Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-14 / 88. szám

4 DÉLMAG Y ARORSZAG. Szegiöd, 1915. április 14. Az iszákos Anglia. Még 10—15 évivel ezelőtt nem ment ritka ságszámba, hogy London miniden utcáján ínég nappal te,' tántcirgó részegeket lehetett látni. Éjjel-nappal akadtak olyan ;alákck akiket Hogarth örökitett in-etg, boraalirnasan züllött alakok, akik a kis public housek be járatához ngy tapadtak, mint a ileigyek a sö­rös pohár széléhez* A szombati éjszakákon pedig, közvetlenül a záróra előtt Londoniban de még inkább a vidéki városokban, miutb; az ördögöket eresztették volna szabadjára Az angol -alkalmazott és minden munkás szombaton kapja ki a bérét és mivel vasár nap a bárok nagyrészt zárva vannálk: min­denki azon van, liogy imáiméra a következő napig tartson. Meg kell állapitanunik, hegy az utóbbi évtizedben 'a helyzet e- 'tekintetbein ja­vult. Bizonyos, hogy a munkások még /min­dig isznak és imióg minidig töb|bet a kelleténél, — Kitohener és Lloyd-Georges intelmei és tiltó rendeletei bizonyítjálk — de aiz aing-ol ut­cai képek megváltoztak és Hogarthnak fieftfe­dező útra kellene indullin'ia, bogy megtalálja azt a rongyokba burkolt anyát, aki ittas ál­lapotában az emlőjén csüngő habyinak oda­nyújtja az alkclhcles üv-eget tej helyett. -Az tiliisaneorés -azért, liogy a-z .iszákosság ellen a kellő gát -emeltetett ,az Üdv hadseregének a tábornokát: Boothot illeti uieg, -azután követ­kezük a seeiáliis eszméik áíllainidóan nüvelkivő b-afoiyáisa, 'végüli Lloyd-Georges s-ceiáLpcliti­kája. 'A magy sönfőzőtk ellen (vívott küzdeflime még inem merülhetett ifeledéslbe és Iha ma egy­áItalán tilos gyarnidkeknak -a baropba -lépni az a,z ő törvényének kiöszömhetŐ. lEnnek da­c-ára tény, begy Angliáiban az iszákcsság még trónján ül, hogy ez a saanivedély a la kosság minden rétegében feltalálható és bog} az -angol sc-ciálpo-litiikánaik az iszálkosság egyik legtkcimellyiabib prcblém-ája. Hogy az angol egyáltalán iszik, az az éghajlati ívisizonyóikban találja, meig az okát, hogy -azonban túlsókat isziik, ainualk külöm hözők az okai. IAz angol munkáis-nalk Ike-vés öröm kínálkozik. Nyugodt lélekkel állitiható, hogy a mozik létesülése előtt egyetlen szóra­kozása az ivás volt, -amely ina-gyon :is szürke hétköznapjait elfeledtette ivieíle. lAzok a Ikönül­mléínyek, amelyek között az angol munkás iszik, lényegesen -mások, mint a kontinens munkásaié. Az angol lapok ismételten ráimu tattak a kontinentális 'vendéglők és 'kertihe­lyiségek jobb rendszerére, ámlde eddig lehe­tetlen iveit nyilt propagandával a helyzeten változtam. iA kis bartullajdonos ugy amis a legtöbb esetben pénzügyileg függő viszony­ban ivan a nagy -serfőzőVei szemlben 'és annak természetszerűen -csakis az az érdéke, liogy minél több italt helyezzen -el, Az ain-gel public house, röviden pub többnyire félkör alakú helyiség. Van egy fajtája, a saloon bon, mely­ben van némi komfort, vagyis abban magas, támla nélküli székek vannak, azuitán viain oly public bar amelyikben nincs semmiféle butoi amelyekben -a. vendég a kinéző asztalra tá­maszkodva kénytélen elfogy,a'sz'taini az ,italát. A kényelemnek minden hiánya, amely egyút­tal kizár minden ikie-délyes-íéget, nagyrészt oka annak, Ihogy a munkás leissza maigát. Ha kiimílkcauék lehetőség arra, liogy feleségével vagy a családjával cs barátjaivall ülhessen asztalihoz és -ott. egy kis -ennivaló élifogyasz­tása uitán szórakozhatnék, bizonyára nem volna mindem áron azon, hogy csak a. torkát, öblögesse. ÍEigy másik inagycin fonitos tényező az italok ára. Az