Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-19 / 117. szám

Szeged, 1915. május 19. DRLÍ4AG Y A RORSZ A G. 7 A város hatósága a szegedi polgárok figyelmébe ajánlja, hogy becsületünk, lelkiismeretünk és önfennfarfási ösztönünk parancsolja, hogy JEGYEZZÜNK AZ UJ HADI KÖLCSÖNRE! kasz itöröltessék is. helyébe egv u.i szakaszt iktassanak, amely a fuvarozást és a szavazó helyén való ellátást egyáltalán megtiltja. (Za­jos helyeslés, a baloldalon.) Gróf Tisza István miniszitenellnök vála­szol Apponyinak. Kifejti, hogyha nagymérvű decentralizációnak éppen az a körülmény áll­ja nitját Magyarországon, hogy a .szavazat­szedő küldöttségeket olyaln férfiakból, kell ösz­szealaki tarai, akik a 'törvénytudásnak és te­kintélynek magas fokán állanak, ami: a vá­lasztás korrekt keresztülvitel szempontjából elencedihetetliein. Ezért nem lehet nálunk a községenkénti választást meghonosítani1. A kormánynak szándéka a kúriai bíráskodásról szóló -törvény szerves reformját végrehajítani, most azonban nincs, abban a helyzetben, hogy Ap.no n y i módos i t ás át e ifogad-h a ss a. Sághy Gyula módosításit nyújt be az -el­látási költségek -etltörlésére és .a zászlók eltil­tására nézve. Balogh Jenő igazságügy miniszter a zász­lók eltörléséhtez hozzájárul. Elfogadja Poló­uyi Géza ama módositását is, hogy a szav.a­zóhelyen a fuvarellátás -eltöröltessék és hogy a képviselőjelölttől az, ellátási költség csak hi­telt érdemlő Írásbeli megrendelés esetén le­gyem követelhető. Az -ellátási fuvardíj -el/törlé­sére vonatkozó módosítást a miniszter nem fogadja el. Pető Sándor és Vázsanyi Vilmos felszó­lalása után a képviselőház a .törvényjavasla­tot a fenti módosításokkal részleteiben is el­fogadja. Ezután a képviselőház a gazdasági bi­zottság javaslatára elhatározta, hogy négy­százezer korona hadikölcsönt jegyez. A szerdai ülésre hét interpelláció van ki­tűzve. Apponyi Albert gróf a nemzeti jelvé­nyek mellőzéséről és külügyi helyzetről1, Pa­lányi Géza szintén a külügyi helyzetről jegy­zettébe interpellációt. Interpellál1 még Prezíy Elemér a közegészségügyi rendeletről', Ra­kovszky István a sebesült látogatók kedvez­ményes menetdíjáról, gróf Ilaller István a lisztfogyasztás és áruuzsoráról' és Szabó Ist­ván a katonák vasúti -fuvardíjáról. ÉaaiaBiaaBBaaBBBaBaBBaaBaaaaaaBaaaaaaaaaaBOBBBaaaai A májusi közgyűlés elé kerülő városi ügyek. (S. t.) Kedden délelőtt féltízkor dr. Ci­catricis Lajos főispán elnöklésével közgyűlés előkészitő tanácsülés volt. A tanácsülés a közgyűlést előkészitő ügyet tárgyalta. — A tárgysorozaton szerepelt Wimmer Fülöp fon­tos inditványa is, amelyet a közélelmezés megjavítása érdekében tett. A tanács az egész város közönségének érdekét szóvátevő indít­ványt pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. Az előkészitő tanácsülésből a következő tanácsi javaslatokat tárják a szerdai közgyű­lés elé: A földmivelésügyi miniszter leiratot kül­dött a város hatóságához, amelyben kéri, hogy a tiszai védővonalat teljes egészében építsék ki. fiojror FáJ—polgármester-helyettes előterjesztette a földmivelésügyi rr iniszter le­iratát s bemutatta a mérnökség által elkészí­tett műszaki tervrajzokat s a védvonal ki­építésének költségvetését. Eszerint a tisza­parti védővonal kiépitése százhuszonötezer ko­ronába kerül. A helyettes-polgármester java­solja, hogy írjanak fői a miniszterhez, hogy a fölmerülő költségek felét az állam viselje. Szerinte ugyanis a tiszai védvonal kiépitése az államnak is érdeke. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy terjessze föl a tiszai védővonal műszaki ter­veit és költségvetését a földmivelésügyi mi­niszterhez. A műszaki tervrajzok szerint a védővonalat akként építenék ki tizenhárom méter szélességben, hogy oda a közúti vil­lamos társaság a kérelmezett ujabb vonalat épithesse. A Felsőtiszaparton fákkal sűrűn beültetett sétateret terveznek a nemrégen ki­bővített Stefánia-sétánytól a tápéi vámig. 7aschler Endre főjegyző azt ajánlja, hogy a villamos vasút sínpárjai ne a sétateret ke­resztezzék, hanem a házak mellett haladja­nak el. A terveket e szerint módosítva, a ta­nács elfogadta a tiszai védvonal költségveté­sét is s azt a közgyűlés elé terjeszti, hogy jóváhagyás végett fölküldjék a miniszterhez. Wimmer Fülöp kedden beadványt intézett a tanácshoz, amelyben kéri, hogy sürgősen irjon föl a közgyűlés a kormány hatósághoz a közélelmezés megjavítása miatt. — A bead­ványban fölemlíti, hogy Szögeden a sertések­nek és az aprójószágoknak nincs ennivalójuk s a félig liizott sertéseket kénytelenek a te­nyésztők nagy veszteségekkel eladni A tanácsülésen dr. Szalay József főkapi­tány kijelentette, hogy a város nagymennyi­ségű kukoricát kaphat a kormánytól, ha fel­írna ebben az ügyben és megtörténnék a kellő közbenjárás. Dr. Cicatricis főispán határozottan kije­lenti, hogy a kormány egyetlen egy város­nak sem adott a rekvirált kukoricakészletből a joszágok élelmezésére. A legnagyobb igaz­ságtalanság lett volna, ha kivételt tettek volna egyes városokkal. Kéri a főkapitány urat, hogy érdeklődjék Cegléden és Kecske­méten, vájjon ezek a városok részesültek-e a kedvezményben. Torontál vármegyéből másfél millió métermázsa kukoricát rekvirál­tak, a szomszédos Csanádból egynegyed millió métermázsát. Szegedről mindössze csak ezer métermázsát rekviráltak. A tanács egyébkent Wimmer Fülöp in­dítványát pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. A hivatalszolgák, rendőrök és tűzoltók; tízszázalékos drágasági pótlékát a belügy­minis'zter elvileg jóváhagyta. Áz erről szóló jelentést a tanács a közgyűlés elé terjeszti. SPORT oooo Jótékony labdarugó mérkőzés. Szeged város fiatal, de már szép eredményeket elért sportegyesülete, ,a Szegedi Testgyakorlók Köre is áldozni kíván a hazafiúi jótékonyság oltárán. E célból május 23-án, vasárnap dél­után félőt órakár [a SZAK ujszegedi pályáján jótékonycélu labdarugó mérkőzést rendez a most kitűnő formában levő Szabadkai Sport­egyesület csapatával. iA tiszta jövedelem a szegedi VörösJKereszt Egyesület és a vak ka­tonák segély alapja közt fog megosztatni1. Az érdeklődő közönség nemes és hazafias célt mozdít elő érdeklődésével, azonfelül1, hogy a délvidék egyik legfélelmetesebb csapatának az előnyösen ismerit és Bácska bajnok csapa­tát verő SzTiK. a Szabadkai Sportegyesülettel (megvívandó küzdelme kiváló élvezetben fog­ja részesíteni. Fo g-Krém KOZGAZDASAG oooo Adriai Biztosító Társulat Triestben. A társulat f. hó 6-án tartotta meg 76 ik rendes évi közgyűlését, amelyen az 1914. évi zárószámadások terjesztettek elő. Az igazga­tóság reámutat jelentésében arra, hogy a há­ború okozta gazdasági megrázkódtatás termé­szetesen a társulat üzletmenetére is vissza­hatással volt, azonban a vállalat szilárd gazdasági alapjai és egészséges üzleti meg­alapozottsága lehetővé tették, hogy ezt a visszahatást is könnjü szerrel állja ki. Dacára annak, hogy a bábom folytán előállott és egyéb rendkívüli kiadások, valamint a társulat értékpapír-állományának 2,799.709'— K-t kitevő árfolyamvesztesége teljes összegükben az üzemi költségek terhére írattak, a társulat bármely tartalékalapjának igénybevétele nél­kül az alapszabályszerü dotátiók levonása után 130*— K kerül (az előző év 160'— K-jával szemben) részvényenként osztalékul kifizetésre. Az üzleti év rendkívüli kiadásai között különös figyelmet érdemelnek azok a tekin­télyes összegek, amelyeket a társulat a külön­böző hadi jóléti intézmények céljaira ado­mányozott. A társulat a harctéren elesett tisztviselői emlékének fájdalmas kegyelettel adózik. A zárószámadások tételeiből a következők emelendők ki: Az életbiztosítási (A.) osztályban 69,688.580'— K tőkeösszegről szóló ajánlat terjesztetett be, a kiállított kötvények pedig 62,361.460 — K biztosított tőkéről szólnak. Az iizletév végével az élet­biztosítási állomány biztosított tökében kerek 559 millió koronát, biztosított járadékokban pedig 1,866.130'— koronát ért el. Halál- és elérési esetekért, valamint járadékok fejében a társulat 11,098.411-— K-t f zetett ki. Az életbiztosítási osztály díjtartalékai az év vé­gével 166,983.844-— K-t, illetve a viszont­biztosított rész levonásával 151,636.696-—K-t tettek ki, s igy az előző évvel szemben sa­ját számlájukra 7,098.960-— K növekedést mutatnak. Az elemi ágazatok (B.) osztályában a díjbevétel a következő számokat mutatja: tűzbiztosítás 29,137.218-—K, szállítmány biz­tosítás 4,286.446-— K, betöréses lopás elleni biztosítós 845.524-— K. A viszontbiztosítások összesen 15,519.709"— K-t igényeltek. Az elemi ágazatokban a társulat károk fejében 21,998.742-— K-t, illetőleg a viszontbiztosított rész a levonásával 11,193.392-— K-t fizetett ki. Az elemi ágazatok díjtartalékai 21,773.348-— K-t, illetőleg a viszontbiztosítókra eső rész levonása után 12,060.941-— K-t tesznek ki. Az üzletév végével a társulat tőkéi és tartalékai a következőképen alakulnak : tel­jesen befizetett részvénytőke 10,000.000 K, vagyontartalék 12,000.000-— K, nettodijtar­talékok 162,697.638-— K, nettokártartalék 5,980464"— K, összesen kerek 190,000.000-— K. A nyugdíjpénztár és az alkalmazottak ellátási-pénztára összesen 4,941.661-— K va­gyon felett rendelkezik. Az igazgatóság tagjaiul dr. Brunner Jenő ur ismételten és Salem Henrik Pál ur újonnan megválasztattak, rnig az igazgató-tanácsba Dell' Adami Géza ur nyug. ellentengernagy és dr. Rizzi Lajos ur, istriai tartományfőnök hivattak meg. (volt Konrád) Róka­utca 6. sz., Szeged­pályaudvarral szemben. Gyönyörűen átalakítva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel nyitva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom