Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-05 / 135. szám

Szeged, 3915. junius 5. ** m 18, Krou, q W DÉLMA G YíA/RORSZA G Ferenonté 1.64, Felez Art.hu r 5.38, nosné 13. 75 K. — Steinhardt Szegiden. Ez a név is elég garancia arra, hogy a .közönség .a 'kaca­gásból kivegye a részét. iHa • zenié tyesen nem is jöhet Stei uiiardt, itt van a szelleme a leg­.kacagtatóbb bohózatban, a „Kék Domiuó"­,ban, amely pénteken este került előadásra először ,a VágsziinipadlKabáróban óriási sikert aratva. Olyan szereposztása van a bclhézat­naik, amilyet a főváros sem produkálhat, mert ihárorn olyan komikus vesz részt benne, mint Hunyady, iRóland ós Kovács, a kabaré kedvencei. Fellép még a kiváló műsor kereté­bein Ászt re is, Budapest* kedvence. A Kék Dominó ma, szombaton és holnap, .vasárnap is szí a re kerül, — Az attak. Szinte az egydlen mozi­szkeoes, amely fényesen sikerült, Jönnek a vörös ördögök. erről szól a brilliáns nagy munka, ni oly 4 felvonásos, Érdekes, Ihogy két felvonása mozi, 2 felvonása pedig színpadon játszik. A (főszerepekben Dcésy AMxéd és Harmat h Ilona lépnek föl, akik bizonyára egy csapásra meghódítják Szeged közönsé­gét. .Szombaton ós vasárnap játsza a Korzó­mozi az Attakot, mely iránt ren.dkiviili a.z érdeklődés. Szombaton 6 és 9 órai, vasárnap 4, 6 ós 9 órai kezdettel adják a mc®i'?z:kecc.-;ct. — íréi tiszteletdíj hadi jótékonycélra. Urmánczy Nándorné, Szaikáeskönyvéneik tisz­teletdiját hadi jótéik'caycólra. ajánlotta fel. A könyv kiadója, a Frartklln-Táraulat az eddig elkelt példányok után 350 koronát, szolgálta­tott be hadi jótákrray célra és pedig 300 koro­nát a hadi árváknak, 50 koronát pedig a Vö­rös-Keresztnék küldött. A szakácskönyv kap­ható Várnay L. könykereskedéisében. Vígsziupad leloton 11-25. • KABARÉT • Teleion 14-25. Horváth Mihály-utca 8. sz. Fedett helyiség. Rz előadás FOSSZ idő esetén Is meglesz tartus. Szenzációs szám Budapest kedvence. ASZTRÓ! ASZTRÓ! a legkedveltebb joungleur. A <ls h 3- m M •Uj .Síeinchardt mulató" müsordarabja :-: Kék dominó. Uj! • Bohózat 1 felv. írták: Glinger és Tausszig. For- g • ditotta: Steinchardt Géza. — Előadók: • Dr. Bende Adolf orvos . . Roiand Róbert • ® Nina a felesége Marossy Juczi B • Fülöp a fia Érczkövy Károly B H Kárász Simon Kovács Andor " S Zornig Éliás keresk. . . . Hunyadi Emil ' Csillag Karola színésznő . . Cserey Irma Hl Hagymás Róza szülésznő . . Hajnal Tusi sí Biró István rendőr .... Boross Arthur J Eszti szobaleány .... Rónay Juliska ~ sí • Fővárosi színháza Roland Róbert zeneimitátor. Hunyadi Emil k illustris gárdája: Kovács Andor uj kuplékkal. ÉRCZKÖUV HÁROM Kezdet fel 9 ÓPRllOMM parkettám, szabad bemenettel. Elsőrendű italok, hideg és meleg ételek. HeM 1 • Páholyülés 2 K, I. hely K 1 -60, II. hely I. K 1-20, III. hely 80 f, állóhely 50 fill. Jegyek előre válthatók este fél 7-ig PETŐ ERNŐ • dohánytőzsdéjében, a Tisza-kávéház mellett. — • (volt Konrád) Róka­utca 6, sz., Szeged­pályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakítva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel ngitva. A háború tizenegyedik hónapjában a tanyán. (Sajót tudósítónktól.) A második hadi­kölcsön ügye, amelynek minél teljesebb ©ike­réért Szegeden fárádbafetflán agilitással bar­oclnalk, isimét a tanyára irányította figyel­münkéit. iNem kivárunk ez .alkalommal ,azzal foglalkozni, ihogy a második (hadikölcsön jegyzésében gazdasági ereje szerint, vett-e részt a tanya népe. Annyival kevésbé, mert ismeretes, liogy velünk együtt nagyon sokam, komolynak és alaposnak ismert emberek, vallják, liogy a tanyaiak a háború alatt merni nagyon tündököltek a hazafiúi áldozatkészség gyakorlásában, a hadikölcsön jegyzéséitől pe­dig leginkább ők iiuaradtaik távol. Ezzel szem­ben meni zárhatjuk el a nyilvánosság elől egyik szegedi bankigazgatónak, akinek mód­jában van a paraszt-'finánoiálkat ismerni, azt a véleményét, liogy a parasztok ugy az első, mint a második liadikölcsön jegyzéséből 'ki­vették részüket. Distentáfc helyett álljanak itt vonalak, lőhetők© olyanok, amiimők a jó fotográfiákon vannak, fia a .mosolygó arcom a száj szögle­tében sunyit egy vigyorgó vonás húzódik még, ne retusirozzuk el és maradjanak meg a .szem alatt a ráncok, mik festett női arcon ékeskednek reggel a mosdás ntá.n. Akinek nincs prakszisa hozzá, annak fá­rasztó aiz a közel két órás ut, mi alatt kocsin lAlsáközpcintra érni. A tanyáik néhai nagy barátja Lázár polgármester gcmdoskodoit ugyan arról, liogy végig kitűnő ut vigyen; öröni füröszti az ember telkét láttára a gyö­nyörű terméének; mindig városban élő em­bernek uj és ritka gyönyörűség a természet sok festői szépsége; és mégis: mindig munká­ban görnyedő testiünknek nehéz, megviselt idegeinknek nyomasztó ez a hosszú ut kocsin. Odaszólok hát a kocsisnak, aki fejedelmi iho­niorárinmiot kap: — Kérem, siessen egy kicsit, minden ko­csi elhagy bennünket. —Nem." versenyezni gyiiVttein — feleli kur­tán a paraszt közismert h ideg vér üségé vei. Ebben igaza, van, gondolom magamban és befogom a számat, nehogy feleúton felmond­ja a szolgálatot kocsis ur ő nagysága. Húszig kell olvasni a kilómóterfákat, mig beér az ember Központba. A 17., 18. kilomé­ternél egyre sűrűbben igyekeznek a .gyalo­gosok, alkik az Ur.napi misére tartanak. Majd unind asszony, vagy öreg férfi, valamennyi •mezítlábas, harisnyáját, cipőjét a kezében vi­szi'és csak akkor húzza fel, mikor központ­hoz ért. Hatalmas tömeg gyülekezett a tem­plom előtt, üatal ember alig akad köztük. Közel a templom sima falához szószék áll, árnyékában egymáshoz bújva telepednek meg ráncos lképü nénik, üatal és sovány hu­sii asszonykák, csacsogó és tapogatódzva járó gyermekeik. Az az érzésünk támad, hogy ezek az egyszerű és buta emberek itt érez­hetik magukat legjobban: ahol a pap 'szivük­be markolóim prédikál és tömjén füstjében énekli ia nekik teljesen idegen nyelven a szi­gorú zsolozsmakat. Egy iterencranid ba­rát lép ,a szószékre, a neve Zadravec. A szigo­rított rendi szabályok szerint él, persze, a haja tonzúrás, arca édeskés ós mosolygós, kéli szeme még sem illik belé, mert erőt és erélyt sugároz. Valami van téliát ezen az arcon, ami mesterkélt. A biveit kedveseinknek szó­lítja és vallásfilozófiával kezdi. Beszédének ez a része Ikárbaveszett, bár .példás figyeleim­niel hallgatták. A dogmákról és az eucharisz­tikáról való inetafizIkálássu.1 nem lehet a nép szivéhez iférkőzni, gondolatainak járása pedig föl nem éiihet oda. A főtisztelendő ur mégis meg akarta ezt próbálni, bizonyára ez az oka, hogy filozófiáját nem találtuk eléggé mélyen szántónak. Hatalmas lendületű szó­noknak mutatkozott beszéde további részén, amikor a hazafiúi kötelességekről