül részt kell vennie és kö­veteli a garancia-törvény revizióját. Lugano, junius 9. Machi bíboros a pisai székesegyházban nagy szónoklatot tartott, a melyben azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy az olasz háború szent ügy. Isten rendel­te Olaszországot arra a feladatra, hogy a barbároktól mentse meg a civilizált világot, — mondotta az olasz bíboros, akit egy idő­ben pápa-jelöltnek is emlegettek. Lugano• junius 9. A monarchia és Né­metország szentszéki követei .jelenleg itt tar­tózkodnak. A bécsi és a berlini pápai nun­ciaturák közötti érintkezést a szentszéknél akkreditált spanyol konzul közvetíti. A TÚLFŰTÖTT OLASZ FANTÁZIA. Genf, junius 9. A párisi Midi cimü lap irja: Franciaország csodálkozik a trieszti amerikai konzul egykedvüségén, mellyel a je­lentett olasz vagyon elleni rombolásokat néz­te. Ezzel szemben a Bataille Sindikaliste ci­mü lap junius 8-iki számában azt irja, hogy a konzul nyugodtsága csupán egy bizonyí­ték arra, miszerint a rombolások hire nem egyéb, mint kitalálás. A lap óva int attól, 'hogy ia túlfűtött olasz fantáziának bármi né­ven nevezendő hitelt adjon. TALÁLKOZÁS A NÉMET TENGERALATT JÁRÓVAL. Athén: Anatolia nevii görög hajó kapi­tánya jelentette a volói kikötő hatóságnak, hogy « Földközi-tengeren egy német tenger­alattjáróval találkozott. A tengeralattjáró rö­vid távolságra közelitette meg a hajót, azon­ban rögtön tovább indult, amint az Anatolia a görög lobogót az árbocra felhúzta. Ferenc Salvátor a magyar nemzethez Ferenc Szalvátor főherceg, cs. és kir. lovassági tábornok, az önkéntes egészség­ügy vezérfel ügyelője, a magyar vörös ke­reszt védnökbelyettese a magyar nemzethez a következő proklamációt intézi: Midőn ereiében s önfeláldozásában meg­edzett hadseregünk a háború 10-ik hónapjá­ban döntő csapást készül mérni ellenségeink­re, szövetségben 33 évig társunk, Olaszor­szág orvul támad reánk! Dicsőséges, le­győzhetetlen hadseregünk, melynek sorai­ban a magyar nemzet párját nem találó hő­siességgel küzd, ujabb harcok elé néz. Nem kételkedünk, hogy ezen ujabbi feladatunkat is erőnk tudatában Istenbe és ügyünk igazá­ba vetett hittel, hűséges szövetséges társunk­kal egyetemben dicsőségesen fogjuk meg­oldani. Hála a német hazafias áldozatkész­ségnek, a magyar vörös kereszt egyesület­hez oly gazdag adományok folytak be, hogy azok lehetővé tették az eddigi harcok ütötte sebek enyhítését, s lehetővé tették azt, hogy a harc mezején vérüket ontott hő­sök nagy száma felgyógyultán a hadsereg­nek visszaadassék, sokan pedig a társada­lom hasznos tagjaként övéikhez térhessenek vissza, ösmervén a magyar nemzet lelke nagyságát, azon kéréssel fordulok bizalom­teljesen hazafias áldozatkészségéhez, hogy a magyar vörös kereszt egyesület ember­baráti törekvéseit ezentúl kettőzött igyek­véssel iparkodjék elősegíteni, hogy Felsé­ges urunk és királyunk jelszava: „Bizal­mam az ősi erényben" — ezáltal is válto­zatlan fényben tündököljön. Kelt Bécsben, 1915. évi junius hó 9-én. FERENC SZALVÁTOR. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom