Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-12 / 141. szám

Saeged, 1916. junius 12. DÉLMAGYARÖRSZAG 3 mesterét, Petko Todorovot is rávették, hogy­kitűzze a nemzeti Zászlót. A russzofilok ak­kor igen merészen homloktérbe léptek s a ,,győzedelmes" Oroszország mellé való csat­lakozást követelték. Természetes, hogy most, amikor nyilvánosságra került, hogy Prze­mysl líjra a miénk lett, még pedig ostrom­mal és nem kenyér hijján, egyszerre élosön­desedtek, A szófiai kormánykörökben meg­elégedéssel fogadták a nagy esemény hirét és az a vélemény, hogy Przemyslnél Bulgá­ria igazságos ügye is előrehaladt, Az a mes­terségesen teremtett hangulat, amelyet az Olaszországgal megerősödött entente csinált Szófiában a háború melllett, erősen megcsap­pant. A bolgár nép, Radoszkivov vezetésével, csakis bolgár politikát fog folytatni. A VARSÓI ELLENLÉGIÓ. Krakó, junius 11. A Krakóban megjele­nő Naprzod cimü láp a Varsóban egyre han­gosabban jelentkező oroszellenes hangulatról érdekes részleteket közöl. Elmondja, hogy a nemes asszonyok legutóbb gyűlést tartottak, melyen a russzofil vezér, Omowski tizenhá­rom lengyel hivének megvetésüket fejezték ki. Az a lengyel légió, mélyet Dmowski szer­vezett, siralmasan fejezte be pályafutását. Beolvasztották az orosz hadseregbe. Eleinte még meghagyták tagjain az L. P. (Lengyei légió) betűket viselő karszalagot, de hama­rosan ezt is elvették tőlük. A lengyel vezény­szó megszűnt, majd a légió tfcjait szétszór­ták az egyes orosz ezredekbe. Az „önkénte­sek" közül többen megcsalódva, öngyilkos­ságot követtek el. Varsót és egész Lengyel­országot áthatja a remény, hogy Ausztria­Magyarország és Németország hamarosan meghozza a felszabadítást s a nemzeti remé­nyek teljesedését. az oroszok galíciában fölbet osztogattak. Bécs, junius 11. A Zeit jelenti: Az oro­szok Dobromiilban rettenetesen garázdálkod­tak. A földesurak és zsidók lakásaiból pa­rasztokkal dhord attak a bútorokat és a földbirtokosak földjét széjjelosztották közöt­tük. Bevonulásunk után rengeteg parasztház­ban találtak csapataink lopott bútorokat és egyéb holmikat. A német óriás tengeralattjárók. Basel, junius 11. Az angol .kikötőkbe leg­újabban érkezett hajók kapitányai jelentet­ték a révhivatalokriak, hogy a tengeren né­met óriás tengeralattjárókkal találkoztak, a melyeknek igen magas számuk volt.) (Igy több egy irányból érkező hajó kapitánya je­lentette, hogy az V 80. és 82. számú német tengeralattjárókkal találkoztak, melyek ül­dözték őket. Angliában e miatt általános a rémület. A lapok és a hivatalos körök azzal igyekeznék megnyugtatni a közönségét, hogy Németország részéről a számozás csak csel, amellyel az angolokat meg akarják ijeszteni. Más lapok azt irják, Ihogy ez csak a hajósok rémlátása, mert annyi tengeralattjárója Né­metországnak nem lelhet. , Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, junius 11. Az Agenoe Milli jelenti: A főhadiszállás közli: A Dar­danélla-lfronton tegnap sem történt lényeges esemény. Anatóliai ütegeink sikerrel lőtték az ellenséges gyalogsági és tüzérségi állásokat és elhallgattattak egy taraoküteget. Az ellen­ségnek legutóbbi sed-il-bahri csatában szen­vedett veszteségét több mint tizenötezerre becsüljük. Az ellenség még mindig nem ta­karíthatta el azoknak a katonáknak a holt­testét, akikét akkor hagyott a csatatéren, a mikor ellentámadásunk régebbi állásiaiba ve­tette 'vissza, (Közli a miniszterelnöki sajtó­osztály.) Szerb-bolgár feszültség. Szófia, junius 1,1, Nisi jelentés szerint az entente részéről nagy lábadozás folyik, hogy Szerbiát a macedőnid' kérdésben engedmé­nyekre bírják. Az eddigi fáradozások egér szen meghiúsultak, sőt a nisi és belgrádi saj­tó a leghevesebben állást foglal Bulgária el­len s az egész bolgár Strumica-vidéket 6zór fiáig, mint szerb területet reklamálja. az u 4. sikere. Berlin, junius 11. A Lokalanzeiger az U. 4. sikerével kapcsolatban azt irja, hogy az osztrák-magyar flottát ugyanaz az ősi szelt­lem hatja át, mint 1866-ban. Az osztrák-ma­gyar tengerésztisztek és a tengerészlegény­ség