Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-13 / 113. szám

6 BÉLMAGYAROHSZÁG. Szeged, 1915, (május 13. levők elégségeseik. December 10-ét írjuk. Valóban ideje volna más dolgokon a 'fejünket törni. Azt hiszik, hogy a németek most újból meg fogják Párisi támadni? Amikor ímelancfholikiusan elsétáltam a parikomat idiszitő kazamaták mentén — ablakijuk van kérem, minden modem komforttal! — az jutott eszembe, hogy fölvessem a kérdést: „kitömő, nagyon s.zép (földmunka, mindenütt jé nagy gödröket ástak, de ki fogja majd azokat ismét 'betemetni? Ezen kérdésemre az összes jelenlevő személyek ábrázatáról a bizonytalanság érzése volt leolvasható! (És én nagyon jól megértettem: (Mintáin már elszenvedtem a kárt, meglesz az az élvezeteim, hogy jóvá tehetem magam. De mit, egy kis kellemetlenséggel tölbb, szenvedjünk tovább a 'hazáért! Érdekes, amit Ohenet a japánokról mond: „Az a kérdés, vájjon megkérjü'k-e a japánokat, hogy segítségére jöjjenek európai szövetségeseiknek, élérlk diseuissziót váltott ki. Tsingtaut bombázták. De az csak azért történt, bogy a Keletet isimét rendbe hozzák. .Most, bogy a inéimetekiet kiűzték Chinából, kielégitetteknek tekintik magukat. Európával szemben egy Monröe-doktrinát állítanak föl, amely Európa és a Kelet érdekeit különválasztja egymástól. Jól fogják tenni diplomatáink, iba gondolkodnak erről a dologról, mivel tekintettel az európaiaknak! Ázsiáiban levő birtokaikra, az ügynek pénzügyi fontossága. van. Hosszabb idő óta hadijuk, hogy a }a.pán beavatkozást indoehinai gyarmatunkkal kell megfizetnünk. Egyedül mi fizessük meg az egész világ helyett és kiszámitottan Indocihiuáival a japán segítséget! Anamot, Tonkingot, Indochinát, amelyet annyi francia vér áztatott, amelyet missionariusainlk odaküldése által civilizáltunk, adjuk oda közigazgatási hivatalnokaink buzgalmát és gyarmatosaink in te 11 igen©i álját! Guruié r és Courbet Indocliiná ját. És mi célból ;van szükségünk segítségre? Hogy végre magunknak biztosítsuk a igyőzelmet? Az kétségtelenül bizonyos a számunkra! Tebát, bogy megrövidítsük a háború időtartamát? Igen, ez, .a beavatkozáshoz ragaszkodók legsúlyosabb érve. Ez az érvük azonban hamis. A japánok nem •lehetnek itt a kellő időre. (Vájjon? Decembertől májusig csak ideérhettek volna?! A szerkJ) Gondoljuk meg, mennyi időre van szükség, hogy egy japán hadsereg MarseiUebe érjen, itt kirakodjék, vonatra üljön és a harcmezőre jusson. Számítsunk négy hónapot! Szent Isten! kiáltanak Ifel erre az interveneionisták, nnég négy hónap! Ez, tehát május eleje. Van-e még annyi erőnk, hogy 16 hétig kibírjuk?! ,A maga meztelenségéhen ez a,z a. gondolat, amely a közbeavatkozás biveit aggasztja. Nos, a szövetségeseknek nincs szükségük segítségre! Akárhogy várakoztat is magára, az oroszok előnyomulása, bármily jelentéktelenek is az angol segédcsapatok, mégis mi leszünk felül, ahogy négy hónap óta vagyunk és minden segítség nélkül is győzni fogúink. A mi angol barátaink nyugodtan borotválkozhatnak, kifényesíthetik magukat, megehetik a roastbeef jüket és megihatják a teájukat, mind olyan dolgok, ami nélkül el sem tudnak képzelni egy csatát. A mai kis haudegjeink mindig ott lesznek a helyükön, mimdig teljesiteini fogják a kötelességüket, akármlyen kemény és nehéz isi lesz az. Időt fognak engedni az oroszoknak a felvonuláshoz ós az angoloknak a — megérkezés hez, Kitchener márciusra igér erősítéseket. Nem kell túlságosan sietnie. Itt vannak a mi katonáink, hogy mindent csináljanak. De nekünk ne (beszéljenek többé japán segitségről! óvakodjunk attól, hogy megmutassuk nekik az Európába vezető utat, ezeknek a vakmerő bódítóknak. A kelleténél is jobban meg fogják találni azon a napon, amikor érdekeik! ugy kívánják, hogy földünkre lépjenek, ók nagyon nemes; nagyon bátor, nagyon okos barátok, mindig szivesen látjuk őket, de — fegyvertelenül! Ök maguk mondják igen bölcsen: ,Mindenki magának!" — Európa, az európaiaknak, főleg ha verésosztásról és verórikapásról van szó. RANIA magyar Tud Színház Telefon 872. 0 Csütörtökön, május hó 13-án 0 0 1 napig! 2 sláger! 0 A SAVOY-gyár újdonsága • IA brahmanok 0 0 0 0 ® Az 1914. évi indus felkelések 0 idejéből 4 részben. 