Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-24 / 151. szám

...... Szeged, 1915. Junius 24. délmagya rország let egész szervezése teljesen .be volt fejezve, s midőn már ,az összes fiókok 1908. évben is léteztek, s midőn már essze lett gyűjtve az egyesület mindazon vagyona, amely felett ma rendelkezik és midőn már fennállottak a DMKE. palotái, a közművelődési egyesület szervezésével járó hatalmas munkát egyedül az elnökből, a főtitkárból, két irodai kkasz­szonyiból és a számvevőből álló tisztikar vé­gezte, akiknek összes javadalmazása 5000 ko­ronát tett ki. Ez időiben még nem volt ügy­vezető alelnök, és a számvevői teendők elvég­zéséért is csupán havi 30 koronát űzetett az egyesület, holott teendői a számvevőnek leg­alább is oly mérvűek voltak, mint ma, ami­dőn a számvevő évről-évre emelkedve fizetés­ben ma már 3000 korona javadalmazást, la­kást, iffitést és világítást kap, és .amidőn ma már az egyesület főtitkára visszarendelte­tett az egyesület székhelyére, tehát összes munkásságát ismét az egyesület érdekében fejtheti ki, ugy hogy az elnöknek és az al­elnöknek egyéb teendője nem marad fenn, mint az a felügyelet, amelyet, dij nélkül Ma­gyarország minden közművelődési egyesükta elnökére és alelnökére biz. Teljesen szükségtelen tehát és fele, leges az 'ügyvezető alelnöki állásnak, mint fizeté­ses állásnak a szervezése, nemcsak azért, mert a felügyeleti munka díjazással ilyen előkelő testületnél sohasem járhat, és mert nem is veszi igénybe az ügyvezető alelnök működését annyira, iliogy az mint fizetéses állás szervezhessék, hanem nem szervezhető különösen azért, mert a fizetéses állásként való szervezés oly kiadással jár, amelyet az egyesületnek csak a kimondott alapszahály­szerü célja meg valósításának háttérbe tolásá­val lehet fedezni. Ezt az álláspontját számadatokkal kíván­ja igazolni, a fölebbezés, majd igy folytató­dik: •De hogy mennyire következetlen volt a közgyűlés határozatainak meghozatalánál, igazolja az a körülmény is, liogy még az egyesület azon tagjait, akik ,a szó szoros ér­telmében az egyesület ügyeit viszik és az egyesületnek igazi hivatalnokai ós egész te­vékenységüket az egyesületnek szentelik, munkaképtelenségük esetére nyugdíjjal el­látni nem kívánja, holott ha a személyi kiadá­sok emelése indokolt lehetne, nem az ügy­vezető alelnöki állást kellene fizetéssel kreál­ni, hanem meg kellene teremteni az egyesü­let hivatásos tisztviselőinek részére a nyug­dijakat. Fel kell hoznom végül az egyesület hely­telen vezetésének bemutatására az elnökség azon mulasztását is, hogy az alapszabályok intézkedése dacára az elnöki tisztséget már két esztendő óta nem tölti ibe, holott egy lel­kes és iigybuzgó elnök magát az ügyvezető alelnöki állás betöltését is úgyszólván feles­legessé tenné, mert ez esetben az ügyvezető alelnök csak a helyettesítésére volna .alkal­mazva,, akinek tehát hivatásszerű állásról beszélni sem lehetne, tehát midőn az elnök­ség épen a legfontosabb elnöki állás betölté­sét mellőzi és oly igazgatósági tagot válasz­tat az általa személyesen meghívott és meg­jelent közgyűlési tagokkal, akik az egyesü­letnek csak rövid idő óta tagjai és eddig még nem is volt alkalmuk az egyesület iránti ér­deklődésüknek a legkisebb tanújelét sem 'ad­ni, s az igazgatósági tagok sorából kihagyta Szeged város nagytekintélyű vezetőségét leg­nagyobb részben, valamint azon tagok nagy­részét, akik az egyesület