a néimet tengerészek méltó bajtársai, a kikkel vetélkednek a vitézségben. A KÖZPONTI HATALMAK GYŐZNEK. Athén, junius 11. A Neon Asty cimü lap szerint Duzimanis, ia görög vezérkar ifőnöke ugy nyilatkozott, hogy a központi hatalmak győzelme mindem ellenségük félett ma ép­pen annyira kétségtelen, mint a háború ele­jén volt, amikor ő is ezt megjósolta, anélkül, hogy sók hitelt adtak volna jóslatának. Az uj négyesszQvetség. Rotterdam, junius 11. A Nieüve Rotter­damsche Courant párisi levelezője azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az entente milyen koncessziókat adott Itáliának? A politikai és diplomáciai körök vegyes érzelmekkel nézik az eseményeket. Bár Olaszország, hadüzene­tét megelégedéssel fogadták, mégis kételked­nek abban, hogy lesz-e ebből Franciaország­nak és Oroszországnak annyi haszna, mint amennyibe Itália közbelépése kerül neMk. Kü­lönösen aggodalmat kelt a jövőre nézve Olaszország afrikai és albániai aspirációja. Most maga Franciaország biztosította Olasz­ország afrikai és középtengeri hatalommá való fejlődését. Oroszország titokban szintén rossz szemímel nézi Itáliának az Adria szlá­voklakta részén való terjeszkedését. Orosz­ország kénytelen volt odaígérni az uj szö­vetségesnek azokat a területeket, amelyekre . eddig Szerbia tartott igényt. Egyedül Angliá­nak. Ígérkezik haszna az olasz szövetségből, mert hiszen Olaszország két hatalmas riváli­sának, Franciaországnak és Oroszország­. nak középtengeri befolyását gyöngiti. uuuuihinimmiuininnimniiiiiinhiii A szegedi altábornagy a harctérre indul. Amikor repülőgépen hozták ki Przemyslből. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kerületi parancsnok, Festi Lehel altábornagy elbuesu­, zott a város hatóságától. Felsőbb parancsra a harctérre indul. Egy honvédhadosztály ve­zetését veszi át, egy uj honvédhadosztályét, mely körülmény fényes bizpnyiték arra, Ihogy: nemcsak Németország, de Magyarország hadiereje is kimeríthetetlen. Csupán azt je­gyezzük még meg, hogy a hadosztályban főként szegedi honvédok lesznek, igy a ki­váló, katonái álta'l itthon is rajongásig sze­retett vezér főként közülünk indult gyereke­ket és családapákat vezet, legjobb tudása^ 3 egy honvédtábornok talentumával. A szege­di társadalom megkedvelte Festi Lehelt itt­tartózkodása alkalmával. Mivel az altábor­nagy maga kérte, hogy a harctérre vigyék, igy most, hogy legkedvesebb óhaja teljese­dett, mi is örömmel vesszük tudomásul út­nak indulását, tudván, hogy amidőn a ma­gyar vitézségről és sikerről szó lesz, sűrűn találjuk Festi és hadosztálya nevét. Festi Löhel a város polgármesterétől a következő szívélyes sorokban búcsúzik: Nagyságos Polgármester Ur! Felsőbb rendelkezés folytán a mai napon a harctérre vonótok. Szíves kötelességet teljesítek, ami­kor a búcsúzás pillanatában Nagyságod­nak és a bölcs vezetése alatt álló Ható­ságnak a legfelsőbb szolgálat és a ma­gam nevében benső köszönetemet feje­zem ki tazon hazafias és figyelmes támo­gatás és együttműködésért, melynek ér­tékes eredménye az a kitűnő, békés vi­szony, mely a szabad királyi város kö­zönsége és a helyőrség között a mai ál­dozatteljes időben dicséretesen 'fennáll. Amikor ezen összhang fenntartását továbbra is kérem, egyben fogadjia Nagy­ságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Szeged, 1915. junius hó 6-án. Festi Le­hel, altábornagy. Most, hogy. az altábornagy a harctérre indul, helyénvalónak tartjuk megemlíteni, hogy már küzdött az északi harctéren, hó­napokig. Egy hadosztály vezétöje volt, mely­ben főként honvédok küzdöttek. Ez a had­osztály felsőbb parancsra a przemysli várba vonult vissza. Przemyislt aztán körülvették s a vár ostromla megkezdődött. Hogy Festi Lehel hadosztálya is csodálatos erővel, nem lankadó karokkal verekedett a többi csapa­A DÉLMAGYARORSZÁG legújabb és legérdekesebb táviratai nappal: kiadóhivatalunk és a Békél hirjapiroda kiraka­:-: tóban. este: a Hass, Korzó, Európa, Royal­kávéházban és a Haggenmacher — vendéglőben olvashatók. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom