Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-23 / 121. szám

Szeged, 1915. május 23. BftLM AGY ABOÍtSZ Á G. 5 A szövetségesek küzdelmei az oroszokkal. Bécs, május 22. Május elsejém megkezdett ófifenzivánik rendkivüli sikere nemcsak a terület-gyarapo­dásban mutatkozik, hanem legfőbb jelentő­sége az a taktikai vereség, amely az orosz hadsereget érte. Akkora számiakban kifejezett veszteség érte, aminőről nem tud a hadi tör­ténelem. Egyik kedvezőtlen helyzetből a má­sikba jutottak az oroszok és vagy egyáltalán nem tudtak abból kimenekülni, vagy csak a legsúlyosabb veszteségek árán. Az oroszokat ért taktika1! vereségnek sok olyan következménye van, amelyek fö­lött nehéz úrrá tenni. Főleg ha a vereség nyo­mában az ellenség részéről a siker kiváló ki­aknázása jár. Akkor olyan feladat hárul a vert sereg fővezetőségére, amely úgyszólván megoldhatatlan. Mint tudjuk, a foglyok össze­sége 194.000 ember. Ez 4—5 hadtest létszá­mának felel; meg. Ez a sok fogoly ugyan több hadsereg közt oszlik meg, de igy is mind­egyiknek súlyos veszteséget jelent. Terület­veszteség, taktikai vereség, rendetlen; vissza­vonulás, nagy operatív utóhatás, a vesztesé­geknek foglyokban, sebesültekben! és halot­takban való abnormális száma — mindez ré­gebben eldöntött volna egy háborút. Azt lehetett hinni, hogy a ,modern fegy­verek az ő öldöklő hatásukkal nemcsak a csapatok elpusztítását eredményezik, hanem más csapatoknak a lendületét, sőt cselekvő képességét is teljesen megbénítják.1 Azonban nem igy áll a dolog. A hátraléknak újból és újból sikerül összeszedni magukat, megtölteni a megritkított sorokat és újból állást foglal­ni. Ha az oroszok emberanyag tartáreya ki­meríthetetlen; Is, végre mégis csak be kell kö­vetkeznie annak az időpontnak, amely min­den további eredményt lehetetlenné tesiz. Az a kérdés, mikor következhetek be a kimerülés utolsó mozzanata. Meggyengitvéj megrendítve, d>e némileg ismét összeszedve, formálva és megerősítve állanak ismét az oroszok Oroszlengyelor­szágban és Galíciában. Kieloe hegyvidékén, ahol lielyenkint még tartanak a harcok, eddig 4000 foglyot ejtett a szövetségesek hadserege. A Nidától és Pili­cától visszavonuló oroszok itt valószínűleg kevés veszteséget szenvedlek, hangárodból állítólag erősítéseket kaptak az oroszok. A mi erőviszonyainkról és az ellenségéről nin­csenek adataink. Ép ugy nem tudja a nyiivá­nyosság, hogyan alakult a helyzet, mi legyen és mi lehet a mindkét részről megtett taktikai és operativ intézkedésekből. Mindenesetre elegendő azt tudnunk, hogy helyzetünk ked­vező; a további várható hírek majd megadják a fdvilágosítást. Az ottani orosz erőket a -mi csapataink annyira lekötik, hogy aligha mozdulhatnak onnét. A terület széles és igy megvan a lehetősége különleges operativ és taktikai vállalkozásoknak. A középgaliciai fronton a harook tovább folynak. A német csapatoknál a helyzet vál­tozatlan. A Sannál, Przemyslnél és a felső Dnyesztr vidékén tovább harcolnak. A nyugati helyzet .szignaturája: válto­zatlan. A San-vonalon Sieniavától lefelé azo­kat az orosz csapatokat, amelyek még a nyu­gati' parton voltak, átdobtuk a folyón. Ez bi­zonyára a San egész folyására vonatkozik az úgynevezett San-szögletig, RozVadöv vidé­kéig. Jaroslautól keletre a szövetséges csám­pátok a:z ellenség nagy erőit véresen vissza­verték. Ezek az előretörések ugyMtszik helyi és időbeli tervszerűség nélkül történtek. A dolog lényege, hogy az oroszoknak ismét van erejük a támadásra és hogy ezeket a támadá­sokat megismétlik. Az összebnyomás azon­ban az, hogy a San nyugati partjain való si­kereink dacára és dacára az oroszok támadá­sainak a keleti parton: a San mentén, Prze­mysl előtt és a felső Dnjeszternél a helyzet az álló harc jellegét öltötte magára. Csapataink heves éjjeli ütközetekben Drahobycztól keletre megostromoltak egy orosz állást és elfglalták Neudorf falut, mi­közben 1800 fogoly jutott a kezünkre. Neu­dorf a Drohobycz-Styj vasút és országút mellett fekszik. Az ellenség ugy látszik, a Tysmienica—Klodnica—Nieczachovka mo­csaras vidékén foglalt állást. Egy másik, hi­vatalosan: még meg nem erősített hir szerint az oroszok Stryj előtt állottak meg és ott akarnak előre jól megerősített állásaikból el­lenállást kifejteni. 'Az a szándékuk, hogy itt tartóztassák fel a szövetséges csapatok élő­nyomulását. Stryj városát a.z oroszok min­den áron meg akarják tartani. Azok a heves ütközetek, amelyek néhány nap óta a Droho­byez—Stryj—Dolina-vonalon folynak, heves­ségben növekednek. Az oroszok — eredmény­telenül azonban — többszöri ellentámadással próbálkoztak. Általában az állapítható meg, liogy a harcok ezen a frontszakaszon is álló jellegüekké váltak. •Az oroszok kieietgaliciai ellentámadása a Dnyeszteren át a P/to/i-vonalon megállit­tatatott. A Kolomeánál megpróbált áttörési kisérléfek összeomlofak. Az ellenség minden támadását, amelyet ezen hidrfőfik dllen inté­zett, a legsúlyosabb veszteségekkel visszaver­tük. J . A keleti, front legészakibb részén, — Kúr­ia ndban — azok az orosz erők, amelyek Ri­gától délnyugatra felkészültek, még nem vet­tek részt a harcokban. A Njementői délre az oroszok Kovnó irányában hátráltak. Ennek következtében a németek akadálytalanul in­tézhettek támadást a Debissrítúl jobbról és bálról a front közepe ellen. A támadási arc­.onal északi részén megverték az ellenséget, •déli részén még áll a harc. Az •oroszok min­ién látszat szerint nem értenek számbeli tul­nlyuk kiaknázásához, míg a németek értik i módját, mint kell kellő foglalkoztatással erej ükét megsokszorosi tan i. A mai jelentések szerint Kudand kivé­elével az összes keleti harctereken a hadinü­. eletekben bizonyos szünetelés észlelhető, a iiii ugy értendő, hogy heves harcok folynak, de ezeket álló küzdelemben kell eldönteni. Ez álil az elülső vonalakra, ami a front mögött történik, arról nem tudunk, tehát nemi is be­• zélfoetünk róla. •Ezen katonai szakíró tollából eredő so­rok kiegészítésére ideiktatjuk Roda Roda leg­újabb jelentését a Neue Freie Presseéből; A Przemysl—Grodek—Lemberg vonalra gyakorolt nyomásunk szemmel láthatólag erősödik. Az oroszoknak ezt a fontos vasúti vonalát már komolyan fenyegetjük. A Bukovinában és Délkelet-Galíciában az oroszokat 'minden erőlködésük dacára megál­lítottuk, ami Pilanzer hadseregcsoportjának szép eredményeül tudható be. Amit a múlt évi árban adnak. — Szegeden nem drágult a koksz. — (Sajót tudósítónktól.) A szegedi lapok­ban most feltűnő (hirdetést olvashat a közön­ség. Bach Jenő és testvére értesiti a nagy közönséget, hogy: a közönség érdekét e ne­héz időkben, szeim előtt tartva, megállapod­tak, liogy a kokszot a múlt évi árban fogják számítani. Feltűnő hirdetés, érdemes és illő vele kü­lön is foglalkozni. A jámbor állampolgár el­bámul és megdörzsöli a szemeit, talán rosszul olvas. Hogyan, Lehetséges dolog, a múlt évi áriban kinálini valamit? Hihetetlen. A múlt óv óta, a háború óta az egész or­szág csupán egy miatt panaszkodik: a hallat­lan mérvű drágaság miatt, a folytonos, sok­szor zsarolási színezetű ár,hajtás miatt. Min­den megdrágult, minden. 'Száz százalékos ár­emelkedés már szerény változás gyanánt hat. Hiszen kétszáz .percentes emelkedés is köz­napi tünet, sőt anár négyszáz százalékos ára­kat is pontosan lefizetünk. IS amikor a piaco­kon az asszonyok közül sokan sirva fakadnak a vérszopk miatt, akkor még szemükbe ne­vetnek, hogy várjon csak még egyikét hétig, •még drágább lesz iminden. íS ahogy az egye® cikkek drágulásának okát ;a drágitók előadták, az külön él vezet. A marhahús megdrágult, mert a katonák is eszik, a csirke meg, .mert nem eszik. A pis­kóta megdrágult, mert a hamisított paprika is ezt tette, s a piskóta szégyenében megsa­vanyodott volna. A főzelék megdrágult, mert hus nélkül •muszáj enni, a .füge ára három­-zoros, mert az olasz fügét mutat. Az ecet drágább, inert az élet is savanyu, a cukor pedig, mert édes. A tojás drágább, mert a tyúkok is valahogy megtudták, hogy háború van. Az izé -1- minden drágább és minden más-más ok miatt, esaik az igazi okot nem hozzák fél, a hazaifiatlanság szellemét. /De most iRaeh Jenő és testvére is felhői? okot, amiért nem drágit: a közönség érdekét e nehéz időkben szem előtt tartva. Hihetet­len: ez tiz hónap óta ismeretlen fogalom volt nálunk. Eddig ugy tudtuk, ugy éreztük, hogy mennél nehezebb az idő a közönségre, annál inkább drágitanak. . Bach Jenő kérdésünkre ezt mondta el a nem d rágifásról: — Künn voltam Németországban, lát­tam, liogy ott minden dolog ára normális. A legtöbbé ugyanannyi, mint a békében volt. Ha ez vagy az .drágult, érthető és normális az áremelkedés. J,a persze: /Németországiba 11 mindenki, minden ember, a legkisebb mun­kástól a császárig egyforma: hazájának hü íia, aki nemcsak a, harctéren önzetlen, de ott­hon, az édes, szent földön is. Ott minden kér­dés a becsület kérdése! (Ezt az esetet .csupán azért említjük, mert a legritkább eset szóles e hazában árt neim drágítani, amikor háború viain s mikor olyan nehéz idők járnak felettünk, imég itthon is... . Végül a viszont elárusítók, kik szintén hazafias szellemben, ,a régi árak betartásával vesznek részt ebben a rendkívüli esetben, a következők: Eszes Mátyás, Schachtitz József, Latter és társa, Klein Manó és i.Molnár Jó­zsef szegedi kereskedők. Mindenkinek kötelessége hadikölcsönt jegyezni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom