Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-25 / 123. szám

Szeged, 1915. május 25. D&IMAGYAKOBSEA/G. séges ütegekben, amelyek a harcban részt vettek, súlyos károkat okoztak. Anatólhtl ütegeink egyike négyszer talált egy Majestic­tipusu püncéloshajót, amely kénytelen volt a tengerszoros bejáratánál kijelölt állomását el­fagyni. Helyébe egy Vengeance-tipusu hajó jöt, amely két lövést kapott. Ezen ütegeink legénységének hat embere megsebesült. Az ari-burnui szakaszon tegnap nem tör­tént változás. A Pelinki-Derja ágyúnaszád, amely huszonöt éve áll szolgálatban, ma reg­gel egy ellenséges búvárhajó által elsülyesz­tctett. Az utolsó pillanatig tüzelt a buvárhajó­ra, amelynek sorsáról semmit sem tudunk. Az ágyúnaszád személyzete megmeneküli, csak ketten haltak meg. A többi hadszintéren nem történt jelentős esemény. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) HÍREK Az entenle törekvései a balkánon. — Bulgária, Románia és Görögország csalogatása. — Szófia, május 24. Itt nincsenek közelebbi ' részletek az olasz helyzetről. Általában azon­ban a legnagyobb nyugalommal várják a fej­leményeket. A legnyugodtabb maga a kor­mány, amelynek nézetét Radoszlavov hivata­los lapja, a Narodny Prava ismerteti, azt je­lentvén, hogy senki sem várhatja Bulgáriától, hogy közbelépjen. Ehhez sem az entente-nak, sem a központi hatalmaknak semmi joga sin­csen. Radoszlavov ezenfelül az Utro-ban nyi­latkozik és azt mondja, hogy Bulgáriának semmi oka sincsen politikáját Olaszország után igazítani. Bulgáriának semmi közös ér­deke Olaszországgal és semlegessége válto­zatlanul erős. A bolgár köröket sokkal in­kább érdekli, hogy mi van Szerbia és Orosz­ország között. Főleg ez izgatja a bolgár köz­véleményt. Bukarest, május 24. A szófiai Mir mai száma azt a hírt közli, hogy az entente ujabb, sürgős ajánlatot tett Bulgáriának arra az esetre, ha mellé áll. A lap szerint, ha Bulgária azonnai akciót kezd az entente érdekében, visszakapja mindazokat a teriileteket, ame­lyeket 1913-ban elvesztett. Ezt az ígéretet a londoni és pétervári kormányok garantálják. Az esetben pedig, ha Szerbiával újból szövet­séget kötne, az entente „igen nagy*' engedmé­nyeket adna Bulgáriának, de hogy mik vol­nának ezek az igen nagy engedmények, arról, — a Mir szerint — ugylátszik, az entente sincs tisztában. Bulgáriának nem kellene attól tartania hogy a Szerbiának adandó en­gedmények az ő rovására történnének, mert az entente olyan engedményeket tenne Szer­biának, amelyek Bulgária érdekein egészen kivül esnek. Szófia, május 24. Az a tárgyalás, amely a török és bolgár kormány között folyik a bolgár rekompenzációkról, igen előrehaladott stádiumban van. A bolgár aspirációk: az énosz—midiai vonal és Drinápoly. Török részről meg van a 'hajlandóság, hogy a jogos bolgár aspirációkat a barátságos semlegessé­get tanustó Bulgáriával szemben most is el­ismerjék. Bukarest, május 24. Az Adeverul mai száma feltűnést keltő cikket közöl az entente­hataiinaknak Romániához való viszonyáról Az Adeverul tudvalevően az entente egyik szócsöve és az orosz agitációknak legekszpo­, "oltabb újságja volt. „Az entente, — irja az Adeverul, — meg­alapíthatja, hogy az utóbbi időben közte és Románia között mindinkább több ellentétet támasztanak az események. Idézi Filipescu cikkéből azt a részt, amelyben Filipescu ki­jei ti, hogy Olaszországot nagyon meglepte <ománia viselkedése, mert Olaszország azt V.ü"u Romáríiától. hogy vele együtt fog a központi hatalmak ellen akciót kezdeni. Ez azonban nem történt meg és emiatt az en­tente-hatalmak is neheztelnek Romániára. Az entente-diplomaták — irja az Adeve­rul — bosszantónak tartják Románia viselke­dését akkor, amikor az entente több százezer négyszögkilométer területgyarapodást ajánl fel Romániának. Érthetetlen előttük, hogy Ro­máénia ilyen kecsegtető ajánlat mellett sem akar melléjük állani! De azt elfelejtik, hogy a bukaresti politikai köröknek több okuk van arra, hogy elégedetlenek legyenek Oroszor­szággal, amely a román törekvéseknek ellene van és azoknak a teljesülését sem látná szíve­sen. Bratianu minisztereinek állítólag közölte volna az orosz kormánnyal Románia követe­léseit, atni az orosz köröket annyira meglep­te, hogy azonnal közölték a román kormány­nyal, hogy ezeket az aspirációkéit tudomásul