Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)
1915-05-15 / 114. szám
Szeged, 1915. május 15. DüLMtYGY ARORSZ A G. 7 Az amerikai fegyverszállítás. Dr. Lammmch Henriik, udvari tanácsos, salzburgi egyetemi tanár e kérdésről a következőket irja: Jogggal nagytekintélyű amerikai újságok, mint a „Newyorfc Times", Amerikának azt az eljárását, Ihogy: továbbra is fegyvert szállítanak az entente hatalmaiknak, azzal indokolják, hogy a fegy verszállítás megszüntetése az Amerikát kötelező semlegesség megsértése volna. Ha az Unió ebben a hágai egyezmény erre vonatkozó, sajnos oly sajnáiatra.mélitó szövegére támaszkodik, ugy az eliten nem lehet valami nyomós clkikal fellépni. Ha azonban a semlegesség szellemét és az etika követelményeit akarja tekintetbe venni, akikor le kell mondania a hágai egyezmény betűszerinti szövegéhez való ragaszkodásáról. Vannak ugyanis olyan jogok, amelyeknek a gyakorlása a. legnagyobb mérték iben erkölcstelen. (Sajnos, eredménytelen maradt a tudománynak és diplomáciának minden lépése, amely arra irányult, bogy Amerika szigoraiban -fogja fel a semlegesség kötelességeit. Amikor Anglia az ,li87G—i7>l-iiki háborúban a francia ellenállás folytatását azáltal tette lehetővé, hogy fegyvergyárainak megengedte, bogy Franciaország számára fegyvert, és muníciót szállítson, Bernstroff gróf, porosz kőivel panasszal élt ezzel, az Észak német (Szövetség ellen irányuló rosszakaratú semlegességgel szemben. Gran ville lord természetesen azzal védelmezte Anglia eljárását, bogy az eddigi gyakorlat igazolja Angliát, hozzátette azonban, hogy „a. művelődés haladásával szigorúbbak lettek a semlegesek [kötelességei" és késznek nyilatkozott arra, hogy ,jmá- nemzetekkel annak a lehetőségéről tanácskozzék, hogy közösen szigorúbb szabályokat állapítson meg," bár megjegyezte azt is, hogy nem éppen sclk reményt fűz gyakorlati eredmény eléréséhez. Kiváló teoretikusok, különösen a francia HautéfeuiUe, a német UUmanh Emánuel, az angol Barclay Tamás, az olasz Brusa, a svéd Klem, az amerikai Field cdauyitatkoztalk, /bogy a semleges államok kötelességévé kell tenni, Ihogy alattvalóiknak megtiltsák, hogy ah adviselő feleknek abszolút hadi dug árut.'szállítsanak és ©nmeik szállítását esetleg meg is kell akadályozniuk. (Ezek a ikivánságclk azonban nem teljesültek. lEgy hatalom sem volt kapható arra, bogy (ha dlfelszerelési iparát a különösen kedvező alkalmaktól elüsse. Azon nagy jelen tőségnél fogva, amellyel épen ez az iparág miniden olyan államban bir, amely nem esik teljesen kívül «• világforgalmon és azon nagy befolyásnál fogva, amelyet épen ezek a körök gyakoroltaik mindemkor kormányaikra, értbetővé lesz, bogy a Ibágai konferenciák általánosságban nem is foglalkoztak ezzel a problémával. i ÍA mépjog egyetlenegy tekintélye sem vonta kétségbe, hogy amint megvan a semleges hatalmaiknak az a jogúik, hogy ilyen szállításokat megengedjenek, azonképpen azok betiltására is ugyanannyi joguk van. Most (azonban kétségtelen, liogy nem vezet a hadviselő feleik erőviszonyainak az eltolására, ha a semleges hatalmak betiltják a fegyver szállítást, elleniben egyenlőtlen erő eltolódással jár, — az egyikre nézve előnyösen, a másikra hátrányosan — ha a. fegyverszállítás még van engedve. A semlegesség tulajdonképpeni lényege abban áll, ha a néni érdekelt államok, a hadviselő felek természetes, saját képességüktől kilelő erőkifejtésébe nem avatkoznak bele zavarólag vagy megváltoztaiálag. Ebből kétségtelen, bogy a, semlegesség szellemének és lényegének hasonlíthatatlanul jobban felel meg a fegyverszállítás eltiltása, mint. megengedése. Az amerikai fegyverszállítás esetében még azt is kell (mérlegelnünk, hogy a milliárdokra menő fegyverkivitelnél nemcsak az eddig e .szakmában foglalkoztatott munkaerők találnak alkalmazást, hanem, hogy a 1 URÁNIA" ® Telefon 872. Magyar Tud. Szinház 0 0 0 ® Nagy amerikai vígjáték 2 felv. 1 0 0 0 0 0 0 0 Szombaton és vasárnap, [¥ 0 0 Az idény legizgalmasabb cselekményei filmje. Detektiv dráma 4 részben Duci bácsi felléptével Kalózok. 