Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)
1915-05-16 / 115. szám
Szeged, 19LL5. május 9. DÉLINfcAGYARORSZÁG. 103 Az olasz háboruspárt feje Sonnino külügyminiszter. Luganobó! jelentik: Salandra lemondásának oika az volt, hogy kormánya (két, ellentétes pántra szakadt. Sonnino, Lupelíi és Martini a háborút akarták, a többiek pedig a békét. Salandra egyik párt mellett se állott, ö határozatlan maradt, ép ezért nem lehetetlen, hogy továbbra is kormányon marad, csak más kabinettel. Az olasz jelentések nem titkolják jnár, ihogy az olasz háborús párt feje maga báró Sonnino külügyminiszter, akinek távozása még akikor is befejezett dolog, lia Salandra továbbra is kormányon maradna. A kibontakozás utján. Milánó, május 15. IA király csütörtökön este Morcom képviselőházi 'elnök és Salandra miniszterelnök meghallgassa után felkérte Salandra, Sonnino, QMitti, iMarcora és Bertoliui képviselőket, liogy jöjjenek össze tárgyalásra és megbeszélésük eredmiálnyéről, valamint a kibontakozásról tegyenek neki javaslatot. A kedvező kilátások megerősödtek. Berlin, május 15. A Neue Züricher Zeitung szerint a béke megóvhatására való kilátások rendkiviil megerősödtek. A veszedelmes optimizmus. Berlin, május 15. A Lokalanzeiger jelenti Bernből: Az olasz válságról1 szóló kommentárok majdnem kivétel nélkül óva in te- i nek az optimizmustól. A helyzet ugyan javult, de tartam lehet attól, hogy az in terVen-f cionaiis.ták mindent megtesznek, 'hogy a békés megoldást meghiúsítsák. Ferri a királynál. Berlin, május 15. Clhiassóbó! táviratozzák a Berliner Tagéblattnak: A király Ferri szociáldemokrata pártvezért is kihallgatáson fogadta. Javában tartott a döntő minisztertanács, imikor Biilow herceg (megjelent a Consultá.n, mert azt hitte, hogy Sonnino már visszatért a Braschrpalotából a minisztertanácsról1. A békepárt többsége. Zürich, május 15. A milanói Secolo számítása szerint május 20-án a parlamentben legalább is negyven szavazattöbbsége lesz a békepártnak. Tüntetés a háború ellen. Berlin, május 15. Ideváló lapok luganói híradása szerint egész Olaszországban tüntetnek a háború ellen. Onegliában a behívott katonákat elindulásukkor nagy néptömeg üdVözölte és mindenütt e kiáltások hangzottak el: Le a háborúval! Ri miniben is hasonló tiintet-sek voltak a katonák elindulásakor. Frankfurt, május 15. Rómából táviratozzák a „Frankfurter Zeitung"-nak: A szocialista frakció kétnapi tanácskozás után a következő határozatot 'hozta: — Nemcsak a proletariátus, hanem az ország többségének érdekében is kötelességünknek tartjuk, bogy a napról-napra vakmerőbben fellépő internacionalista pártok ellen frontot csináljunk. Megállapítható, hogy a parlamentben is erősödik az elkeseredés a kormány ellen, ámely diktátori hallgatásba burkolózik. A parlament a tárgyalás vezetésével, nem pedig a háború vezetésével bizta meg a kormányt. Egyetlen kormánynak sincs jöga arra, hogy az ország megkérdezése nélkül háborúba döntse hazáját. A szociálista frakció permaneneiában marad Rómában és azt a politikát fogja támogatni, amely a háború ellen irányul. Giolitti miniszter lesz. Milano, május 15. Annak ellenére, .hogy Gio'liti nem. pályázott Salandra helyére, könynyen lehetővé válhat az, hogy a Ikirály egy Giolitti—•Bertoiini kormányra bizza az ügyek vezetését. . Most beavatott helyről közlik, hogy Giolitti miniszterelnöki, külügyminiszteri, vagy más tárcával, de okVetlen ü'l benne lesz az Olaszország sorsára döntő kab'netben. Ezt nemcsak a király óhajtja, de sok jel van arra is, hogy Salandra nemi idegenkedik attól, hogy Giolitti bekerüljön a kabinetbe. Luzatti belépéséről egyelőre nincs szó, bár hivei öt is szeretnék a kormányban 'látni. — Hogy a koncentrációs kabinet megalasuí-e, vagy Salandra kormánya részben, vagy egészben megmarad-e, ennek vasárnapig el kell dőlnie. Hir szerint a belső válság megoldása miatt is'mét ki akarják tolni öt nappal a kamara 'összehívásának idejét, május hó 25-ére. Köln, május 15. Luganóbó'l táviratozzák a Kölnische Volkszeitungnak: Salandra Giolittit ajánlotta utódjául a királynak. A kabinetből biztosan kijfognak 'válui a következő miniszterek: Sonnino,Mártink Ghife'.li és Züpeíli. Az olasz kormány a közrend fenfartásáért. Róma, május 15. A Stefani-iigynökség jelienti: A minisztertanács határozata alapján Salandra .miniszterelnök körrendeletet intézett "a prefektusokhoz, amelyben 