Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-13 / 142. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. í turnus 11. Nyomott hangulat Párísban. — Hogy áltatják magukat a páns hangulattal a Zürich, junius 8. A háborít kitörése óta még sohasem voltak olyan érdekesek a párisi újságok, mint a legutóbbi nyolc nap alatt. Körülbelül tudtuk, irja dr. Feldmann Vilmos, a Berliner Tageblati zürichi tudósítója, liogy a franciák balul kiütött márciusi offenzívája éta a hangulat mind nyomott abba vált, de ezt a hangulatot még sohasem tükröztette vissza a napi sajtó oly .hiven, mint a mult bét közepe óta. iA. franciák már amúgy is ingatag optimizmusát egyik csalódás követte a másik után. Először azt kellett hallaniuk, liogy a német tüzérségi fölény következtében a német front áttöréséről szó sem lehet. Ez egyúttal azt is jelentette, bogy csődöt mondott a franciák májusi otf-i fenzivája is, amely pedig annyi vérbe került. Erre aztán csütörtökön délután megjött Przemysl visszafoglalásának a hire. Ez még a hitetleneknek is megnyitotta a szemét az orosz vereség nagyságát illetően. Ezzel egyidejűleg ismeretessé vált Lloyd Georges manchesteri beszédje és azóta az összes francia lapok és lapocskák azt a keserű igazságot kiáltják a francia közönség fülébe, liogy mindenütt, keleten és nyugaton és a Dardanelláknál a német anyag föléhyessége érvényesül, bogy a németeknek, osztrákoknak és magyaroknak valamint a töröknek sokkal jobb ágyúik vaunak, mint ellenségeiknek, bogy az angoloknak, franciáknak, oroszoknak és szövetségeseiknek csak óriási áldozatok árán lehet kilátásuk a győzelemre. ak és hogy kacérkodnak a háborús párisi nők. — Ezeket és ezekhez hasonlókat hirdetnek most nap-nap mellett azoknak, akiknek eddig azt hazudták, hogy Németország készletei teljesen kifogytak, hogy az osztrák-magyar hadsereg már egyáltalán nincs és liogy a szövetségeseknek Konstantinápolyba való bevonulása már csak napok kérdése. Franciaországban egyszerre iyazi őszinteségi düh tört ki. Ez azonban talán minden mellett bizonyít inkább, mint a mértékadó körök békehajlandósága mellett. Viszont bizonyos az is, liogy ennek a kevéssé biztató igazságnak a feltárása a harcikedvet aligha fokozza. Egyes lapok naponkinti kirohanása a „sötéten látók" és a „semlegesek" ellen, ahogy a harcban kifáradtakat gúnyolják, eléggé bizonyltja., bogy ilyenek nagy számmal lehetnek. Nehezen is őrizheti meg bizalmát az a közönség, amelynek most azt kell hallania, bogy csakis Romániának a négyes szövetséghez váló csatlakozása mentheti meg Franciaországot, miután alig nyolc nappal ennek előtte arról biztosi tót tá,k, bogy Olaszország beavatkozása föltétlenül biztositj cl 8iZ ellenség leverését. Hogy micsoda zavar uralkodik pillanatnyilag Franciaorszában, azt legjobban bizonyítja. Dalbiez képviselő törvényjavaslata, amelynek péntek délutáni első tárgyalása a Bourbonpalotában Parisban esemény számba ment. Nem csoda! Ez a törvényjavaslat sok ezer férfiúra vonatkozóan dönti el azt a komoly kérdést, vájjon nekik is az ellenség eligazgató : VAS SÁNDOR IELEF0H:; TOR113-96. TÉLI 11-85. ORZO nyári helyiségében Az ország legelső kabaré társulatának ftlüsor ina vasárnap 1. Konferansz 2. üiisziiiz a 3. Papp Hugó 4. Legyen-e turf 5. Köváry Gyula 6. RÉZI 7. Boross Géza 8. A Gólem (Mozikikiáltó) 9. Mátray Bözsi 10. Kávéházi vezérkar (II. sorozat) Szünet után: 11. Jön a yyüjőkocsi! 12. Rajna Alice 13. KEMMO (Operettparódia) 14. Sajó Géza 15. fl 28-HS SHÜBflN. V Ma vasárnap 2 előadás d. u. 6 és este 9 érakor. Az előadások kezdete 9 órakor vége 12 órakor. Hely árak: Zsöllye 1.60 K. I. hely 1.20 K. II. hely 80 fillér. III. hely 50 fillér. Állóhely 50 fillér. Rosz idő esetén az előadás a téli helyiségben lesz megtartva. len kell-e menniök, vagy továbbra is a harci zajtól táivol szolgállhatják-e hazájukat. Viszont sok ezer anya aggódó bizonytalanságát is eldönti a Dalbiez-féle törvényjavaslat, mely az 1917-iki korosztályt szeretné megkímélni. Dalbiez javaslata lehetőleg el akarja halasztani a tizennyolc évesek behívását. Két hónappal azelőtt került szőnyegre ez .a kérdés, amikor a közvélemény hangosan azt követelte, hogy az ellenségnek a francia földről váló gyors kiűzésére az utolsó fegyverbiró férfiút is sorozzák be. A kamara hadügyi bizottsága Pédoya tábornok elnöklése alatt két hónapon keresztül pontról-pontra tárgyalta ezt a javaslatot, amelyhez végül egyhangúlag hozzájárultak. Még tiz nappal azelőtt is általános tetszessél találkozott volna ez az „embusqués", bujkálok elleni törvényjavaslat. Ekkor azonban az angol Lloyd Georges az erősebi) lőszergyártás szükségességét hangoztatta és szegény Dalbiez most sokak előtt a hazaáruló színében tűnik föl. Most már selicgysem akarják megérteni, bogy gondolhatott arra, hogy a front mögött annyira szükséges s hasznos üzemektől egyet lenegy embert is elvonni akarjon. A fegyveres lőszergyárakat egyszerre mint a modern hősiesség színhelyeit ünneplik és senkisem akarja elhinni, hogy Franciaországnak még több katonára is szüksége van. A tizennyolc évesek anyái azonban gyanakodva fogadják azt a biztosítást, bogy Franciaországnak ós szövetségeseinek túlontúl sok katonája van. Ök Dalbiez javaslata mellett vannak, mert tudják, hgy annak elutasítása esetén ütött zsenge fiaik órája. És tapasztalt demagógok, mint az öreg Clemenceau, fel is használják az 1917-es1 korosztály behívása miatti félelmet és Dalbiez törvényjavaslata mellett, ezzel a kormány ellen csinálnak hangulatot. Ezen körülmények miatt érdemes ezt a kérdést továbbra is figyelemmel kísérni. A párisi újságok híradásai szerint pénteken a Bourbon-palota tribünjei tul voltak zsúfolva csaknem kizárólag hölgyekkel. Az „Echó de Paris" mérgesen jegyzi meg, liogy bizonyára nem csekély volt itt az „érdekeltek" száma. A megjelent hölgyek közül bizonyára mindegyiknek van valakije, akit a Dalbiez-féle törvényjavaslat elfogadása vagy visszautasítása közelről érint. Mert aligha a politikai érdeklődés csábította a párisi nőket arra, hogy egy forró juniusi délután a /Bourbon palota termeiben unatkozzanak és izzadjanak. Mióta olyan „szent az egyetértés" a képviselőház pártjai között, azóta sokat veszített a kamara vonzóerejéből. lEzzel szemben a Boise de Boulogne tavaszi pompáját alig érintette a háború. Az elegáns lovasok eltűntek ugyan fasoraiból és az ott ügető lovak sem ,a legnemesebb faj díszpéldányai, Ráris hölgyeinek azonban a sebesültek ápolása mellett is jut idejük, hogy a boisiban gyalog vagy lóháton megforduljanak és ha a „Vie Parisienne"-nek hinni lehet, sok megbámulni való akad itt. Angol és amrikai •hölgyek valódi kheki-egyenruhákiban sétálnak, sőt a göngyölhető gamasnikban sincs hiány. A francia hölgyek női katonai kosztümöket hordanak. Kedveltek a matrózbluzok és a markotányosnők rövid szoknyái. A „Vie Parisienne", amelytől pedig legkevésbé várta volna az ember, dühösen izgul, ha a matrózbluz nagyon mélyen kivágott,_ vagy ha a markotányosnői szoknya nagyon rövid. A bő,