iható, jó sörnek poharankint, (ale) -2 peny (1 peny = 4.17 ikraj-cár) az ára, de a külvárosi munkás scikkal olicsóblb minő­ségű sört iszik, ilyant, amely sokkal kisietbb értékű 'anyagbél készül és sokkal előbb idézi elő a részegséget. Ép ugy áll a dolog a whistkyivel. .Ha azonkívül elgondoljuk ho-gy -a puMic housdban egy pchlár jó sörnek 2 pen,ny„ ellenben a rossz, vagy rosszul készi­te tít kávénak csészénk in t. 3 penny az ár a, ak­kor könnyen megérthető, miért részesíti az angol munkás az alkölioles italt -előnyben. iA county council eddig nem tudta maigát elhatározni arra, hogy a barkeepereknek megengedjék az utcán, 'azaz « házak előtt le­vő kertekben a kimérést, egyébként a kedve­zőtlen időjárás -a-z angol ég alatt csak támo­gatja e kérdésben a községtanácsöít. Nem le­het kétségtélen hogy Anglia szigeti -szokásai­hoz való ezen ragaszkodásával csak kárt szenved. Minél ez-igietibb ós miinél kc-nckaibb Anglia viselkedésében* illetve régi szokásai­hoz való ragiaszlk-odásában, annáil haimarábib és könnyiebhen fogjálk kontinentális szom­szédjai túlszárnyalni. A 'konzervaltiv n.agy­tőklés, ,akiihez a! korcsmáik pénzügyiilég ezer­számra vaunak Ihozzálánoolva, a vasárnap egyoldalú -m-eg üMuepIlóSóiiek a reindszere, a rossz alkohol aránylagos olcsósága az alko­hol'meintes italokkal szemben, -oika-i annak, h-ogy az ,ang-ol miunlkáls iszákos, -amiből most a Ihábor.u nagy nemzeti bajában ki akarják az illetékes tényezők ragadni. A magasabb körökben az iszákoss-ágra analóg -olbo-k tál á lhatóik. A fiatal college man (megfelel a mi gimnazistáinknak), ha élete kiedvénelk akarja tanulbizcnysáigát szolgáltat­ni a wlhiisikyhez nyul. A magyar -vagy német diák, ha egyáltalán iszik, esak jó minőségű bort vagy sört fogyaszt, amiből ímeglehietős-em nagy mennyiségeket kiell-l Ibesz-eduie ,liegy tö­kéletesein lerészegedjék. lAzütán az angoli di­ák nem udvaréi mint a imagya-r Vagy a né­met, hanem egyetlen szórakozása az ivás. És amit ifjú korában megszokott, arról későb­ben sem tesz -le. A gazidag-clk és klubi lk asz­talai mellett javult ugyan a helyzet- a Vik­toria-korszakhoz képest, d-e azért az ivás a társad alom minden 'rétegéiben még uralkodó szokás. Edvárd király alatt az angoli társas ág á/ltalámcs itala a pezsgő volt. Fia: György alatt a whisky került megint ,az asztalra. És amit a király csinál azt utána csinálja 'az arisztokrácia és amit az ariszitckraciia cse­lekszik, -az-t majmolja a „sendet se-t" ezt utánozza a polgárság* végül következik a tö­meg. Ezen láncolatos -összefüggés bölcs felis­merése alapj én György király száműzte asz­taláról az alkoholt liogy ezzel, gyakorolja -a-zl a. pressziót, amint minit parlamenti törvényt az angol munkás nenii fogadna el. Persze ha BV. György csak távéiról is cly oly népszerű vollna, -mint az a.pja, akkor holnap már nem innának alkoholt •mindazáltal példája lényt gesen csökkente ni fogja az alkohol-fogyasz­tás. Szomormu jele az időknek Ihogy egy vi­lágháborúnak kellett bekövótfceznie, liogy ilyen kezdetleges szociális újítás kerülhes­sen napirendre és még szomorúbb, hogy csak a több öldöklő szerszám szükségességére való hivatkozás tuda ezen szociális reform gondo­latát kjváltani. Osztrák-Magyar Vörös könyv K A nagy háború okmányai I. kötet K 1 • Sven Hédin: Egy harcban álló nemzet . . K 1 Krúdy Gyula: A 42-ös Mozsarak . . . K 2"— A modern háború esz­közei K - 60 Zeppelin • . . . K —-60 Nagy-Britannia ve­szedelme . . K —-30 A hadiflottáról . K —-60 Ausztria és Magyaror­szág hadserege K —-60 Kaphatók: Várraay L könyvkereskedésében UTGÜ 9. sz. mbfoibi. Háborús ügyek a közgyűlés előtt. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk már, hogy szerdán délután négy órakor kezdődik az áp­rilisi közgyűlés. Kedden -délelőtt dr. Cicatricis Lajos főispán elnöklésével közgyűlést előké­szítő tanácsülés volt, a-melyen a közgyűlés eié kerülő ügyek felett határozott a tanács. A tárgysorozaton -két indítvány is szerepel, a -mely-qk közül gazdasági szempontból nagyo-n fontos dr. Tóth Mihály Ikatonaiigyi tanácsos indítványa, amely a- város gazda közönségé­nek rézgáliecal való ellátásáról szól. Az in­dítvány a következő: Tekinteted Tanács! Nemcsak Szeged, de az egész, ország szőlőmivelő gazdáinak — igen kevés kivétellel — hiányzik a termelés nélkülözhetetlen védőanyaga-: a rézgálic. Szeged város területén levő szőlők meg­óvása érdekéből a törvényhatósági közgyű­lés 117/ 1915. sz, határozatával akként ren­delkezett, hogy a Magyar Mezőgazdák Or­szágos Szövetkezete utján egyelőre 200 mim. rézgálic sz-erzendő be a városi háztartás ter­hével -és ez mennyiség azután a gazdáknak a -beszerzési árban kiosztandó lett volna, -Az emiitett szövetkezet azonban a rézgá­lic szállításáról már lemondott, igy tehát a gazdák permetező anyag nélkül maradtak. Minthogy ar ézgálic országszerte hiány­zik, minthogy enélkül szőlőt termelni az utób­bi évek sajnos tapasztalása, szerint lehetetlen, minthogy a szőlőtermelés általános elmara­dása országos gazdasági -csapást jelenten^ minthogy a rézgálicot nem Magyarországon termelik, hanem semleges külföldről besze­rezhető (pl. Svédországból), amint azt a ke­reskedők be is szerzik, csakhogy a gazdák ál­tal elviselhetetlen árban kinálijálk megvételre; ugyanezért tisztelettel javaslom, méltóztassék a t. -havi közgyűlésihez előterjesztést tenni a kormányhatóságiioz olyértel-mü fölirat inté­zése iránt, hogy a m. kir. kormány külföldről szereztessen be olyan mennyiségű rézgálicot, amennyi u szőlők sikeres megvédéséhez szük­séges cs ezen rézgálicot a beszerzési árban bocsássa a gazdák rendelkezésére. Ha a. be­szerzési ár méterimázsánkmt 60 koronánál magasabb volna, a többletet az érdekelt köz­ségek garanciája mellett államkölcsönként nyújtsa a termelés támogatására s a gazdák­tól a következő három évben mérsékelt kamat mellett -fizettesse vissza. Amennyiben közérdekű javaslatomat a tek. tanács magáévá tehetné, az esetre tiszte­lettel kérem, h-ogy indítványként a közgyűlés elé terjeszteni ,méltóztassék. Tisztelettel Tóth Mihály dr. tanácsnok, törvényhatósági bi­zottsági tag. A tanács elfogadhatónak tart-ja a ka-tona­iigyi tanácsos helyes indítványát és pártolő­lag fogja a közgyűlés elé terjeszteni. A pénzügyi bizottság által elfogadott ház­bérfillérről szóló javaslatot tárgyalta a ta­nács. 'Mivel a katonai szállásdíjak a várost terhelik, ennek fedezetéül hozzák be a ház­bérfillért. A Délmagy&rországban mát rész­letesen ismertetett szabályrendeletet pártoló­lag terjeszti a közgyűlés elé. . -Majd .megállapította a tanács a bérkocsi­sok ipartársulatának- kérelmére az uj viteldí­jakat, amelyek 30 százalékkal lesznek drá­gábbak az eddigi tarifánál. Eszerint a város­ban nappal a gummikerekű 1 órára 3 korona 10 fillér, további negyedórára 1.10, félórán belül 2.10, félórára 2.10, háromnegyed órára 2.80. A kétfogatú dija nappal: 1 órára 2.60, további negyedórára 60 fill., félórán -belül 1.10, félóráért 1.30, háromnegyed óráért 2 korona. Az egyfogatú kocsi dija nappal: egy órára 1 kor. 60 fill., további negyedórára §0 fill., fél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom