Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-15 / 114. szám

4 DÉLMAGYASURSZÁG. Szeged, 1M5. májú® 15. Győzelmünk politikai következményei. Bécs, május 14. Az olyan győzelem, a mely előmozdítja a döntést és (azt sietteti, egyúttal fontos (politikái esemény is. Azok a csatalterek, amelyeiknek az elhagyására az ellenség rákényszeríttetik, politikai hatásokat is sugároznak ki maglukból, főleg a mostani esetben, amikor az orosz csapatok viszszavonulnak KözóirG-aliciából. A világháború voltaképpen Pétervárról indult ki, ahol nem talált meghallgattatásra Ausztria-Magyarország azon kérése, hogy a nagyhatlalmák ne avatkozzanak bele Szerbiával való ügyünkbe. Oroszország elcsábbittatva régóta folyt katonai előkészületeitől, azt hitte, hogy ia monaichiát könnyedén el .fogja taposni. Ma már azonban nem Pétervár az, ahol a háború folytatására tüzelnek a szenvedélyek; a béke legmegrögzöttebb ellenzői Londonban keresendők és nem a Néva partján, ahol mindinkább veszendőben vannak a háborús cél elérése iránt táplált remények. Oroszország Galíciát akarta, hogy elvegye a lengyelektől és ukraináiáktól az utolsó földet, amelyen teljes joggal otthonosoknak érezték magukat. Azon segítséget pedig, amelyet sok milliós hadseregével Angliának és Franciaországnak nyújt, iutalmid Konstantinápolyt kívánta és a Fekete-tengerből a Földközi-tengerbe vezető ut fölötti hatalmat, Galíciával az volt a célja, hiogy ököl legyen a monarchia nyakán, állandó fenyegetés a Kárpátok magaslatairól, azon mérgek éléskamrája legyen, amelyek országunkba vezettetve, békétlenség állandó táplálói. Nyugat- és Közép-Galícia már fel van mentve. A szövetséges csapatok már átlépték a San-ífolyót és Oroszország már körülbelül politikailag is alul maradt, mivel a Németország és Ausztria-Magyarország által megszállott területek Orosz-Lengyelországban és a Balti-tenger partvidékein gazdaságilag sokkal értékesebbek, mint KeletGaliciának azon részei, ahonnan az oroszokat még nem üztiik ki. Az oroszok hadi célja tehát, amely arra irányult, -hogy testünkből egy részt ki szakítson és Ausztriát keleten megkisebbítse, körülibeiül meghiúsult már. A limanovai, ta novi és gorlicei győzelmeknek megingadhaíkij.lan következményei vannak és az orosz hadvezetőség tisztában van vele, hogy nincs visszatérés azon az utón, amelyen most sietve kelet ielé menekül, liogy az orosz sereget üldöző csapataink elől védelmet keressen. A Konstantinápolyra vonatkozó hadi céltól Oroszország nem lkevésbbé távol áll. Az angol és francia flottát a Dardanellák ellen irányuló támadás félig összezúzta, azok a szárazföldi csapatok pedig, amelyek a tengerpart mentén néhány zugba befészkelték magukat, neim tudnak előbbre jutni és a török főváros oly nyugodt és annyira nem érzi a veszélyt, mintha a legnagyobb béke idejét élné. 'Oroszországnak még mindig több málló k atonája van, de nincs hadi célja, nincs keresztülvihető terve, semmije sincsen, amiért még érdemes volna naponta annyi embert áldozni és annyi bajt elszenvedni. Galíciában minden időkre lesz orosz megszálló sereg, de a föld alatt, a szántóföldek göröngyei és a rétek gyephantja alatt; óriási temetője sok ezer orosz katonának. Az oroszoknak Galícia fölötti unalmában 'mostani nagy győzelmeink után Pétervárott ma már senki sem hisz. Ma már bizonyára Szaszanov is annak a belátására jutott, "hogy félreismerte a monarchiát és lassankint feldereng benne 'annak a felismerése, liogy Oroszország azon gőgös bizalmában, amellyel tömegei iránt viseltetett hamisan választotta meg a háború céljait. Háború hadi cél nélküli: absziurdu'm. Mert vagy a védelem kötelessége vagya szabadság és fejlődés legkomolyabb szükségessége igazolhatja csa'k egy nemzet szenvedését kiontott vérét és azt a sok gondot, amely minden ilyen krízis nyomán minden országra ránehezedik. Az oly<an háború, melyet nem közvetlen nylolmás eredményekép vezetnek, vagy amely a viszonyok kényszerítő erejénél fogva haszontalannak mutatkozik: borzalom. Ha az orosz katonák az ágyuk és mozsarak tüzében felvetik megukba a kérdést, hogy Volta-képen máért kell életűiket íeláldo-zniok, nera tudnak rá megfellelni. De la (magasabb rangúak és műveltebbek sem, mivel senlkisem hiheti, hogy mostani győzelmeink után iGxlicia megszerzésének a gondolata megvalósulhat. 'Oroszország katonailag még ma is nagyhatalom; nem szokásunk ellenségünket lekicsinyelni, de politikailag mla száraz ága az entente csoportnak, amelynek törekvéseivel és céljaival alig van már valtimi érdekközössége. Oroszországot Franciaországgal már csak adósságai kötik össze és Elszász visszafoglalásával és Pá-rís hisztérikus nagyzásaiv-al szemben közömbös. Még kevesebbet törődik Oroszország a flandriai tengerparttal, a melyet Anglia nem akar német kézen hagyni. Ugyan mit -törődik a pétervári kormány bensőleg ezeknek hadi céljaival? Oroszország Itt áll hadi cél nélkül és már 'csaknem (teljesen. eltávolodott szövetségeseitől. A szövetséges hadseregek galíciai győzelme inkább érezhető, mint szóval kifejezhető. Ezzel, nagy esemény játszódott le Eurő' pában és mindazok a nemzetek, akiket érint, gondolkodóba estek s kivétel nélkül azt mérlegelik, mint alkalmazkodjanak ehhez az- eseményhez. Kiviteli tilalom az élelmi cikkekre. — Az élelmezési (Saját tudósítónktól.) Az élelmezési bizottság pénteken; délután öt óraikor ülést tartott dr. 'Szaluu József főkapitány elnöiklésével. A bizottságot azért -liivta össze a főkapitány, hogy megalk ad ál yozzák azt a nagy drágulást, ami Szegeden -mutatkozik az élelmiszer -áruikban. A bizottság hosszas tanácskozás után arra az álláspontra helyezkedett, íh-ogy élefbe.lépteti az ékdiniszerkiviteli tilalmat ós ha ez som Ihásznál, akkor miniden élelmiszernek meg fogják állapítani a maksziimáli® árát. Az ülésről a.z alábbi részletes tmlósitásham számolunk Ibe : Szalag József főkapitány előadja, hogy a közélekme-zés érdekéiben most már sürgősen cselekedni kell. Minden élelmiszernek, dé főleg a ,busóknak, a marhahúsnak és az aprójószágnak az ára tetemesen drágul. (Ennek meggátlására 'kétféle intézkedésről van szó: az élelmiszereikre kiviteli tilalmat ikell életbe léptetaii, vagy pedig az áraikat makszimálm. •Esetleg mind a két intézkedést meg l-eíket csinálni. (Szeged város hatósága eddig nem sietett az élelmiszerek kivitelének megtiltásával, •mert- itt, ahol az agrár-érdekék, a kereskedők érdekeivel súrlódnak és ezek közé ékelődik a fogyasztók érdek-e, azt lehetett hinni, hegy 'tavaszra az állapotok jav'ulni fognak. Ez azcnlban nem történt meg. Ehelyett a kivitel korlátozathmsága miatt, a drágaság folytonosan nagy-obb lesz és a fogyasztó egzisztenciákat veszélyezteti. Épen ezért először is a kiviteli tilalmat Szegeden életlbe kell léptetni és erre vonatkozólag a szakembereik támogatását kéri. Wimmer -Fülöp, aki az iparos-pártot képviseli, előadja, hogy -az iparos-párt már régebben kérte a várost, liogy >ne csak a gabona árát, hanem egyéb élelmiszerek árait ts makszimálják. A közgyűlés ezt el is fogadta, de a kormány nem hagyta jóvá még akkor-. Ha azonban kiviteli tilalmat tud .létesíteni a város, akkor nincs szükség ár makszimálásra. Tollát, a Leghatározottabban arra kell törekedni, hogy a kiviteli tilalmat minél szélesebb rétegen létesítsék, akkor nem lk-e.il ni-aiksziinális ár, mert Szeged el tudja látni élelemmel lakosságát. Dr. 1Végmann Ferenc azt mo-ndja, liogy a mii tanyarendszerünk mieHett neim lehet a kiviteli tilalmat megcsinálni, mert nincsenek egységes árak. Ha Szabadkán nagyobbak az árak, mint Szegeden, alkkor a tanyáikról -csak oda viszilk az árut. Inkább a -behozatalt kelbiioftság ülése. — | len-e forszírozni és jó lenne 5—10—15 kilóig a vám-mentességet életbelépte-tini. Weiner Miksa -szintén ihivie a kiviteli 'tilalomnak, -de ennek a külterületre i® lk-el.1 vonatkozni. Ha tehát kimondjuk a tilal-inat, akkor a rendőrségnek gondoskodni kell arról, hogy be legyen tartva. ' Dr. Szalag József az egye® felszólalásokra -megjegyzést tesz. Wiuimer Fülöp és Weiiuer Miksa felszólalásaira reflektál. Ha kimondanák a tilalmat, -akkor külterületen hatósági bevásárlók járnának, akik tisztességes áron -megvásárolnák a. termelőitől az aprójószágokat és terményeket és azokat beszállítanák itteni árusításra. Igy megakadályoz-'iák azt, hogy a gazdáik -máshová vigyék az él-elmi szereket. Csonka (Ferenc a baromfi áraik unakszimálása ellen .szólal fel. Ha az uj takarmány 'beérkezik, a marhahús ára olcsóbb lesz és magával hozza, hogy az aprójószágok is olcsóbbak lesznek. IA főkapitány ezután kifejti, hegy a marha -ós a sertés ára nem lesz -olcsóbb, tehát arra kell törekedni, hogy az aprójószág árát •leszállítsák. Szabó Gyula kamarai titkár szerint az ár unalkszknáláist és a kiviteli tilalmat nem lehet együtt tárgyalni. (Először Is a kiviteli tilalmat kell behozni é-s azt keresztül vinni, hogy s-e a vasút, se a posta ne szállitscm ki élelmiszereket. lA főkapitány megjegyzi, hogy lisztet, burgonyát, rizst már se lehet kivinni, csak szállítási engedéllyel. Szabó 'Gyula még egyszer ajánlja, hogy hozzák be a kiviteli tilalmat. Somlyódi István azt hangoztatja, hogy a kiviteli tilalommal kapcsolatban arról is kell gondoskodni, hogy minél nagyobb' le-gyen a behozatal. Ezért -a vámot csökkenteni kell. A kifli-é® a kenyér Szegeden nagyon rossz, más város-clkb-an sckkial jobb. A főkapitány elmondja, -liogy azért rossz Szegeden a kifli, mert árpaliszt nincs és igy kénytelenek azt helyettesíteni tengerivel. A kenyér is azért •rsts'z, mert árpaliszt nincs és a. keverési rendidet szerint 70% tengerilisztet kell kenyórkészitésnél felhasználni. -Most- azonban a város szerzett egy kis árpát, azt a malom már őri hós igy a -főzőliszt és az abból készülő kifli hamarosan javulni fog. Kiss erdőtauács-ös arra hívja fel a -főkapitány figyelmét, liogy a szabadkai kofák összejárják a tanyáikat é© a horgosi állomásról vasúton szállítják az élelmiszereket. TAchtenegger Gyula szóvá tette, hogy a tengeri elvonása miatt nem lehet sertést hizlalni, ami imég nagyobb ínségre fog vezetni. A fő-