0 0 0 0 Május hó 19-én szerdán: jótékonycélu jViozínap szenzációs műsorral Előadások 5, 7 és 9 órakor vasárnap 2 órától kezdve. bsshhhesbhssssbe® inunk ásnép széles rétegeit még csak most vonták bele és képezték ki e téren, ugy, hogy fel kell vetnünk .azt a kérdést, vájjon egy vagy több semleges személy azon cselekedete, amelyek az ©gyilk hadviselő félre hátrányosak, tisztáin egyéni természefniek-e, vagy okolható -e ezekért az az állani, amely ezeket tűrte, vagy legalább passzive részt vett bennük <*:• vájjon felelősségre '•vonható-e bizonyos főikig az illető állaim? — ahogyan ezt az alternivát a •legkiválóbb ujabb népjogi író, fíolieJaecquemyns, a későbbi belga miniszter formulázta. A már említett angol Barclay volt az, alki megadta e kérdésre a feleletet, amikor 'népjogetlenesnek mondta a fegyverkereskedelemnek oly terjedelemben Váló megengedését, bogy a pártatlanság már csak tisztán etivi rendszabályokból áll. - lAz amerikai sajtó persze most arra hivatkozik, hogy -az Uniónak kötelessége, hogy azoknak a munkásoknak, akik a hábo'ru miatt, elvesztették a saját ipaíágiikban a kenyérkeresetüket, más téren, ahol a, tn/unká n babona folytán megszaporodott, tehát a (fegyvergyártás terén szerezzen kárpótlást. Ha •azonban a semleges nemzetek összességének :az érdekeit tekintjük és nem egyes vállalkozóknak az önző érdekeit, nem lelhet kétségre, bogy minden semleges állaimnak azt kell legfőbb célul kitűznie, bogy minden eszközzel siettesse azon normális viszonyoknak a helyreállítását, amikor minden munkása visszatérhet rendes, megszokott foglalkozási köréhez. Tehát- nemiesak a semlegesség lényégé, hanem saját polgárainak az érdeke ellen ís vét az ,az állam, amely fegyverszállítás által mind nagyobb és nagyobb távolságra tolja ki a normális viszonyok helyreállításának, a Írekén rOc az időpontját. e«sw. Kairóból Szegedre. — Egyiptom rémnapjai. — (Bajét twdósitónktóL) Most érkezett haza Szegedre (Egyiptomiból dr. Falta Maroel szegedi or.vos testvérbátyja, alki a következőikben jellemezte az ottani állapotokat. — Huszonkilenc évig éltem Egyiptomban. Kairóban világítási üzletem volt, mellyel meg voltam elégedve. Augusztus elején falragaszok jelentek meg, melyek közölték a kairói lakossággal, bogy Anglia hadi állapotba került (Németországgal, Ausztriával és (Magyarországgal. Ugyancsak közölte a hirdetmény azt is, hogy az egyiptomi területről netm viszik el a katonáikat, valamint, (figyelmeztette .alz egyiptomiakat, nehogy némettel vagy osztrákkal és magyarral üzletet kössenek. Szigorú büntetéssel 'fenyegeti meg azokat, akik e rendelet ellen cselekednének. Hároln nap múlva aztán ujabb falragasz előtt tolongtak az emberek, melyről olvasták, hogy az Egyiptomban élő németek, magyarék és osztrákok jelentkezzenek. A fiataloknak .24 órai időt engedtek s aztán podgyászuklkal együtt ,Maltába internálták, mint hadifoglyokat. Az öregeket egyelőre hagyták. — Egyiptom a háború miatt rendkívül szenved, iA háború kitöréseikor az egyiptomi kedive Konstantinápolyban időzött. A kedivéről mindenki tudta, bogy nem szimpatizál a háborúval és ellenzi az egyiptomiaknak Törökországgal és szövetségeseivel való harcát, azt akarta, mivel Egyiptom most még nem küzdhet Törökország mellett, semleges maradjon. Ezt kívánta mindenki különben, hiszen Egyiptom csak akkor mozdulhat meg vértestvérei, a törökök mellett, midőn ezek már átlépték a iSzuez-csatornát. Az egyiptomi kedive midőn az angol kormány felszólítás-ára nem reagált s nem tért vissza Egyip-