'felhatalmazza őket, hogy ha szükségesnek tartják, ruházzák ia közbiztonság és a közráiul vezetését a kaMnai hatóságokra. — Ezzel az intézkedésével -— igy szól a körtávirat — a kormány azt az elhatározását juttatta kifejezésre, amellyel minden törvényes eszközt igénybe kíván venni törhetetlen szilárdsággal, hogy a rendet íentartsa. A kormány reméli, hogy az olasz nép szellemének jobban megfelel, ha távoltartja önmagától azt a mérhetetlen kárt, amelyet a jelenlegi pillanatban,, polgárainak egyenetlensége, vagy a politikai szenvedélyek végtelen szilajsága okozhatnak. ; Az idegen állampOlgáinkkal [szemben a köteles tisztelet figyelmen kívül .hagyása •szégyenfolt egy oi\szüg civilizációiam és már a puszta gyanú, hogy a hatalom faktoraira nyomást kívánna gyakorolni, lankasztja felelősségüket és gyengiti tekintélyüket, ami minden körülmények között sajnálatos, a mai viszonyok között tpedig az ország jólétére nézve jelentékeny következményekkel lehet. Az olasz nép, amely történelmének súlyos napjaiban méltóságteljesen tudta kötelességét hazájával szemben teljesíteni, most sem fogja kötelességét elmulasztani s a szenvedélyektől — amelyek rosszalandók, bárhonnan jönnek is és bármi is ,a céljuk, — méltósággal s önfegyelemmel bizonnyal tartózkodni fog. Róma, május 15. Rómában a csüörtök esti tüntetések alkalmával kövekkel dobálták meg Frzbcrgcr német birodalmi képviselőt, amint automobilon ment. A római lapok közlik, hogy .Milanóban több tüntetőt megöltek és ligeti sokan megsebesültek. Elórcncben és Génuában ujabb tüntetések voltak a német konzulátusok előtt. Veszedelmesek voltak ia tüntetések Páduában, Alessandriában és Bergamóban. Francia minisztertanács az olasz kormányválság miatt. Genf, május 15. Az olasz kabinet lemondása következtében tartott francia minisztertanács oly viharos lefolyású volt, hogy a párisi lapok a Viviani-kormány bukását, várták. Ez azonban nem következett el. Mdlemnd hadügyminiszter rámutatott arra, liogy bizonyos rendszabályokra van szükség Franciaország ama részén, amely eddig távol esett a háborútól. Detcmse ötször is felszólalt, hogy az olasz események miatt meglepett kollégáit megnyugtassa. Delcassé teljesen megtörve távozott a minisztertanácsról. A képviselőház ülése. (Saját tudósít ónktól.) A képviselőház szombati ülésén, amely a kúriai bíráskodás módosításáról szóló tör'vényj avaslatot tárgyalta, olyan kis számban jelentek .meg a képviselők, hogy csak 11 órakor tudta az elnök az ülést megnyitni. Először a Ház elfogadta harmadszari olvasásban is a hazaárulók vagyonjogi felelősségéről szóló törvényjavaslatot és azután áttértek a képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. törvénycikk módosítására vonatkozó javaslat tárgyalására. Polónyi Géza volt az első felszólaló. Nem: tártja helyesnek, hogy a mai időkben, amikor az ellenzéket a többségtől oly nagy különbség választja el, ezt a javaslatot napirendre tűzik. Az ia nézeté, hogy az .eddigi visszaéléseknek és törvénytelenségeknek ez a javaslat még ujabb lehetőségeket nyit, ami különben is csak fokozódik a választók számának szaporodásában. A fuvar és napibér követelése nagvon is állment a választók köztudatába. Ez a törvényjavaslat még jobban megerősíti ezt a sajnálatos állapotot. Polónyi ezután áttért az olasz kérdésre. Nem hiszi, hogy az olasz nemzet tőrt szegezzen annak a nemzetnek a -szivébe, amely függetlenségéhez hozzásegítette. Szerencsésebb lesz a döntés, amely az olasz néptől jön, mint amelyet az olasz kormány hoz. Az elnök figyelmezteti, hogy közeledjék a tárgyhoz. Polónyi Géza a Ház türelmét kéri néhány percre, hogy egy sürgős mentelmi bejelentést tehessen. A horvát országgyűlés elnökét, Medakóviős Bogdánt Abbáziában séta közben csendörökkel hurtóztkáták. Két napig volt előzetes letartóztatásban, azután 14 napig mernálva, és addig a lakásából nőm inehetet ki. Amikor kihallgatására került a sor, a letartóztatás okául azt mondották, hogy Abbáziában politikailag gyanus emberekkel társalgott. Al e tartóztat ás SehceUer zágrábi katonai parancsnok rendeletére töWént. A horvát bán, amint tudomás árfi jutott az eset. mindent elkövetett, hogy Mcéh'koWOsot sztibadtágnu helyezzék. Nem tudja, hogy Scheiler magyar állampolgár-e, mert ha nem az, ez még fokozza a dolog súlyos voltát. Értesülése szerint az ügy a mai napig sincs réndezve, ugy látszik, kölcsönös hallgatólagos megállapodás