Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-20 / 148. szám

Szeged, 1915. junius 20. DÉLMAGYAROESZÁG 3 embereit és nagy területei mennek pusztulás­nak. Az enteenteért mi küzdünk. Az Indépedance Roumaine tudósítását ju­nius 17-iki számában közli a Ruszkoje Szlovo is, amely a cikk élén nagy betűkkel jelzi; „A sajtócenzura engedélyével". Még mindig támadnak a franciák. Berlin, junius 19. A nagy főhadiszállás jelenti: Arrastól északra levő arcvonalunk ellen intézett támadások folytatása az ellen­ségre nézve további balsikerrel járt. A La­bessé-csatornától északra egy angol áttörést könnyűszerrel visszavertünk. A Loretto ma­gaslaton Neuville mindkét oldalán és Arras­tól északkeletre több francia támadás össze­omlott. Több, előzőleg vesztett árokrészt megtisztítottunk: az ellenségtől. Az Argoune­okban az ellenségnek helyi előretöréseit szu­ronyharccal visszavertük. A Yauquois mel­letti harcok még nem vezettek eredményre. Lunevillétől északkeletre a franciák által megerősített és megszállott Embermenil helységen rajta ütöttünk és elfoglaltuk. Vala­mennyi francia védelmi müvek elpusztítása után csapataink mintegy 50 elfogott francia ellenséggel a régi állásaikba testek vissza. Vogézekben, Feciht völgyes részein még har­colunk. Hilsenfristenben több mint 200 fran­ciát elfogtunk. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A FRANCIA NEHÉZ ÁGYUK A FRONTON. Genf, junius 19. A lapok jelentik Lyonból, hogy a hadügylmininiszter elrendelte az eddig használatba vett hadianyag átvizsgálását. A nehéz ágyuk legnagycbbrésziét az eredőkből a frontra vitték. ANGOL ÉS NÉMET GYŰLÖLET — MIND­HALÁLIG. London, junius 19. A Morning Post egyik legutóbbi, vezércikkében ismét megüti az en­gesztelhetetlen gyűlölet hangját Németország ellen. A cikk azért érdekes, mert a legutóbbi időkben ezeik a gyűlölködő és acsarkodó för­medvények ritkábban láttak napvilágot: — Nekünk ezentúl még energikusabb ten­geri politikát kell követnünk, — irja az angol lap. — Németország kétségkívül azon re­ménykedik most, hegy a tengeralattjárók há­borúja következtében annyira megtizedelik kereskedelmi flottánkat, hogy végül is hatal­masabb lesz tengeri kereskedelme, mint a mi­énk. Ezt a politikát mii könnyen keresztülhúz­hatjuk, ha elhatározzuk, hogy nem kötünk ad­dig békét, amig minden egyes hajóért, ame­lyet német tengeralattjárók süllyesztettek e', el nem kobozunk egy-egy német hajót. Né­metország előnye ilyenformán semmivé válik. A német kereskedelmi hajók jelenleg a kikö­tőkben vesztegelnek. A jelenlegi hivatalos teó­ria az, hogy a Németország felé igyekező 'ha­jókat csak akkor kobozzák el, ha azok segély­eszközöket szállítanak a hadseregnek, vagy a flottának. Ezt a teóriát tovább nem lehet fentartani. Arra kell törekednünk, hogy min­den lelhető kárt okozzunk Németországnak. Németország jólétét mindenáron csökkente­nünk kell, már csaik azért is, mert a németek 'kinyilatkoztatták, hogy halálos és engesztel­hetetlen ellenségeink és romlásunkra törnek. Németországot nem lehet kiengesztelni, meg­győzni és nem lehet benne megbizni. Minden­féle életmegnyilvánulásában megkell \támadni különben Németország előbb, vagy utóbb még is boszut fog állni Anglián. Ép ezért a német alattvalók védelme és a német ikereskedelem­nek adott bármiféle engedmény, árulás önma­gunk ellen. Románia nem szakit a központiakkai. Bukarest, junius 19. Olasz részről egyre fokozódik a nyomás, hogy Romániát az en­tente részére csábítsák, de a román vezető­körök neim akarják a semleges álláspontot feladni, hanem csakis Románia érdekéire van­nak tekintettel. Itteni felfogás szerint az a kö­rülmény, hogy Olaszország csatlakozott ; z ententehez, Románia rizikóját nem csökken­tette, az oroszok galíciai veresége pedig vilá­gosan dokumentálja a központi hatalmak ere­jét és fölényét. Nagy-Románia álma ma is él, de a megfizetett agitáció ellenére sem le­hetett az országgban háborús hangulatot elő­idézni, miután a kormány is szilárdan ragasz­kodik az óvatos politikához és nem hajlandó arra, 'hogy a központi hatalmakkal szakítson, Tekintettel arra, hegy a magyar kormány a magyarországi románakkal előzékeny maga­tartást tanúsít, másrészt pedig Oroszország Ígéretei nem reálisak, e pillanatban semmi ok sincs arra, hogy Románia magatartásán vál­toztasson, sőt a semlegesség politikája célsze­rűségben és szükségességben egyre gyarap­szik. Harcok a Dardanelláknál. Konstantinápoly, junius 19. (Mil'i.) A fő­hadiszállásról kőzik-: A Dardanella-arcvona­lon tüzérségünk junius 16-án Ari Burnu mel­leit elpusztította az ellenségnek gépfegyver­állásait és több fontos megfigyelőhelyét. Egy ellenséges, ágyút hasznavehetetlenné tettünk. Az egyik ezredünk a jobbszárnyon elvette az ellenséges lövészárkoknak egy részét és el­foglalta azokat. Tegnap Ari-lBurnu és Séd-ik Bahr mellett gyöngén tüzelt egymásra a tü­zérség és gyalogság, de jelentősebb esemény nem történt. Junius. 14. óta az ellenség fojló­gázokat terjesztő robbanó lövedékeiket hasz­nál. A többi harctéren nem történt fontosabb esemény. (Közli a miniszterelnöki sajtóosz­tály.) Az amerikai jegyzék. Berlin, junius 19. A londoni Manchester Guardian washingtoni jelentése szerint Bryan — aki az első jegyzéket, mely a másodikkal teljesen megegyezett, aláirta, mig a második miatt beadta [elmondását, — kijelentette, higy ő tulajdonképen az első jegyzékkel sem értett egyet. Washingtonban azt mondják, hogy Bryan azt kívánta, ihogy a Németor­szághoz a semleges hajózás megakadályozá­sa miatt intézett jegyzékhez hasonló jegyzé­ket intézzenek a szövetségesekhez is. Wilson azonban ellenszegült ennek a javaslatnak, A Nieuwe Rotterdamsche Courant e hí­rekkel foglalkozván, fölveti a kérdést, vájjon Wilson miért nem járult hozzá e javaslathoz. Talán azért, — mondja, — mivel hir szerint Anglia tudtára adta, hogy Londonban meg van a hajlandóság a kereskedelmi háború bi­zonyos enyhítésére. Megkezdődött az aratás a Délvidéken. (Saját tudósítónktól.) Junius 29-én, Péter és. Pál napján szokott kezdődni más* békés években az aratás. Az idén azonban már a héten megkezdődött. A kedvező időjárás foly­tán a termés gyönyörűnek Ígérkezik és a nyári napsütés a repcét,, árpát, és a rozsot mindenütt megérlelte. Mig határainkon véres háború folyik és 'hős katonáink vérükkel vé­delmezik meg a magyar földet, addig az Al­földön csendes* szorgos munkával taíkaritják be az uj termést, amely a további küzdelem­hez a kitartást adja. Nemsokára megkezdődik a buza aratása is, A katonáik hazajönnek egy-két heti szabad­ságra és a magyar baka, a világ legretteget­tebb kat nája, békés szeretettel fogja itthon él­vezni munkája gyümölcsét. A földek és a me­zők ismét megélénkülnek. Piros; pántlikás leá­nyok forgatják a sarlót és vidám' daluktól visszhangzik a rét. Emeletre felrakott, nehéz társzekerek döcögnek végig az országutakon, az üres kamrák újból megtelnek, mint más­kor, amikor az ágyuk ;tompa dübörgése nem zavarja fel az erdők vadjait. Aratás van és. ennek a szent, nagy mun­kának minden momentuma a magyar nemzet hivatottságáró'l, győzelmes jövőjéről beszíé!. Délvidéki tudósításaink szerint a repce­araitás eredménye igen kielégítőnek mutatko­zik. A téli árpa aratását (is megkezdték már a legtöbb helyen s a jövő héten kezdetét veszi a rozs aratása is. Igen kedvező híreket kapunk az Al­földről, ahol már itt-ott a rozs aratása is kez­detét vette. A hűvös idő a szíemkópződés­re különös hatással van. Ugyanilyen híreket kapunk a Dunántúl­ról és a Száva és Dráva közti vidékről, ahol mindenütt legalább is jó közéiptermés vár­ható. Az átlag 9—10 mm. lesz. Felsőmagyarország nyugati részében na­gyon panaszkodnak az. esőhiány miatt, mely a kilátásokat némileg megrontotta, ugy, hogv ma már búzából, holdankint (1200 négyszögöl) csak 5—6, rozsból 4—5, árpából 6—7, zabból 6—7 rnm.-ra számithatunk. Felsömagyarország kelt ti részében, az alsó vidékeken: 7—8 mm.-t várnak buzábói. Különösen jól állanaík a kapásnövények. Erdélyben az utolsó napokban, különösen a déli részeken, bő esőzés volt, mely a kilátá­sokat lényegesen megjavította, olyannyira, liogy búzából belyenkint 10—12 mm.-ra szá­ímitanak. Árpa már évek óta nemi volt oly szép, mint az idén s 14—15 mm.-t fog adni; zab és rozs gyérebb. A DELMAGYARORSZAG_ legújabb és legérdekesebb távirafai nappal: este: kiadóhivatalunk a Korzó-moziban, Hass, Korzó, Euró­és a Békéi hirlapiroda kiraka- pa, Royal-kávéházhan és a Haggen­:-: fában, :-: macher vendéglőben olvashatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom