Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)
1915-06-03 / 132. szám
Szeged, 1915. junius* 1. délmagyarország 3 bázta Kauía nyilt várost és német kánzulátusát. A május 29-ére virradó éjjelen egy török csapat hatalmába kerített a Szuez-csatornában Adjivuel mellett egy kis angol hajót és elpusztította annak gépeit és hazánját; egy másik csapat ugyanazon éjjel hatásosan lövöldözött egy ellenséges szállítóhajót, amely csak gyengén viszonozta a tüzelést. A többi harctérről nincs jelenteni való. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Görögország akciót kezd az ántánt ellen. Balkán blokk készül Olaszország túlkapásai ellen. — Bulgária, Görögország és Szerbia szövetsége. — Romániát felszólítják a csatlakozásra. (Saját tudósítónktól.) Már többször (elmerült az az eszme, ihogy a régi Balkán-blokkot fel kell újítani. Eddigi diplomáciai működéssel ellentétben, most Görögország veszi át a vezető szerepet és akcióba hivta már Bulgáriát, valamint Szerbiát is. Románia egyelőre még nem avatkozott be a tanácskozásokba, de minden jel arra mutat, bogy a románok is csatlakozni fognák a Balkán-blokkihoz, Predeálból keltezett távirataink e nagyarányú mozgalomról a következőkben számol be: Hivatkozással azokra a kísérletekre, hogy a régi balkánszövetség ismét megalakuljon, a rendesen jól informált bukaresti Inainte érdekes közléseket tesz, amelyekhez az információt átlitólag egy a román kormányhoz közel álló személyiségtől kapta. — Miután — irja — a hármas entente arra a meggyőződésre jutott, hogy a Dardanellák meghódításához egy „negyedik" segítségére is szükség van, olyan kecsegtető ajánlatokat tett Olaszországnak, hogy ez belevegyült a háborúba. Erre való tekintettel Görögország vezető körei jónak látták Szófia,hoz és Belgrádhoz kérdést intézni, milyen leltételek mellett volna lehetséges uj életre ébreszteni a régi balkánblokkot, amelynek az volna a feladata, hogy ia tialkáni államokéit egyes nagyhatalmak túlkapásaival szemben megoltalmazza, :A görögök azt az ajánlatot tették la szerbeknek, liogy mondjanak le a bulgárák javára Macedónia azon részeiről, amelyek az eredeti szerződés szerint ugyanis Bulgáriát illették volna meg. Görögország maga lemondana a bulgárok javára Cctsvaláról, Drténáról és Serresről, Szalonikit pedig szabad kikötővé nyilvánítanák. Ezeken ki vili 'beleegyeznének abba, hogy Bulgária az enos—midíai vonal birtokába jusson. Majd boszasan foglalkozik az emiitett lap Albánia helyzetével és a következő szenzációs leleplezéssel áll elő: Bulgária a fentiek alapján seé'tségére volna Görögországnak és Szerbiának abban, hogy egész Albániát elfoglalják, és az olaszokat Albániából kiűzzék. Kilátás van arra is, hogy Romániát felszólítsák a 'Balkán-blokkba való belépés céljából. A Moldova ma Ideérkezett száma igen kedvező színben tünteti fel Románia állásfoglalását. 'Ugy látszik, a 'görög akciónak meg lesz a teljes sikere- A helyzetet ismertető imgyértékü cikket itt adjuk: Az utolsó hetekben kritikussá vált az entente helyzete, Az oroszok, akik Lengyelország és Litra nagy részét elvesztették, hirtelen mellbe látták magukat támadva és ellenségeiknek eddigi zsákmányuk felét és 200.000 foglyot kellett elengedniük. Ily körülmények között a semleges államok az adott viszonyokhoz alkalmazták magatartásukat. Egyedül Olaszország vélte magát szövetségesei által megrövidítve, mivel azok terület éhségét nem akarták kielégíteni és kinyújtotta pulha kezét, hogy az entente lángokban álló konyháját megvédelmezze. Ezzel kockára tette legjobb javait, becsületét, hadseregét és pénzügyeit. A mi beavatkozásunk létünket tenné kockára, anélkül, hogy azokat megtudnók menteni, akik ezen kalandba belerohantak. Annál tisztábban látjuk, hogy mit parancsolnak ránk érdekeink mert Németországot, aZ egyedüli országot, mely minket megtudna védelmezni, ujabb ellenség támadta meg. 1 De kövessük a tények rendjét. A monarchiára nézve ép oly kis ellenség Olaszország, tmínti Szerbia, de talán, m4g 'kisebb. Azért, amig Szerbiának 150 km. hosszú határa van, amely a monarchiától a Drinával választja el, amelyen átkelve esetleg Horvátországba nyomulhatna be, addig Olaszországnak 200 ikm. hosszú 'hegyláncon kellene átküzdenie imagát, ahol könnyen járhatna ugy, mint az oroszok a Kárpátokban- Ezen az oldalon Olaszország óvakodni, .fog nagyobb akciót kezdeni. Dalmácia partja felől is megtámadhatná a monarchiát, de egyrészt a magaslatok, másrészt a szigetekben dus part, melyen elsőrendű erőditmények állanak, nemsokára véget vetne az olaszok támadó kedvének. Egy ut áll tehát szabadon Olaszország előtt: határait megvédelmezni és a franciák és angolok offenzíváját támogatni. Másrészről kötelessége az olaszoknak Törökország nagy kiterjedésű partját megtámadni, ami azonban legalább hat hónapot venne, 'igénybe. Nehezen tételezhető fel, hogy Románia és Bulgária ez idö alatt ne foglalna állást az entente ellen. Mi lenne a németek taktikája? A németek szövetséges seregei nagy erővel támadnának az elgyengült orosz frontra. Lassanlassan nagy vasgyárát kovácsolnának, amelyet már nem lehet áttörni. Egy szép napon befejezett ténnyé válik igy az oroszok leveretése. Akkor aztán könnyen bánik el majd 200.000 harcedzett katona Olaszországgal. 'Hogy hogyan végződik a háború ezen uj szaka, azt senki sem tudja megmondani. Lehetséges, hogy azok, akik megesküdtek, hogy nem kötnek előbb békét, mielőtt Németországot teljesen le nem vertékt, közösen kémek majd békét. Természetes, hogy Románia nem nézheti tétlenül eme nagy eseményeket. Hadserege a szövetkezett német hadseregek oldalán fog Oroszországba benyomulni és az oroszok teljes leveretésében segédkezni. A németek győzelmének nem szabad Romád.a segítsége nélkül befejeződnie és segítségünknek nem szabad elkésnie. Egy Athénből keltezett sürgönyünk érdekes részletekkel szolgál a görög kérdésről. A görög király nyilatkozatát adja tudtunkra. Venizelosz szereplése bár még kétséges, de túlságos aggodalomra nem adhat okot, hiszen jól tudjuk, hogy a híres, zseniális görög politikusnak nem valami nagy sajátsága a konzekvencia. Most már látja Oroszország tulajdonképeni politikáját és minden valószinüség szerint tudni fogja, mit kiván 'Görögország érdeke. Az érdekes táviratot itt adjuk: Athén, junius 1. Tizenöt nappal ezélőtt, mielőtt beteg lett Konstantin görög király, kihallgatáson fogadta az „Egyesült-Államok sajtó-egyesületének" egy képviselőjét. A görök király hosszasan beszélgetett az amerikai újságíróval Görögország helyzetéről. A király ezt mondta: — Görögország csak akkor lép ki semlegességéből, ha érdekei a jövőben a maguk egészében megkövetelik. Görögország eddig egyetlen politikát követett, azt, hogy megvédje a hellenizmus érdekeit. Az utolsó koronatanácson, minek folytán Görögország nem fogadta el az egyesültek meghívását, hogy kilépjen semlegességéből, ami a kormány lemondását vonta maga után, tisztán csak külön nézetemet fejeztem ki, ami piinden ember sajátsága. Két hatalmi csoport közé ékelve, ugy gondoltam, hogy Görögország csak egy politikát követhet: azt, mely a görög ér. dekeket a maguk egészében megvédje fa jövőben. Az alkalom Görögországra nem volt sürgős arra, hogy kitépjen semlegességéből és nem szolgálta volna az ö érdekeit, ha ezt tette volna akkor. H\a Venizelosz visszatér a kormányra, ujra együtt dolgozunk teljesen egyetértve, mint előbb, Görögország nemzeti aspirációinak megvalósítására. — És melyek ezek? — kérdezte az amerikai újságíró. — A nemzeti egység aspirációi, melyben a görög nemzetek hosszú történeti múltjánál fogva joga van. JEGYEZZÜNK HADIKÖLCSÖNT FOGA szájp adlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve r Barta Ágoston fogtechnikus n SZEGED, KltiYO-UTCA 1. SZ. M TELEFON 1364.