meg,alakulása, óta, az egyesület knltnrmunkáj álban jelentékeny szerepet játszottak, ezen eljárás nem lelhet helyes, mert iha oda. fog vezetni, hogy az egyesület azon tagjai, akik a kulturegyesület­ben tisztán kultnregyesütértet kívánnak látni, sorra ki fognak lépni az egyesületből, amint jelentékeny számban léptek ki eddig is a je­lenlegi uralom .alatt épen azok, akik az egye­sület életében maguknak hervadhatlan érde­meket szereztek. Májusban tízezer koronával csökkeni a városi jövedelem. — A javadaSmi bizottság ülé e. — (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután 4 óra­kor .a javadalmi bizottság ülést tartott a város­háza bizottsági termében. Balogh Károly pénz-" ügyi tanácsos előterjesztette, hogy május hó­napban ,a háború erősen éreztette a hatását a \ árosi jövedelmekben is. A .tavalyi májushoz vi­szonyítva az elmúlt hónap jövedelmeit, 10.783 korona csökkenés mutatkozik. Néhány jövedel­mi ág emelkedett, de például az állami bor- és husfogy.asztási adóban tizenegyezer korona a csökkenés; a helypénz-dijban 3285 korona. A fii­bérdij ezel szemben tízezer koronával emelke­dett. , , Az összehasonlító kimutatás egyes tételei szerint tavaly májusban befolyt állami bor- és husfogyasztási adópótlókban 48.223, városi fo­gyasztási adópótlékban 12.114, városi fo­gyasztási illetékben 5540, kövezetvámd íjban 21 ezer 510, partjavadalmi dijban 1243, hidvánulij­ban 10.075, helypénzd ijban 12.G33, suly- és ürrnér­t'ék-dijban 424, vágóhídi dijban 10.952, föld- és vályogdijban 185, esolnakátkelési dijban 211, vámbírság dijban 45, tápéi róvvámdijban 343, zálogolási dijban 27, rendbontási dijban 35, szemle dijban 7, vízhasználati dijban 16.506, viz­használak behajtási illetékben 66, városi 'fürdő­dijban 6735, fübérdijban 8902, kutköltség dijban 160, folyatás! dijban 560 korona. Ezzel szemben 1915. év májusában befolyt: állami bor- és húsfogyasztása .adóban 37.121, ke­vesebb 11,102, városi fog., asztási adópótlékban 9507, kevesbb 2606, városi fogyasztási illetékben 6870, több 1130, kövezetvámdijban 15.291, keve­sebb 6219, partjavadalmi dijban 1835, több 591, hidvámdijban 8174, kevesebb 1900, helypénzd Íj­ban 9348, kevesebb 3285, .suly- és űrmérték dijban 523, több 99, vágóhídi dijban 14.429, több 3477, föld- és vályogdijban 38, kevesebb 147, esolnak­átkelési dijban 175, kevesebb 36, vámbirságdij­ban 13, kevesebb 32, tápéi révvám dijban 167, levesebb 176, zálogolási dijban 4, kevesebb 23, Jön! Jön! éiíekes urí prímás 9 Vince 10 t a g u cigánybandájával Korzómoziba. Jön! ü m í3 1 h & h m & m Magyarország SegszénsaV­dusabb szénsavas, sós, vasas, radioacliv forrásai. MooMl. tfideouiSQUűQifiiiőd. is ii» @ s sí s is n a s sa s e a • a Természetes szénsavas, sós, radioactiv fürdők. a Hólyag-, vesebajok, köszvény csuz, idegbántalmaknál. 1 Bíüenfyühibák, szívizom gyengesége, érelmeszesedés, ideges szívbajok. M)M. Lőtt vagy szúrt sebek után fellépett hildéseknél; Izületi bajoknál, gyenge­ségi állapotoknál. Ivókúra, Diétás konyha, Zanderintézet, Röntgen és kórvegyészeti laboratórium. m m Fürdőidény: május—október. H {tirdíüienttések klfooásfalan elláiásápöl (jó He*, polgári árak) goüáosMz uan. Hivatalos fürdőorvos: Mahler Gyula dr. Részletes prospektussal szolgál: Buziáson fürdőorvosi gyakorlatot folytatnak: b • Bíasisrai 1 dr., Pos-ufiu R. dr., Schopf g J. dr., Sugár R. dr., Gtass R. dr. urak. g

Next

/
Oldalképek
Tartalom