sem vehetik, amire a román kormány megis­mételte volna, hogy szigorúan továbbra is ra­gaszkodik előbbi követeléseihez. Athén, május 24. Az uj események Görög­országban keltették a legnagyobb izgalmat. Ganúris elnöklete alatt a kormány miniszter­tanácsot tartott és a hatalmaknál lévő görög diplomáciai képviselők utasítást kaptak. A ki­rálynak Venizcloszhoz intézett táviratát élénken kommentálják. Azt a tényt, hogy Ve­nizi'loszt visszahívták, annak bizonyítékául veszik, hogy Vemzeloszra Görögországmik szüksége van. Az uralkodó még beteg és fel­épüléséig döntés nem lehet. Különben azt hi­szik, hogy a döntéssel el nem késhetnek, mert a Dardanellák elleni operációkban oly gyors fordulatot remélni nem lehet. O €Sr A, X£ szájp adlás nélkül. általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogak­tól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat tel­jesenpótolják. Készítek továbbá arany koroná­kat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégih e Barta Ágoston fogtpehnikus = SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. ü TELEFON 1364. csillárok Modern Villamos­minden áremelés nélkül óriási választékban VlltgltÉSl Ö6Uiütéseket a legolcsóbban eszközli FftrwiA Qnma világítási vállalata, Kölcsey­• onyo ooma utca 4. sz., Wagner-pilota 0000 Aczél Iván temetése. Kétszer temették el Aczél Ivánt, aki mig itt járt közöttünk, az élet kötelességeit telje­sítette, annak szépségeit, örömeit azonban még nem élvezhette. Tanult, hogy megállhas­sa helyét az élet küzdemles forgatagában, ab­ban a munkakörben, amit választott pályája kijelölt számára. Pályája immár véget ért, ifjú életének fonala elszakadt, az ellenség go­lyójától homlokon találva, elvérzett a Sztrop­kó melletti ütközetben, huszonhárom éves korában. Bajtársai akik szerették és akiket ő szeretett, három hónappal ezelőtt elföldelték Sztropkón, ahonnan kihűlt tetemét hazahozta az édes apja, hogy szülővárosában találjon örök nyugodalmat és az itthoni földben ál­modhassa a magyar vitézek hősi álmát... Mir nem adatott arról, hogy ma történik meg a második temetése és mégis nagy so­kaság jelenlétében történt meg a végtisztes­ságe. És aki megjelent a koporsója mellett, az magával hozott egy szálat a 'tavasz virágai­ból egy könnyet, amely a sziv szeretetéből fa­kadt. Mert akik ismerték Aczél Ivánt, azok szerették is, a szeretni való jó tulajdonságai­ért. .ló, hálás szivü iiu volt, hü barát, együtt­érző bajtárs és vitéz magyar katona, aki az ember legdrágább kincsét: az életét áldozta a hazáért. Ennél többet senki sem adhat. A zsidó temető cinterméből történi a végtisztesség. A koporsót a gyászba borult család tagjain kivüL a barátok, jó ismerősök százai állták körül, a 46. gyalogezredből vadó sebesült bajtársai és egy százados vezetése mellett a 28-asok egy disz-százada. Hat óra­kor kezdődött a gyászszertartás. Meghatóan szép, sziveket érintő beszédet mondott Löw Immánuel dr. főrabbi, aki hü vonásokkal raj­zolta meg képét a korán elhunyt ifjú életének, aki kötelességét egyaránt teljesitette a pol­gári életben és mint katona a harcmezőn. A gyászbeszéd végeztével a katonák vállukra emelték a koporsót és a zsidó hitközség által adományozott disz-sir szélére helyezték. Majd ima következett, a disz-század sortüzet adott és eközben a koporsót leeresztették a sirba, amelynek friss hantját a közönség kö­nyei áztatták. Egy ifjú katona holttestével gazdagabb lett a szegedi zsidó temető, amelynek sirjai közül a ma frissen hantolt sirra nemcsak a szülői szeretet virágai fognak nyitni, hanem a magyarság hálájából fakadó örökzöld virá­gok is... — Az olasz hadüzenet hatása Szegeden Vasárnap az esti órákban érkezett meg tu<lö­sitónk távirata az olasz hadüzenetről. A há­ború kezdete óta követett gyakorlatunkhoz hiven gépirásos kiadásban nyomban infer­máJtuik a közönséget, amely a késő éjjeli órákig érdeklődött nálunk a gyors és nagy események ujabb fázisairól és olvasta a ki­adóhivatalunk kirakatában elhelyezett táv­iratokat. Hétfőn reggel az érdeklődők egyre nagyobb csoportja verődött össze kiadóhiva­talunk előtt, amely már reggel nyolc órakor kifüggesztette az olasz hadüzenetről és ^ hareterekről érkezett liireket. Rendkívüli kiadásunkat ezrével kapkodták el. A közön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom