Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-16 / 115. szám

Szeged, 19LL5. május 9. DÉLINfcAGYARORSZÁG. 103 Az olasz háboruspárt feje Sonnino külügyminiszter. Luganobó! jelentik: Salandra lemondá­sának oika az volt, hogy kormánya (két, el­lentétes pántra szakadt. Sonnino, Lupelíi és Martini a háborút akarták, a többiek pedig a békét. Salandra egyik párt mellett se ál­lott, ö határozatlan maradt, ép ezért nem le­hetetlen, hogy továbbra is kormányon ma­rad, csak más kabinettel. Az olasz jelenté­sek nem titkolják jnár, ihogy az olasz hábo­rús párt feje maga báró Sonnino külügymi­niszter, akinek távozása még akikor is be­fejezett dolog, lia Salandra továbbra is kor­mányon maradna. A kibontakozás utján. Milánó, május 15. IA király csütörtökön este Morcom képviselőházi 'elnök és Saland­ra miniszterelnök meghallgassa után felkérte Salandra, Sonnino, QMitti, iMarcora és Ber­toliui képviselőket, liogy jöjjenek össze tár­gyalásra és megbeszélésük eredmiálnyéről, valamint a kibontakozásról tegyenek neki ja­vaslatot. A kedvező kilátások megerősödtek. Berlin, május 15. A Neue Züricher Zei­tung szerint a béke megóvhatására való ki­látások rendkiviil megerősödtek. A veszedelmes optimizmus. Berlin, május 15. A Lokalanzeiger je­lenti Bernből: Az olasz válságról1 szóló kom­mentárok majdnem kivétel nélkül óva in te- i nek az optimizmustól. A helyzet ugyan ja­vult, de tartam lehet attól, hogy az in terVen-f cionaiis.ták mindent megtesznek, 'hogy a bé­kés megoldást meghiúsítsák. Ferri a királynál. Berlin, május 15. Clhiassóbó! táviratoz­zák a Berliner Tagéblattnak: A király Ferri szociáldemokrata pártvezért is kihallgatáson fogadta. Javában tartott a döntő miniszterta­nács, imikor Biilow herceg (megjelent a Con­sultá.n, mert azt hitte, hogy Sonnino már visszatért a Braschrpalotából a miniszterta­nácsról1. A békepárt többsége. Zürich, május 15. A milanói Secolo szá­mítása szerint május 20-án a parlamentben legalább is negyven szavazattöbbsége lesz a békepártnak. Tüntetés a háború ellen. Berlin, május 15. Ideváló lapok luganói híradása szerint egész Olaszországban tün­tetnek a háború ellen. Onegliában a behívott katonákat elindulásukkor nagy néptömeg üdVözölte és mindenütt e kiáltások hangzot­tak el: Le a háborúval! Ri miniben is hasonló tiintet-sek voltak a katonák elindulásakor. Frankfurt, május 15. Rómából táviratoz­zák a „Frankfurter Zeitung"-nak: A szocia­lista frakció kétnapi tanácskozás után a kö­vetkező határozatot 'hozta: — Nemcsak a proletariátus, hanem az ország többségének érdekében is kötelessé­günknek tartjuk, bogy a napról-napra vakme­rőbben fellépő internacionalista pártok ellen frontot csináljunk. Megállapítható, hogy a parlamentben is erősödik az elkeseredés a kormány ellen, ámely diktátori hallgatásba burkolózik. A parlament a tárgyalás vezeté­sével, nem pedig a háború vezetésével bizta meg a kormányt. Egyetlen kormánynak sincs jöga arra, hogy az ország megkérdezése nél­kül háborúba döntse hazáját. A szociálista frakció permaneneiában marad Rómában és azt a politikát fogja támogatni, amely a há­ború ellen irányul. Giolitti miniszter lesz. Milano, május 15. Annak ellenére, .hogy Gio'liti nem. pályázott Salandra helyére, köny­nyen lehetővé válhat az, hogy a Ikirály egy Giolitti—•Bertoiini kormányra bizza az ügyek vezetését. . Most beavatott helyről közlik, hogy Giolitti miniszterelnöki, külügyminisz­teri, vagy más tárcával, de okVetlen ü'l benne lesz az Olaszország sorsára döntő kab'net­ben. Ezt nemcsak a király óhajtja, de sok jel van arra is, hogy Salandra nemi idegenkedik attól, hogy Giolitti bekerüljön a kabinetbe. Luzatti belépéséről egyelőre nincs szó, bár hivei öt is szeretnék a kormányban 'látni. — Hogy a koncentrációs kabinet megalasuí-e, vagy Salandra kormánya részben, vagy egészben megmarad-e, ennek vasárnapig el kell dőlnie. Hir szerint a belső válság meg­oldása miatt is'mét ki akarják tolni öt nappal a kamara 'összehívásának idejét, május hó 25-ére. Köln, május 15. Luganóbó'l táviratozzák a Kölnische Volkszeitungnak: Salandra Giolit­tit ajánlotta utódjául a királynak. A kabinet­ből biztosan kijfognak 'válui a következő mi­niszterek: Sonnino,Mártink Ghife'.li és Zü­peíli. Az olasz kormány a közrend fenfartásáért. Róma, május 15. A Stefani-iigynökség jelienti: A minisztertanács határozata alap­ján Salandra .miniszterelnök körrendeletet intézett "a prefektusokhoz, amelyben 'felhatal­mazza őket, hogy ha szükségesnek tartják, ruházzák ia közbiztonság és a közráiul veze­tését a kaMnai hatóságokra. — Ezzel az intézkedésével -— igy szól a körtávirat — a kormány azt az elhatározá­sát juttatta kifejezésre, amellyel minden tör­vényes eszközt igénybe kíván venni törhe­tetlen szilárdsággal, hogy a rendet íentartsa. A kormány reméli, hogy az olasz nép szelle­mének jobban megfelel, ha távoltartja önma­gától azt a mérhetetlen kárt, amelyet a jelen­legi pillanatban,, polgárainak egyenetlensége, vagy a politikai szenvedélyek végtelen szi­lajsága okozhatnak. ; Az idegen állampOlgáinkkal [szemben a köteles tisztelet figyelmen kívül .hagyása •szé­gyenfolt egy oi\szüg civilizációiam és már a puszta gyanú, hogy a hatalom faktoraira nyomást kívánna gyakorolni, lankasztja fe­lelősségüket és gyengiti tekintélyüket, ami minden körülmények között sajnálatos, a mai viszonyok között tpedig az ország jólétére nézve jelentékeny következményekkel lehet. Az olasz nép, amely történelmének sú­lyos napjaiban méltóságteljesen tudta köte­lességét hazájával szemben teljesíteni, most sem fogja kötelességét elmulasztani s a szen­vedélyektől — amelyek rosszalandók, bár­honnan jönnek is és bármi is ,a céljuk, — méltósággal s önfegyelemmel bizonnyal tar­tózkodni fog. Róma, május 15. Rómában a csüörtök esti tüntetések alkalmával kövekkel dobálták meg Frzbcrgcr német birodalmi képviselőt, amint automobilon ment. A római lapok köz­lik, hogy .Milanóban több tüntetőt megöltek és ligeti sokan megsebesültek. Elórcncben és Génuában ujabb tüntetések voltak a német konzulátusok előtt. Veszedelmesek voltak ia tüntetések Páduában, Alessandriában és Ber­gamóban. Francia minisztertanács az olasz kormányválság miatt. Genf, május 15. Az olasz kabinet lemon­dása következtében tartott francia miniszter­tanács oly viharos lefolyású volt, hogy a pá­risi lapok a Viviani-kormány bukását, várták. Ez azonban nem következett el. Mdlemnd hadügyminiszter rámutatott arra, liogy bi­zonyos rendszabályokra van szükség Fran­ciaország ama részén, amely eddig távol esett a háborútól. Detcmse ötször is felszó­lalt, hogy az olasz események miatt megle­pett kollégáit megnyugtassa. Delcassé telje­sen megtörve távozott a minisztertanácsról. A képviselőház ülése. (Saját tudósít ónktól.) A képviselőház szombati ülésén, amely a kúriai bíráskodás módosításáról szóló tör'vényj avaslatot tár­gyalta, olyan kis számban jelentek .meg a képviselők, hogy csak 11 órakor tudta az el­nök az ülést megnyitni. Először a Ház elfogadta harmadszari ol­vasásban is a hazaárulók vagyonjogi fele­lősségéről szóló törvényjavaslatot és azután áttértek a képviselőválasztások feletti bírás­kodásról szóló 1899. évi XV. törvénycikk mó­dosítására vonatkozó javaslat tárgyalására. Polónyi Géza volt az első felszólaló. Nem: tártja helyesnek, hogy a mai idők­ben, amikor az ellenzéket a többségtől oly nagy különbség választja el, ezt a javaslatot napirendre tűzik. Az ia nézeté, hogy az .eddigi visszaéléseknek és törvénytelenségeknek ez a javaslat még ujabb lehetőségeket nyit, ami különben is csak fokozódik a választók szá­mának szaporodásában. A fuvar és napibér követelése nagvon is állment a választók köz­tudatába. Ez a törvényjavaslat még jobban megerősíti ezt a sajnálatos állapotot. Polónyi ezután áttért az olasz kérdésre. Nem hiszi, hogy az olasz nemzet tőrt szegez­zen annak a nemzetnek a -szivébe, amely füg­getlenségéhez hozzásegítette. Szerencsésebb lesz a döntés, amely az olasz néptől jön, mint amelyet az olasz kormány hoz. Az elnök figyelmezteti, hogy közeledjék a tárgyhoz. Polónyi Géza a Ház türelmét kéri né­hány percre, hogy egy sürgős mentelmi beje­lentést tehessen. A horvát országgyűlés el­nökét, Medakóviős Bogdánt Abbáziában séta közben csendörökkel hurtóztkáták. Két napig volt előzetes letartóztatásban, azután 14 na­pig mernálva, és addig a lakásából nőm ine­hetet ki. Amikor kihallgatására került a sor, a letartóztatás okául azt mondották, hogy Abbáziában politikailag gyanus emberekkel társalgott. Al e tartóztat ás SehceUer zágrábi katonai parancsnok rendeletére töWént. A horvát bán, amint tudomás árfi jutott az eset. mindent elkövetett, hogy Mcéh'koWOsot szti­badtágnu helyezzék. Nem tudja, hogy Scheiler magyar ál­lampolgár-e, mert ha nem az, ez még fokoz­za a dolog súlyos voltát. Értesülése szerint az ügy a mai napig sincs réndezve, ugy lát­szik, kölcsönös hallgatólagos megállapodás

Next

/
Oldalképek
Tartalom