Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-03 / 80. szám

iSzagod, 1915. április 3. ifÉLM. AG Y AROR8Z A ü. 7 kat elvesztik, ha Lengyelországot bármilyen formában is elszakítják Oroszországtól. A lengyel polgárság körében az utóbbi időben nagyon elterjedt az a fölfogás, hogy Lengyelországnak Oroszországtól való elszakítása nem kívánatos. Ennek a fölfogásnak a szószólói abban a tévedésben élnek, hogy a magasabb kulturális fokon álló lengyelek idővel magukhoz ragadhatják a politikai és gazdaságii vezetést Oroszországban. A zsidók körében is nagyon eltérők az ország jövőjét illető kívánságok. A gazdagoknak eddig is jó dolguk volt, ugy, hogy semmi javulást sem várnak a változástól. Azok a zsidók azonban, akik leginkább nagyon kétséges módon keresik a megélhetésüket, nem óhajtják a rendezett állapotokat. A zsidók legnagyobb része kívánja ugyan a borzalmas gazdasági nyomorból való megváltást, a szellemi és politikai szolgaságból való fölszabadulást és Lengyelországnak Németországhoz való kapcsolását, amiből politikai egyenjogúságot, szabad költözködést és a művelődésre való lehetőségeket remélik. A poliíikajagi gondolkozó proletárok, ugy a lengyelek, mint a zsidók, nyomban a németek bevonulása után hozzáfogtak szerény szakszervezeteik kiépítésihez és politikailag működni kezdtek a községi közigazgatásban. Nagyon szeretnének lapot is alapítani. Semmit sem találnak gyűlöletesebbnek, minthogy még egyszer az erőszakos orosz uralomnak szolgáltassák ki őket. Mindenáron szabadulni szeretnének a cárizmus nyomása alól. Ha ezt nem érihetik el a szebed Lengyelországban, ugy nem bánnák, ha országukat Németországhoz csatolnák. Ezidőszerint lehetetlen előre megmondani, hogyan fogják megoldani Lengyelország jövőjének a talányát. (illlllriiiiiiiiiiiiiiiiiihiiiibibhbiiiiiirittbiiiiiii Kancsuka és elismerés. Bukarestből jelentik: Az oroszoknak, ugy látszik, nagyon elevenükre tapintott a semleges külföldnek az a vádja, ihogy a zsidó katonákkal, akik most életüket is feláldozzák a cárért, kegyetlenül bánnak a harctéren s otthonmaradt családtagjaikat ma ép ugy üldözik, mint régebben, a béke idejében. Az érzékeny fölszisszien'és kiihangziik az orosz ujságcik hasábjaiból, amelyek a vád elhangzása óta naponkint ontják a sorokat arról, Ihogy menynyire igazságtalan ez a vád, hogy mily hősök az orosz hadseregben szolgáló zsidó katonáik, de sajátságos, arról alig ejtenek egyetlen szót is, hogy miképen bánnak a hadseregben1 ezekkel a hősökkel és odahaza, a hősök hozzátartozóival. A kadetipárt újságja, a Rjecs megállapítja, hogy a zsidók a harctéren mindenütt kitüntették 'magukat és sok olyan orosz tábornok van, aki zsidó és más vallású katonáik vitézségének köszönheti kitüntetését. A többi pétervári és moszkvai újság még továbbimegy és orosz tisztek leveleit adja közre, amelyekben a zsidók 'hősi cselekedeteit írják rrteg .megható leírások keretében, Igy Gogulinszki hadnagy a következő 'levelet irta a harctérről: Már az első ütközetben módomban volt meggyőződni arról, ihogy a zsidó katonák,imilyen merészen és halálmegvetően rohannak az ellenségre és a közös veszedelem, pillanatában milyen megható módon gondolnák előbb bajtársukra s csak azután magukba. Nyolc zsidó katona közül, aki a századomban volt, csak kettő maradt életben. Az egyik szuronyro'haim után, amikor ember ember ellen 'harcolt, kiét egészségügyi katonával az egyik megsebesült csoportihoz mentem, amelyben egy súlyosan sebesült zsidó s egy ugyancsak súlyosan seÜgynökök magas jutalékkal azonnal felvétetnek. Cim a kiadóhivatalban. besült keresztény katona volt. Amikor íjiegparamosoítam, hogy a két súlyosan sebesültet hordágyra fektessék, az egészségügyi katonáik először a keresztény sebesültet akarták elvinni, de az rámutatott a mellétté fekvő zsidó katonára s azt mondta, Ihogy élőbb azt vigyék el, mert sokkal súlyosabb az állapota. Erre a zsidó katona, akinek szájából szinte patakzott a vér, elhaló hangon igy szólt: Vigyétek csak a bajtársamat, neki két sebe van, nekem csak egy s az övé 'bizonyára fájdalmasabb. Eddig szól a hadnagy levele. A Mcszkovszka Vjcdomoszti közzéadija SaJiov ismert orosz emberbarát egyik levelét, amelyben a többi között 'özeiket irja: Reméliém, hogy ezután jobb idő fog következni Oroszország mostoha gyermekeire, a zsidókra, mert képtelenség, hogy kegyetlenül bánjunk továbbra is azokkal, akik a vérüket a hazáért ontották. Ugyanez újság szerint egy orosz tábornok üdvözölte Sahovot emberies agitációjáért s a többi között ezt irta neki: Szilárd1 hitem, hogy népünk nagy tömege ezután a keresztény tanításokra fog hallgatni és nem fogja többé elvakittatni magát a gyűlölet szenvedelmétől. Szivemből szeretném, ha a zsidókat ezentúl édes fiainak tekintené hazánk, melyért ők is a vérüket Skrearsár."— Ennél a néhány szemelvénynél nem kell több. hogy orosz beismerésben tájékozódjunk a zsidók igazi helyzetéről. FOGA szájp adiás ^ nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve r Barfa Ágoston fogtechnikus H SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. H TELEFON 1634. lül® A Délmagyar ország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. TELSFCH 81. Osztrák-Magyar Vöröskönyv K 1"— A nagy háboru okmányai I. kötet K 1 — Sven Hédin: Egy harcban álló nemzet . . K 1— Krúdy Gyula: A 42-ös Mozsarak . . . K i'— A modern háboru eszközei K — 60 Zeppelin • ... K —-60 Nagy-Britannia veszedelme . .K —"30 A hadiflottáról . K —"60 Ausztria és Magyarország hadserege K —-60 Kaphatók : ároay L. könyvkereskedésében SZEDED, HSZ-ÜTCD 9. SZ. IB&EFOH 81. Fapirszalveffák Ízléses kivitelben Várnay L :-: könyv- és :-: papirkereskedésében. Telefon: 81. 9. Telefon: 81. Ízléses kivitelben, jutányos áron szállít SZEGED, Kárász-uíta 9. sz. :-: Telefon81.