Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-23 / 121. szám

150 DÉLMAfíYARORSZÁG Szeged, 1915. május 27. Hadiállapotban O!Iáét­Zürich, május" 22. Az itteni olasz konzulá­tus tudatja, hogy az olasz kormány egész Olaszországra kihirdette a hadiállapotot. Genfből jelentik a Neues Wiener Jour­nal-nak: Az Agenee Havas közli, hogy az olasz hadsereg mozgósítása be van fejezve. Zürich, május 22. Hermában tizenkilenc gyalogezred van Összpontosítva hadilétszám­ban. Ezen csapattestek az olaszországi harc­téren maradnak. Poppino Garibaldi egy ten­gerészcsapat parancsnoka lett. A Fremdenblatt jeleníti: Az olaszországi császári' és kifátlyi képviselők jelentése sze­rint ezek a legutóbbi időben számos inzultus­nak voltak kitéve a lakosság részéről. (Május lfj-ig a legjellemzőbb esetek a következek: Május l.Lán Gemuiban a tüntető tömeg betörte a cs. és kir. főikpiizuilátiis ablakait. 'Május M-én Barrihan a tüntető tömeg tíz percig köyekkel, dobálta q cs. és kir. kon­zulátus épületét. Csaknem minden ablak be­tört és a címereket többször eltalálták. Ugyancsak 'május 1'4-én Qatgnldbcm a cs. és kir, alkonziU'íátusinak a címerét a tünte­tők tintával bemocskolták. Brindisiben ugyanezen a napon a cs. és kir. ailikonzu'látus ügyvivőjét hivatalos útja alatt a Ciroqlo Cittadino előtt magasabb tár­sadalmi körökbe tartozó személyek a legkö­zönségesebb módon szidalmazták. Mölfetfában a cs. és kir. alkoozulátus épületét és cimerét a tüntetők kövekkel és tin­tatartókkal megdobálták. A tüntetések május 15-én megismétlődtek. Ez alakoiamma! a tün­tetőik az épületről a cimert és zászlórudat le­szedték, helyébe olasiz lobogót tettek. Az osz­trák-magyar címereket diadallal 'hordták kö­rül a város utcáin és azután a tengerbe dob­ták. Május 15-én Brindisiben a cs. és kir. al­konzulátus cimerét tintataríókkal megdobál­ták. Az alkonzulátus épületének egy ablaktáib­láját bezúzták. Május lé-én Ariconában a tüntetők kővel megdobálták a os. és kir. alhonzulátus cime­rét. Konstatáljuk a tényeket, amelyek kom­mentárt nem igényelnek. • oí i; .yv.y . .-n ya/*:u n i u >11-1.iu*r • •• • VELENCE — HOLT VÁROS. Trieszt, május 22. A Biídapesi Tudósító­nak jelenti egy alkalmi tudósi tója, aki most tért vissza Velencéből: Az osztrák-magyar kolóniának az a töredéke, amely még Velen­cében időzött, tegnapelőtt p főkonzu'l utasí­tására elhagyta a várost. Velence mosi már a holt város benyomását kelti, pedig más évek­ben ilyenkor a szezon örömeit szokta élvezni. A lagúnák városa elnéptelenedett. Számos magyar és osztrák szállodatulajdonos, aki sok éve lakott Velencében, becsukta hoteljét és elutazott. Az idegenforgalom egészen meg­szűnt. beszélni sem lehet ró;la. A lakosság a legnagyobb nyomornak néz elébe. Az olaszok sem tartják nyitva üzleteikét s m.ég az élel­miszer-boltok jó része is csukva van a behi­vások következtében. Olaszország berendezkedik a háborúra. Róma, május 22. A kapitólimnon Colon­na herceg elnöklete alatt nagygyűlést tartot­tak, amelyen megalakították az olasz hábo­rúval kapcsolatos teendők elvégzésére a bi­zottságokat. A liadsegitő bizottság elnöke maga Colonna herceg lett. Azonkívül megala­kították a kórházi, népjóléti, pénzügyi és a hadbavomdtak és háború által érintettek tá­mogatására alakult bizottságokat. A bizott­ságok élén a társadalom és a pártok vezetői állnak. A franciák nem bíznak a helyzetben. Berlin, május 22. A Tagliche Rundschau jelenti Parisból: Nagy feltűnést kelt itt Her­bette cikke, amelyet a Petit Journal tett köz­zé. A cikk, amelyét a cenzúra félig törölt, meghagyott részében is világosan mutatja, hogy szerzője nein nagy véleménnyel van az orosz hadsereg sztratéglai értékéről. Óva int nagy győzelmi reményektől és kizártnak tartja, hogy a jelenlegi katonai helyzet Olasz­ország beavatkozása folytán teljes vagy akár csak részben is átalakul. Ellenkezőleg, előké­szíti a közönséget arra, hogy legalább is az első idődén balsikerek várhatók. CAVE SALANDRA. Genf, május 22. A Guerre Mondiale c.i­thü genfi lap Itália magatartásáról igy ír; Az olasz kamara könnyű szívvel szavazott a háború mellet.. A szavazás frenetikus lelke­sedése, az utca deliriuma, mindez élénken emlékeztet az 1870. jnlius tizenötödt<| Fran­ciaországra. Az afajta enthuziazmus gyakran kiséríe a legkeserűbb csalódást. Cave Sa­landra! Óvakodj Salandrától! Talán megjön Giolitti órája is, amint egykor Thiers órája i$ megjött. HÁBORÚS GYŰLÉS NÁPOLYBAN, Genf, május 22-. Csütörtökön Nápolyban ajz egyetem tanárai és az ifjúság háborús gyű­lést tartottak. Lubrioia és Mirando tanárok lelkes beszédet mondottak és önkéntes jelent­kezésre szólították fel az ifjúságot, üochia rektor arra hivta íe' az egyetemi polgárokat, Í gy a legnagyobb egyetértésben, békében és borúban dolgozzanak a haza megnagyob­dúsáért. Gyűlés után az egyetemi ifjúság zöme a tanárok és a rektor vezetése alatt a Daníe-térre vonult, ahol nagy tüntetőtömeg csatlakozott hozzájuk és együtt haladtak ke­rpsztiil a városon', éltetve a királyt, a háborút és hadsereget. VIVIANI OLASZORSZÁGRÓL. Genf, május 22. Párisból jelentik: Vivia­n'i miniszterelnök kijelentette, hogy a kor­mány az Olaszországgal valló tárgyalásról csak nyolc nap múlva fog beszámolni részle­tesen a kamarának. OLASZ HADI ZÓNA BOLOGNA KÖRÜL. Genf, május 22. A Journal de Geneve ro­mái jelentése szerint a legutóbbi miniszter­tanács a háborús állapothoz szükséges összes intézkedésieket megtette a Bolognától észak­ra az egész területet háborús zónának nyií­vrínitőtta. ^ ^ j f í.ZÁRTÁK A TÁVÍRÓT OLASZORSZÁG BAN. Zürich, május 22. Az Itáliával való táv­irati összeköttetés tegnap délelőtt óta telje­sén; megszakadt, A svájci lapok római tudó­sítóitól egyetlen távirat sem, érkezett, AZ OLASZ TEXTILMUNKÁSOK A HÁ­BORÚ ELLEN. Zürich, május 22. Ide érkezett hírek sze­rint az olaszországi textilipari munkásegye­siiletek, melyeknek kétszázezer tagja vau, to­vábbá a milanói keresztényszocialista textil­munkások szövetsége egyöntetű határozatot hoztak a háború ellen. A határozati javaslat még a „legjogosabb" háborút is az emberiség •ellen elkövetett bűntettnek mondja s kijelen­ti, hogyha a kormány hadat iizen, akkor ál­talános sztrájkkal felel. PESSZIMIZMUS FRANCiAORSZÁGBAN, Genf, május 32. Hogy milyen a franci a nép hangulata, arra élénk világét vet a­Eeho de Paris legutóbbi számának egy cikke, amely a többi közt ezt 'mondja: A pcssimis­táiknak ügyeimébe ajánljuk.ezt az igaz íren­dúst: — A polgárság pesszimizmusa egyenlő értékű azzal, mint amikor a bah:na megszii kii: a zászló alól. iMég azok is dezeintoreknak tekintendők, akiik kételkednek végleges győ­zelmiünkben, vagy atkiik ihcsszwnak tartják a liáibörut." ffii van a Zöldkönyvben, Rómából jelentik a Frankfurter Ztg.­nak: A 87 oldalas Zöldkönyv közli azokat a diplomáciai okmányokat, amelyeket Ausz­tria-iMagyarrszág és Olaszország váltottak egymássá,1 éis mellőzi az entente hat almokkal való tárgyaláskra vonatkozó Írásokat. <4»>r­Ijan az első az a távirat, amelyet Sonnino A varrna 'nagykövet hez intézett, akituta-itbf t árra, hogy közölje a bécsi közös külügymi­nisztériummal, bogy Ausztria-iMagyarország­rfalk .Szerbiában 'való előrenyomulása a hár­ihasszövetség 7. cikkében előrelátott eseményt provokál. A Zöldkönyv .második okmánya A usztriasMagyarország erre a közlésre vo­natkozó elutasító válasza. Ausztria-iMugyar­ofcszáig deeemlrer 20-án kezdett, változtatni •magatartásán. Burián báró azonban feltéte­leket állit és kifogásokat tesz. Av-arna febru­ár 22-én azt táviratozta (Kómába, hogy ne okozzon csalódást, ha AiusztrialMagyarorsizág titokzatosságba burklózik. Burián báré már­cius 9-én beleegyezik, bgy a hármaisszö vétség 7. cikke alapján tárgyalásba bocsátkozik Olaszország kárpótlásáról. iSunpjno előter­jeszti föltételeit, amelyeknek azonnal hatály­ba kell lépniük, amit Burián nem tartott el­fogadhatónak. Biiloir március 20-án Német­ország garanciáját ajánlotta föl, hogy a föl­tételeik a békekötés után életbelépnek. San ni­rjo erre kijelentette, hogy a tárgyalást ujra megkezdi, ha Bécs konkrét ajánlatot tesz. Gót nappal később Burián megtette ismert ajánlatát. Avarna herceg április 25-én azt táviratozza, .hogy Bécsben hiábavaló érteke­ziésekkel .foglalják le, mert nem hisznek bo­rbolyain Olaszország háborús szándékában. Ennek következtében Olaszország' átadta Bécsben a hármasszövetség felmondását, Eb­ijén a,z okmányban kijelenti Olaszország, íícgy szövetségesi kötelességét hírén teljesí­tette, ole Ausztria-Magyarország ismert jegy­zékét anélkül nyújtotta át Szerbiának, hogy Olaszországot erről előre értesítette volna és mérsékletre vonatkozó tanácsát meghallgatta volna. Ez vol a világháború kiinduló pontja. A Bailhán statuszlkvója meg lett bolygatva és olyan helyzet állt elő, amelynek hasznát egyedül Ausztra-Miagyarország látta volna. A szövetségnek ez a megsértése lehetetlenné tette Olaszországra nézve a jóakaró semle­gességet. Azonban Olaszországban! még azon is fáradoztak, hogy helyreállítsák Ausztria-

Next

/
Oldalképek
Tartalom