Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-19 / 147. szám

Szeged, 1915. junius 19. DMjidiAGYA&ORS^ÁG 7 Szegeden ítélkeztek először a gyorsított bűnvádi eljárás szerint. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön lépett életbe a „hadviselés, érdekei ellen elkövetett bűncselekmények, különösen a hadiszállítások körül' elkövetett ívjisziaélések megtöriásáróli" intézkedő törvény. Ezzel egyidejűleg közölte a Budapesti Közlöny a 2060/915. M. E. rende­letet a gyorsított bűnvádi eljárásról és sza­bályainak életbeléptetéséről. Az uj rendelet értelmében a szegedi törvényszék már pénte­ken, először az egész országban, a gyorsított eljárás szerint ítélkezett egy megvesztegetési bűnügyben. Oluski Miklós, szanádi iföldmives, Gyu kin Mihály szegedi postaszolga és leánya, Gyukin Ilona divatárus leány voltaik a vádlot­tak. Az ügyészség (megvesztegetés vétségé­vel vádolta mindhármukat. A vádirat szerint 1915. január 30-án dr. Rtinhardt Péter sze­gedi népfölkelő segédorvosnak, aki az 5. póí­zászlóaljnál szokta a népfölkelőket megvizs­gálni és az alkalmasokat harctéri szolgálatra .beosztani, egy levelet vitt Gyukin Mihály postaszolga. A levélben arra kérik az orvost, hogy Oluski Lázár népfelkelőt könnyebb szolgálatra ossza be, mert már tizenhét ütkö­zetben1 volt, a lábán megsebesült és a lába még fáj. A levélben egy darab száz koronás is volt. Mikor az orvos kérdezte Gyukint, hogy ki küldi a levelet, a postás azt 'felelte: „Az Ilon­ka kisasszony". Az orvos a pénzt átszo'gál­tatta a kerületi parancsnokságnak és a felje­lentést Gyukin ellen megtette vesztegetésért. A vizsgálat során kiderült, hogy a levelet Gyukin Ilona, a postás leánya irta, akinek Oluski Miklós, Oluski Lázár testvére diktálta és a pénzt is ő mellékelte a levélhez. Oluski Lázárt később beosztották a menetszázadba és már valószínűleg a harctéren van. A pénteki főtárgyaláson Hevesy Kálmán' elnökölt. Az uj törvény rendelkezése szerint ötös tanács ítélkezett a bűnügyben. A tanács tagjai voltak az elnökön kívül: dr. Rigó End­re, Márton József, Nagy Zoltán és Zombory János. A vádat dr. Horváth Jenő királyi ügyész képviselte. A vádlottak közül csak Oluskinak volt védője, de neki kettő Délután négy órakor nyitotta meg az el­nök a tárgyalást. A vádirat felolvasása után a vádlottakat hallgatták ki. Mindhárman ta­gadtak és egyik a másikra fogta a dolgot. A postás azt mondta, hogy ő nem tudta, imi van a levélben. A leány azzal védekezett, hogy ő azt irta, amit Oluski diktált és a pénzt is az tette a levélbe. Oluski pedig azt vallotta, hogy ö sern a levélről, sem a pénzről nem tudott semmit. Egyszer, (miikor Szegeden járt, be­szélt Gyukinnal és panaszkodott neki, hogy az öccsét megint el akarják vinni a harctérre, pedig még beteg. Ekkor Gyukin azt mondta, hogy ő majd tesz valamit az ügy érdekében. Valószínűleg tehát abban a reményben kí­sérletezett, hogyha sikerül a dolog, akkor Oluski hálás lesz. A törvényszék ezután dr. Reinhardt Pé­terit és a szolgáját hallgatta ki. A bizonyítási eljárás során kitűnt, hogy Oluski rendezte az egész vesztegetést, mert neki volt legnagyobb érdeke, hogy öccsét kiszabadítsa. A bizonyí­tási eljárás után a vádbeszédre került a sor. (Horváth Jenő királyi ügyész az uj törvény alkalmazását látja szükségesnek. Kéri, 'hogy a biróság az 1915. évi XIX. t.-c. 11. szakaszát alkalmazza, mely szerint: aki a háború ide­jén büntettet vagy szándékos vétséget követ el, amelynek folytán a fegyveres erő érdeké­nek közvetlen veszélyeztetése állott elő, vagy pedig a hadviselés érdekének lényeges sérel­me következett be és ezit az eredményt ő előre láthatta, amennyiben cselekménye súlyosabb bűn t etőr endel kezés alá n em esik, öt évig ter­jedhető börtönnel büntethető.. A jelen eset­ben kétségtelen, hogy a fegyveres erő érde­két közvetlenül veszélyeztették, mivel egy katonát el akartak vonni a harctéri szolgálat­tól. Gyukin Mihálynak, mint bűnösnek, Oluski Miklósnak mint felbujtónak és Gyukin Iloná­nak, mint bűnsegédnek kéri a megbüntetését. Dr. Koszó István, az egyik védő főleg azt fejtegette, hogy az 1915. évi XIX. t.c. 11. sza­kasza a jelen esetben nem alkalmazható. Ki­mondták ugyan, hogy visszaható erővel bir a törvény, de ez az ügy már a főtárgyalásra kii volt tűzve, mikor a törvényt meghozták. Különben is itt bevégzett bűncselekmény nem forog fenn, csak vesztegetés kísérlete. A biróság hosszas tanácskozás után este fél hétkor hirdette ki az Ítéletet, amely sze­rint Oluski Miklóst a Btk. 470. §-a alapján három hónapi fogházra és 100 korona pénz­büntetésre, Gyukin Ilonát, aki fiatalkorú volt a cselekmény elkövetésekor, dorgálásra ítélte. Gyukin Mihályt f.elmentette a biróság. A biró­ság az Ítélet indokolásában kifejtette, hogy az uj törvényt, amely most lépett életbe, azért nem alkalmazta, mert a törvény 24. §-a sze­rint, a 11. §. a törvény életbelépte előtt elkö­vetett bűncselekményre nem alkalmazható. Az ügyész súlyosbításért, a védő pedig a bűncselekmény megállapitásáért felebbezést jelentett be. mely sokkal olcsóbb és gyorsabb, mint a I fa vagy szénnel való ® főzés, ha egy szaba­da,~ nfoMf Éonyó Soma világítási vá!­mazott yUülUtlUI lalatánál Kölcsey-u. 4 beszerez. (volt Konrád) Róka­utca 6, sz., Sze^ert­pályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakítva iszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel nyitva. Strasznoff Szegeden. A szélhámos király kiszabadult a fegyházból (Saját tudósítónktól.) Strasznoff Ignác neve öt évvel ezelőtt ia világ összes lapjait bejárta. Strasznoff egyike volt a legnagyobb­stilii szélhámosoknak. Intelligenciája, biztos •fellépése és jó összeköttetései révén befura­kodott a főúri társadalomba és kiváló ötle­tekkel előkészített, ügyesen végrehajtott stiklijei országszerte hírhedtté tették nevét, Utolsó ténykedése az volt, hogy a horvát országos kormányt és a bánt megtréfálta, természetesen az utóbbit nagyobb összegek erejéig. Ezért a zágrábi törvényszék öt évi fegyházbüntetésre itélte, melyet most töltött ki Mitrovicán. Tegnap este érkezett Szegedre és innen péntek délben tovább utazott illető­ségi helyére, Mátészalkára. Strasznoff az éjszakát a rendőrséigen töl­tötte, mivel egyenlőre esak feltételes szabad­ságon van és jelentkeznie kellett. Pénteken délelőtt dr. Szalay József főkapitány maga elé 'hivatta és érdeklődött sorsa iránt; aztán egy detektívet adott melléje, aki elkiséri (ha­záig. A Dél magy arország munkatársa beszélt a nagy multa emberrel és 'Strasznoff nem rostéit nyilatkozni. Most is meglehetősen elegáns még, — ugy látszik a régi időkből maradt vissza egy zsakettje — és modora olyan disztingvált, gesztusai olyan csiszol­tak, mintha egy inkognitóban utazó diplo­mata volna. Ez a magyarázata annak, liogy Strasznoffot senki sem nézte szédelgőnek, a mikor miniszteri tanácsosnak adta ki magát, avagy mint — elég gyakran — magasrangn katonatiszt szerepelt. Egykori élményeiből mondott el egyet­mást munkatársunknak, amelyek közül leg­érdekesebb az, amikor becsapta Bende Imre nyitrai püspököt, akinek Vértesi miniszteri tanácsosként mutatkozott be. Vértesi törté­netesen unokaöcscse volt a püspöknek, aki a szélhámosban sehogy sem akart ráösmerni rokonára. (Ekkor Strasznoff fölényes mosoly­lya'l mondta: — Ugy lálszik, bátyán), mégis igaz, amit a minisztériumban mondanak! — Hát mit mondanak odafönt, — érdek­lődött a püspök. — Azt mondják, hogy te már öreg vagy és nincs nálad minden rendben. Engem azért küldtek, hogy állapítsam meg, nem kellene-e melléd egy koadjutor. A püspök természetesen ijedtében mind­járt ráösmert az ál-unokaöesesre. Strasznoff egy liétig élt a püspöki rezidenciában, ez­alatt megismerkedett és barátkozott a megye előkelőségeivel "és mikor már égett talpa alatt a föld, feltűnés nélkül távozott. Távozása után a püspök sok ezer koronával lett sze­gényebb és kondjutort még sem kapott. Strasznoff elmondta még, hogy a mitro­vicai fegyházban megírta emlékiratait, me­lyekért egy német kiadóvállalat 10.000 koro­nát igért. A szélhámos, aki most 47 éve®, a fegyházban tökéletesen elsajátította a fény­képezést és azt választja most „szerény, de tisztességes" kereseti forrásul. EGY RESERVISTA ALMA Háborús dráma 4 felvonásban. Hős csapataink kárpáti harcainak eredeti helyszíni felvételeivel. Az Omniában, Budapest legnagyobb mozijában 120-szor került szinre. Az esti utolsó előadásokon a fenntartott és I. helyek (1 K) I számozottak, s előre válthatók a délutáni pénztárnál. Előadások: 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 2 órától folytatólag. Gyermekjegyek csak az első előadásokon érvé­nyesek. SZEGEDEN az „Urániában" bemutatásra kerül Szombaton és vasárnap junius 19-én. Pénztárnyitás hétköznap délután 3 órakor, vasárnap délután fél 2 órakor. Telefon 872..

Next

/
Oldalképek
Tartalom