0 0 0 —'=— bosszúja 0 0 0 0 0 0 ® 0 0 Dán monopol film: Asszony 0 Jellemdráma a müvészéletből 3 részben. 0 0 0. WÉIiDS bbs b 63 VASS _ 0 0 0 w ' , ® m MOZGO-SZSN H AZ ra fen TELEFON 807. H — 0 0 Csütörtökön, május 13-án 0 0 Nagy amerikai dráma 0 0 I és a fényes pófmüsor. ® i 0 ________ @ j ======== g Előadások 2 órától kezdve. 0 |j ___ 0 | Rendes helyárak | 00®0@000000000000 Ohnet megkísérli, hogy ia „boche" szó etimológiáját megállapítsa. Azt irja: Az ellenségeskedés megkezdése óta a „boehe" szó származásáról folyik a vita. Népies kifejezés ez és gyerekes. Nem is illik a borzasztó, vérszomjas németre. Akármi is azonban az irodalmi értéke és akármilyen is jelentésének az ereje, ímegvain és kell, ihogy meglegyen a törzse. Mindazon származtatások közül; amelyek közül sok szellemes, sőt nem egy a hajánál fogva előráncigált, egy sem helyes. Nem Teutobochus istennek ia fia és nem elhuneutodása valamelyik német 'tájszónak. Osalk az egyszerű „alleimand" szó francia, helyesebben párisi módra való elalaktailanitásáról van szó. Tudjuk, Ihogy Parisban mánia a szókat trivializálni, személyeknek és dolgoknak csúfnevet adui. Igy maga „Páris" a népnyelvben és argókban ,Hantin", „párisi" = „pantinois." De ezzel nem elégszenek meg és merészen „Piantrucbe"-t csinálnak „Paratin"ből. A „mauvais" szóiból „mouidhe" lesz és ebből „imodhe." (A nép nem mondja, hogy ő „beau", hanem „batlh". Miért? Nem magyarázható másból, mint a bizalmaskodó hiajlaimból ós a természetes kodélyességből. A színész nem meri a bajtársának azt mondani „manvais" voltál, letompítja ia hatást és azt mondja: „Istenem, mily „nioehe" voltál!" Ugyanez áll „alhoehe"-ra, adni nem uj szóhanem az 1870-iki Iháboruiból származik, „alboebe" most rövidítve ,íbodb»." Ez a valóságos eredete. Először azt mondták „sale alboebe," azután „sale boche" ós most röviden „boche." A Vörös Kereszt zsombolyai választmánya. (St.) A Vörös Kereszt zsombolyai választmánya a mult héten tartotta a közgyűlését, amelyen dr. Tauffer Béla terjesztette elő az elnöki jelentést. A jelentés igazán gazdag és lelkes munkálkodásról számol be, és azért közöljük belőle a következőket: Régebben fennállott fiókegyleteink közül újra alakultak és újból felvették működésűket a csalápi, csenei, gyertyámosi, őscsanádi és törökkanizsai fiókegyletek; egészen uj egyletek alakultak Basahid, Billéd, Garabos, Kisjécsa és Kisősz községekben. Rövid áttekintést vetve a fiókegyleteknek hadegészségügyi intézmények létesítése körül kifejtett tevékenységére, — azt a következőkben foglalhatjuk össze: a billédi fiókegylet 50 ágyas kisegitő kórházat létesített; a csatádi fiók a községgel együtt 60 ágyas segitó kórházat tart fenn; a csenei fiókegylet 46 ágyas kisegitő kórházat létesített; a garabosi fiók 50 ágyas kisegitő kórházat és ugyanott magánosok 80 ingyenes betegüdülő helyet tartanak fenn; Gyertyámoson a község létesitelt 60 ágyas kisegitő kórházat; Kisjécsán a község létesitett és bocsájtott az egylet rendelkezésére 60 ágyas kisegitő kórházat, — melyben 30 beteg ingyen ellátásban részesül; a kisöszi fiókegylet 50 ágyas kisegitő kórházat tart fenn; a Iciszombori fiókegylet kisegitő kórháza 67 ágyra van berendezve, de 72 beteg befogadására is kiterjeszkedik; ezenkívül a fiókegylet elnöke zombori Rónay Janő 4 tiszt ingyenes ellátására vállalkozott. A lovrini fiókegylet kisegitő kórháza 140 ágyra létesíttetett, de annyira mintaszerűen van berendezve, hogy alkalomadtán képes volt 180 beteget is fennakadás nélkül ellátni; Mokrinban a község tart fenn és ajánlott fel a Vöröskereszt céljaira 200 ágyas kisegitő kórházat és 15 ágyas járványkórházat; Nagyjécsán a község 50 üdülő beteg ingyenes ellátását vállalta; a nagykomlősi fiókegylet 80 ágyas kisegitő kórházat létesitett; Nagyszentmiklóson a fiókegylet a nagyszentmiklósi rk. nőegyesülettel együtt tart fenn 60 ágyas kisegitő kórházat; ugyanott a Gróf Nákó alapítványi közkórház ellát 100, szükség esetén 130 sebesültet és Németszentmiklós község fenntart egy 130 ágyas és egy egy 50 ágyas kisegitő kórházat; végül magánosok vállalták 38 üdülő beteg elhelyezését és térítés ellenében ellátását; az ős- és