beszélt, amiket, .vér- és pénzáldozatham kell mindnyá­junknak •leróni.,ÍErő és lendület van a stílu­sában, ,a hangjában; szemei mintha moso­lyognának. amikor több száz főre menő hall­gatósága fuildcikolva zokog, ügyetlen arciz­imának megráindulásia nélkül folytatja, mint­ha Cicerónak egyik beszédét, szavalnál él, amely hidegen hagy előadót ás hallgatót egy­aránt. (Rettenetes volt ennek a zdkoígó tömeg­nek a látása. Az ember valamennyin szeretne segiteni, a könnyeit, mindnek letörölni. Hi­szen mindegyik sirat valakit, aki a harctéren küzd, 'bénává lett, vagy elvérzett. Borzasztó, gondolom magamban és elámulok, amikor látom, hogy sokakat, városiakat milyen hi­degein hagy százak sírása. Hogy lehet ez? 'Megadja, rá a választ a mellettcim álló ta­nyai kapitány: — Miniden vasárnap igy van ez, beikében is. Idejönnek 'kisírni magukat. z Türelemmel hallgattak végig négy-öt szónokot. iMiind arról beszélt, liogy elő kell venni a. szalmazsákból és a ládafiából a pénzt, mert a haza kéri, alkinél jobb helyen is van mint otthon. Hia nincs pénz, nem tu­dunk háborúit viselni sé akkor hiába véreztek el fiaink, testvéreink. Pénz nélkül nem tu­dunk élelmet adni a .katonáknak, fegyvert szerezni a kezükbe és golyót a, puskához. Nagy érdeklődéssel várjuk, begy kit. fognak igazolni az események. A zokogva síró és fájdalmasan visító tömeget, vagy ,a tanyai kapitányt? Álltatjuk magunkat: talán imég se igy sírna,k ők minden vasárnap, amikor mise van ós a pap prédikál. És ha nem igy sírnak, akkor minden egyesinek, aki abban a tömegben zokogott, liaza kell rohannia. . és legkésőbb szombaton be ikell jönnie a város­ija kis pénzecskéjével, hogy hadikölcsönt je­gyezzen. Fiút, fórjet, apát és testvért talán még a tanyám sem siratnak q rendes vasárnapi zokogással. Fiu, férj, apa, és testvér 'fájdal­mas távollétének bizonyára a tanyán is jut a megilletadósnek egy külön könnye. A przemysli vár leirása. A sajtóhadiszállásról jelentik: Most, hogy Przemysl újra a mienk a imai naptól kezdve, beismerhetjük, hogy Przemysl várát nem annyira az erődjei, hanem fekvése tették még mindig {élelmes* erejűvé. 'Képzeljünk el egy hegycsúcsokból álló gyiirüt, amelyet má­sodik, sőt harmadik és negyedik gyürii is kö­rülvesz. A két belső körnek csúcsain voltak az erődök, a külső hegycsúcsokon az előre­tolt állások. A hegyek egymást védik, egyik­hez sem léhet közeledni anélkül, hogy ,a szóim szédosról ne lássák. Vannak magaslatok, a melyeket a mellette levőről kell védeni, más ismét, amelyekre csak az ötödik csúcs elfog­lalása után lehet följutni. Maguk az állások a szomszédos támasz­tó pontoktól függetlenül nagyszerűek voltak. Minden lejtőn háromszoros tüskesövény, ver­mek, permanens fedezékek, a tetőn pedig nagyszerű állások. Csak ezeken átvergődve lehetett a tulajdonképeni erődgyürühöz jutni. Az erődök ma már nincsenek meg, a legtöbb­nek helyét rikitó fehér folt jelzi. A 'krátersze­rü imélyedés a zöld csúcson tele kőtörmelék­kel, formátlan beton-darabokkal. De a kráte­rek előtt ott vannak az árkok, drótkerítései, letarolt erdők és állások, amiket nemi lehetett felrobbantani, amint hogy a természetadta nagyszerű fekvésnek sem ártott az éhségtől gyötört védősereg kétségbeesett rombolása. Nem kellett különösebb tehetség ahoz, hogy a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom