Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-30 / 128. szám

Szeged, 1915. május 30. délmagyarország .3 mas annak az óriás lövedéknek, ilianem a lélektani is. >A tarackot kezelő legénység csak öt lépésnyire áll, háttal fordulva, befogott fülekkel a löveg mögött, amely a gránátéit az ég felé küldi. Ahol a gránát lecsap, ott a légnyomás a födozékbe buzódó ©1 fenséges katonákat ugy veti hanyatt, mintha ököllel vágta volna mellbe valami láthatatlan óriás. Az ellenség, azonban már másfél, sőt két perc óta hallja, Ihogy miként közeledik a lövedék, üvöltve, akár megvadult szellemek vadászatán. Az idegek rettenetes feszültsége csak a lövedék lecsapódása után oldódik föl. Igen sok orosz katona megőrült borzalmában, többeket pedig meg vakított a légnyo más. -Aki a lecsapó gránát környékén tartózkodott, az atomjaira porlott szót. A negyvenkettes tarack a legkiválóbb szolgálatokat a 419-es magaslatért való csatában tette. A löveget annyira pontosan lőttük itt be, hogy annak gránátjai még az orosz állások előtt lévő akadályokat is elpusztitották s ezzel ellenük való rohamra megérlelték. A tarackok mellett egyébként a harminc és feles motormozsarak is pontosan látták el tovább a hivatásukat. Szegeden 12 milliót legyeztek eddig a hadiköicsönre. (Saját tudósítónktól.) A második magyar hadiköicsönre a jegyzés továbbra is élénk érdeklődés mellett folyik. 'Most kaptuk kézhez a bankok első részletes kimutatását, a melyekből megállapítható, liogy eddig közéi tizenkét millió koronát jegyeztek Szegeden a második hadiköicsönre. Mivel a jegyzés még több, mint egy hétig fog tartani, az eredmény igen1 sikeresnek Ígérkezik. Az első hadikölcsön alkalmából 17 milliót jegyeztek Szegeden és a hátralevő idő alatt ezt az öszszeget még lehet, hogy tul is: haladják. A köicsönjegyzés .most országszerte nagyobb arányokban .folyik, mini eddig. Ezt főleg az olaszok hitszegése idézte elő, mert számosan az olasz háború kitörése óta, fokozottabb mértékben, a lelkesedés valóságos eksztázisával áldozzák fel fillérjeiket a haza érdekében. A szegedi jegyzésekből erre vonatkozólag határozott adatokkal nem rendelkezünk, mert a bankok még az eddigi jegyzések részleteit és a jegyzőik .neveit sem közük. A kölcsön jegyzők ugyanis nem adtak felhatalmazást neveik közzétételére s igy jelenleg azt sem lehet megállapítani, hogy vagyoni viszonyaihoz mérten teljesítette-e mindenki méltóképen kötelességét. Sajnos, azt kell hinnünk, hogy egyes emberek nem nagyon voltak áldozatkészek. Ezt a feltevésünket megerősíti az is, hogy dr. Cicatricis Lajos 'főispán, aki fáradhatatlan buzgalmat és erélyt fejt ki a hadikölcsön sikere érdekében névre szóló, külöm felhívó levelet intéz a gazdagabb szegedi polgárokhoz, amelyben felszólítja azokat, hogy fokozottabb mértékben jegyezzenek hadikölcsönt. A szegedi jegyzések igy oszlanak meg: Csongrádi Takarékpénztár 3,200.000 K Keresk. és lparbank 1,754.850 „ May-bank 3,450.000 „ Kézmüvesbank 664.200 „ Osztrák-magyar Bank 633.150 „ Szécsi-bank 432.400 „ Szegedi Hitelbank 421.000 „ Takarék és Hitelbank 176.800 „ A postahivataloknál 175.400 „ Szegedi Bankegyesiilet 70.000 „ Összesen kitesznek ezek a jegyzések 10,977.800 koronát. Ehhez jön még a főispáni hivatalban történt jegyzések összege és még több kisebb helyen történt jegyzés, ugy hogy a Szegeden történt jegyzések eddigi végöszszege 11,998.200 korona, vagyis majdnem 12 millió. Szegeden jegyezni lehet hadikölcsönt iá főispáni hivatalban, a postahivataloknál, a Szeged-Csongrádinál, a Szegedi Hitelbanknál, a Kereskedelmi és Iparbanknál, a May és Szécsi-banknál. Itt közöljük az országban történt nagy jegyeseket is: A RimamuAínyi- Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság, tekintettél az olasz háborúra, hadikölcsönjegyzését egy millió koronáról két millió koronára emele fel, .miáltal a társaságnak a hadikölesönökben való eddigi részvétele 3 millió koronára emelkedik. — Fellner Henrik, a Leipziger Vilmos cég tulajdonosa, a már korábban a második' hadiköicsönre jegyzett 500.000 koronán felül további 200.000 koronát jegyzett. A Pesti Hazai takarékpénztár Egyesület elhatározta, hogy az olaszok hitszegő támadására való tekintettel az intézet eddigi 5 millió korona jegyzését további 5 millió korona jegyzésével tiz .millióra emeli fel. A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál ujabban a következők jegyeztek nagyobb összeget: Özv. Alexandrovicz Mórné 250.000 koronát, Magyar Tisztviselők Takarékpénztára R.-T. 200.000, Gresham életbiztosító társaság magyarországi fiókja 175.000 koronát jegyzett. Csanád,palotai község 160.000, Újságkiadó tisztviselők egyesülete 150.000, Leibic rendezett tanácsú város tanácsa 150.000 kor., Szab. osztrák-magyar államvasút tisztviselői 135.600, Beer, Sonke imer és Társa Frankfurt 130.000, Vasgerendákat árusitó r.-t. 100.000, Lang.felder Ede igazgató 100 ezer, Dőry Miklós báró , Schlesinger Bertihold M. és társa utján 100.000, Sauerbrunn Gyula igazgató 100.000 koronát. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál a mai napon a következő nagyobb jegyzések voltak: 'Dynam.it Nobel r.-t. 2 .millió koronát, ebből 1,000.000 koronát a magyar hadiköicsönre a Les zárni tolóba nk ná 1 s 1 millió koronát az osztrák hadiköicsönre a Landerbanknál. Mellinger Dávid 100.000, Ledovszky Géza maiamigazgató 100.000 koronát. A Magyar Általános Hitelbanknál a kö1vetkezők jegyeztek: Alföldi cukorgyár r.-t. 150.000, Czell Vilmos dr. 100.000, Beer Sondheimer et Co. 100.000, Mailáth László gróf 100.000 koronát. A Wiener Bank-Verein magyarországi fióktelepénél a következő nagyobb jegyzés történt: A Wiener Bank-Verein, Bécs alkalmazottainak nyugdijalapja 250.000 korona, Bischitz Salamon és Fia 100.000, Hazai gyapotfonó és szövőgyár, Dugarcsa 900.000 koronát. Hódmezővásárhely városa 250.000 korona hadikölcsönt jegyzett. A hódmezővásárhelyi jegyzés összege körülbelül 3 millió korona. Győr város törvényhatósági bizottsága elhatározta, hogy a második hadiköicsönre százezer koronát jegyez. Áruló az, aki a nemzet nagy ügyétől a mai napokban megvonja támogatását s nincs minden erejével azon, hogy a második hadlkölcsönneik minél teljesebb sikere legyen Húszezer koronával csökkent a város jövedelme. (Saját tudósítónktól.) A háború gazdasági hatását megérzi a város is. Mig az eddigi hónapokban nagyobb jövedelemcsökkenés nem volt észlelhető, az elmúlt április hónapban egyszerre 20.000 koronával folyt be kevesebb a javadalmi pénztárba, mint a,z előző év április hónapjában. A javadalmi bizottság szombati ülésén állapították ezt meg1, a melyről a következőkben számolunk be: A javadat mi bizottság szombaton délután tartotta rendes havi ülését, melyen Balogh Károly pénzügyi tanácsos a javadalmi ágak április üzletredeményéröl számolt be. Ez ,az eredmény jóval alatta marad .az eddigieknek s nem kevesebb, mint körülbelül 20.000 koronával kisebb, mint az elmúlt év április hónapjának üzleteredménye. E feltűnő jövedelem csökkenés főleg két tételben mutatkozik, és pedig az állami bor- és husfogyasztási adóban és a fübér-dijakban. Az első tétel sülyedésének oka az, hogy a katonság részére érkező nagymenyiségii bor után nem folyik be az adó, a másiké pedig, hogy a marhaállomány nagyon megcsökkent s igy 'a közlegelőket nem veszik oly fokozott mértékben igénybe, mint azelőtt. Jelentékeny csökkenés mutatkozik még az ujszegedi hidvámdijakban, aminek oka a forgalom csökkenése. Az összehasonlító kimutatás szerint 1914. cvi április hónapjában befolyt: állami bor- és husfogyasztási adóban 45.994, városi fogyasztási adópótlékban 11.075, vájrosi fogyasztási illetékben 7009, kövezetvám dijban 17.743, partja vadalmi dijban 283, hídvám dijban 8643, helypénzdijban 8473, süly- és ürmértékdijban 376, vágóhíd dijban 8661, földes vályogdijban: 250, csónak átkelési: dijban 141, tápéi révvámdijban 181, rendbontási dijban 103, vízhasználati dijban 8712, vízhasználati behajtási illetékben 13,598, városi fürdődijban 7254, fübérdijban 60.471, folyatási dijbain 4944 korona. Ezzel szemben 1915. év április hónapjában befolyt: állami bor- és husfogyasztási adóban 36.790, kevesebb 9153, városi fogyasztási adópótlékban 10.574, kevesebb 500, városi fogyasztási illetőkben 7001, kevesebb 7, kövezetvámdijban 15.664, kevesebb 2079, part javadat mi dijban 392, több 108 koronával, hídvám dijban 5832, kevesebb 2811, helypénz dijban 6187, kevesebb 2285, suly- és űrmérték dijban 415, több 39, vágóhídi dijban 11.440 több 2779, föld- és vályogdijban 14, kevesebb 235, csónakátkelési dijban 151, kevesebb 36, tápéi révvámdijban 75, kevesebb 106, rendbontási dijban 180, több 77, vizhasználati dijban 8721, több 9, vizhasználati behajtási illetékben 109, kevesebb 26, városi fürdődijban 5931, kevesebb 1323, fübérdijban 54.736, kevesebb 5734, kutköltségben 1099, kevesebb 112, folyatási dijban 5544 korona, több 600 koronával. Az összes bevétel 1914. áprilisában 191 ezer 651 korona, 1915. áprilisában 170.878 korona. Ebben az évben tehát 20.773 koronával kedvezőtlenebb az áprilisi iizleteredmény, mint a mult évi áprilisi volt.