Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-14 / 88. szám

Szegjed 1915. április 14. DÉLMAGYAROítSZÁG. 3 Megjött Szegedre az első hivatalos jelentés a vetések állásáról. (Saját tudósitónktól.) A földirni veié s ügyi minisztérium most adta ki az első hivatalos jelentését a vetéseik állásáról. A jelentést, a mely Szegedre is megérkezett, itt közöljük: A három téli hónap alatt, a Kárpát-hegyvidéket kivéve, a csapadék túlnyomó része eső alakjában esett, ugy, hogy a sik vidéket csupán január végén borította hótakaró, miely azonban február 7-ike körül eltűnt. -A hosszú ősz és a szokatlanul enylhe tél a gazdasági munkálatokra általában kedvező volt, mert a rendkívüli- viszonyok következtében megfogyatkozott munkaerővel minden nagyobb károsodás nélkül idejében elvégezhették az összes őszi mezei munkát s a januári s februári esőzések közé eső szárazabb, enyhe napokon sok helyen, dé különösen a lazább tal-aiju és homokos vidékeken jól előre előkészítették a földet a tavaszi vetések részére is. A márciusi nagy havazás s az azt követő olvadásból helyenkint származó belvizek azonban a tavaszi gazdasági munkálatokat megnehezítették és késleltették, ugy, Ihogy a kötöttebb talajú földeken tulajdonképpen csak március utolsó napjaiban kezdhették meg teljes erővel azokat, Az ez idő óta állandóan tartó enyhe és túlnyomóan száraz időjárásban azonban kettőzött erővel folynak az öszszes tavaszi,munkálatok. A tavaszi árpa és zab vetését igen sok helyen csak március végén kezdhették meg, ugy hogy a laposabb földeken vetésük még folyamatban van. A dombosabb vidékéken és homokos talajokon, továbbá ahol a február közepén rendelkezésre állott esőmentes rövid idő alatt elvesztették, már szépen ki is keltek, egyenletesek, sürüek, egészségesek s az utóbbi kedvező napos időben erőteljesen, fejlődnek. Az őszi buza, rozst és árpa vetésekre a jelentés elején ismertetett időjárás a lelhető legkedvezőbb volt. A téli enyhe esős időjárás legjótékonyabb hatása abban nyilvánult, hogy az őszi vetések az ország minden vidékén oly szépen megerősödtek és megsűrűsödtek, hogy legnagyobb részük kifogástalannak és a legszebb reményekre jogositónaik mondható. A lóherések és lucernások a hosszantartó hűvös időjárás miatt még igen visszamaradtak s csak a legutóbbi enyhe napokban indultak fejlődésnek. A rétek és legelök fünövése a 'hűvös időjárás miatt kissé megkésett. ,A dombosabb helyeken az utóbbi enyhe napok alatt szépen kezdenék zöldülni, a laposabb helyeken és völgyekben azonban sok 'helyen1 viz alatt állanak. E miatt a jószág kevés helyen járhat ki a legelőre. A szálas takarmánykészlet, különösen azokon a helyeken, ahol nagyobbszámu katonaság hosszabb ideig tartózkodott, nagyon megfogyott, kellő takarékosság mellett azonban újig szűkösen elég lesz. Egyes helyeken inkább szalmahiány észlelhető. A korai gyümölcsfák a hűvös időjárás miatt megkésve most rügyeznek. A védettebb helyeiken a barack és mandula már virágzik. A jószág egészségi állapota általában kielégítő. A szarvasmarhák helyen'kint a gyenge takarmányozás következtében soványak. A jühok között néhol a métely pusztít. Érdekesnék tartjuk itt közölni, Ihogy a „Molnárok Lapja" nyílt levélben fordul a miniszterelnökhöz, amelyben szenzációs leleplezéseket közöl. A cikk szerint, ahol 400 méterrnázsát rekviráltak, ott 4000 métermázsa van elrejtve, ahonnan 10 vaggont tudtak szerezni, ott tulajdonképpen száz vaggon lenne. A cikk állítása szerint a parasztok a háború kitörésekor két dolgot ástak el: a pénzt és a búzát. A nyiit levél szerzője most látott -még 1911 es évi, úgynevezett csodabuzát, amelynek hektoliterje 84 kilogramot nyo-mi. A cikk tendenciája az, hogy iha jobban után-a néznek a dolognak, akár még Ausztriát is elláthatjuk gabonával. Erre /vonatkozólag ímesgkérdeztünlk egy szegedi söakembert, aki a következő választ adta: — Lehet, ihogy itt-ott történtek visszaélések, de ily általánosságban mégsem szabad vádolni. -Nekem 'hasonló manipulációkról abszolúte nincs tudomásom-, pedig feltétlenül kellene valamit tudnom- Hozzá vagyunk szokva, hogy ilyen esetekben gyakran megvádolnak, de nyugodt lelkiismerettel nézhetünk a vizsgálat elé. Általánosságban vádolni, feltétlenül lelkiismerethiányt jelent. BBRBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBHSBBBBBMBHBaBBBBBBIIBBlinBB Egy óra után Szegeden tilos a múlatás. (Saját tudósitónktól.) Szalay József főkapitány kedden rendeletet intézett a vendéglők ás kávéházak tulajdonosaihoz, amelyben a zenének éjjeli- egy órában megszabja a zárórát. A rendelet kedden életbe is lépett. Az energikus intézkedés annyival inkább keltett nagy feltűnést, m-ert az éjjeli mulatozásokat a háború kitörése -óta sok nézőpontból bírálgatták, vitatták. A főkapitány most- -döntött és 'hogy milyen intenciók vezérelték, arról tanúskodik az alábbi nyilatkozat, amelyet munkatársunk előtt volt szi-ves tenni. — Nem lehetett már tovább tűrni az itteni állapotokat. Valósággal frivol tivornyázás folyt minden éjszaka, Különösen visszataszító volt ez Przemysl eleste óta, mely ezer és ezer szegedi családot s-ujtott. És amikor apák aggódnak gyermekük sorsa felett és aszonyok nem tudják, mi van a férjükkel, nem lehet megengedni, 'hogy aludni se tudjanak ezek az elgyötört -emberek, mert -másoknak -mulatni tetszik reggelig. — Egyébként már hetek óta érkeztek hozzám a panaszok és feljelentések, hogy némley 'helyiség-ben nap-nap után zajos tivornyák vannak. Megvizsgáltam az ügyet, megfontoltam és határoztam. Ma aztán kibo-csáy tottam a rendeletet, hogy sehol sem szabad éjfélután egy órán tul zenének lenni. Akik mulatni akarnak, azok szórakozzanak el egy óráig, amig az egész közönségnek játszik a cigány. Később mások rovására ne mulasson senki, A szabályrendelet értelmében eddig sem volt szabad tovább játszani, de békeidőben eltűrtük a dolgot, -most már azonba-n magasabb szempontok jönnek beszámítás alá. — Ez a rendelet azonban nem érinti a szabályrendeletben meghatározott zárórát. A nagyobb kávéházaknak ezután is ép ugy, mint eddig, nyitva szabad tartani reggelig, ha megfizetik a jótékony alapra előirt száz koronát. Ezt megkivánja az idegenforgalom és Szeged nagyvárosias jellege. Csakhogy egy óra után zen-e nem szólhat és mulatozásnak sincs helye; csupán az a jog mara-d fenn, hogy a fogyasztó vendégeket kiszolgálhassák. — Természetesen ez a rendeletem elég nagy érdekeltség-eket érint; különösen az olyan kávéházak és mulatóihelyek szempontjából kellemetlen, amelyek egyenesen a könyriyeimü embereik zsebére vannak bazirozva. Akad olyan isi ezek között, amelyek csak azért tartanak zenekart, főleg női zenekart, hogy kierőszakolják a költekezést. Ezekkei szemben -még inkább áll a rendelet helyes volta. A m-ostani ne'héz időkben ezek egyáltalán nem érdemelnek kiméletet. Kedden este mér életbe lép az uj rendelet. Hét-főig tanul-mányoztatom és megifigyeltetam- a hatást. Amelyik kávés vagy vendéglős neim tartja be, nem1 paríroz, azzal szemben a legszigorúbban -járóik el. Sőt a pénzügyigazgatósággal való kölcsönös egyetértés alapián, az illetőtől me-g is vonjuk az ital-mérési jogot. A főkapitánynak ehhez az értékes nyilatkozatához csak a következőket kivánjuk fűzni: A -hadszíntéren kétségtelenül nem olyan a helyzet, hogy szomork-odásra lenne okunk. Viszont az is igaz, hogy a kilenc hónap óta tartó világháború -a legmegrögzött-ebb lunipokat is gondolkodóba ejthetné s figyelműikét a pezsgő mellől komolyabb témák- felé terelhetné. Aki a szolidaritást a nemzet nagy ügye és egyesek gyásza iránt nem- érezi, az legalább mutassa -ezt az érzést. Ami a kávésok és cigányok anyagi érdekeit illeti, arról még lehetne beszélni. De 'hiszen a háború következtében nagyon sokan vészitettünk és mindnyájan hoztunk áldozatokat. Próbálják meg ilyen szemüvegen keresztül nézni a főkapitány időszerű rendeletét a kávésok és zenészek. lengyelország bukása tanulság romániának. Bukarestből 'jelentik: „A holnapi nap" cimen a Moldova cimü lap érdekes cikket közöl arról a kérdésről, hogy a romániai városi közönség miért óhajtja annyira Romániának az ententehoz való -csatlakozását és mialatt erdélyi aspirációkat hangoztat, Besszarábiáról szót sem hallat. Ennek első és legfontosabb oka — irja a Moldova — a következő: — -Mióta az. oroszok a Mol-dovának és a Pruth és Dnyeszter közötti részét megszállták és azt Besszarábiának elkeresztelték, ez a vidék átadatott a feledésnek. Egyetlen iskolában s-ern engedték meg többé a román nyelv használatát. Egyetlen román könyv, egyetlen román újság sem juthatott át többé a Pruthon. Lassankint eltávolították a román nyelvet a templomokból is -és a moldovai bojárok kénytelenek voltak vagy oroszokká válni, vagy pedig birtokaikat eladni és kivándorolni. Ezen a módon a Pruthon tul lakó románok száját -betömték és hazánk azon része feledésbe ment. — Egy másik momentum, hogy az oroszok nagv diplomáciai ügyességgel a háború kezdetén megvásárolták a legjobban olvasott román lapokat és hogy a russzofil-mozgalmak nálunk néhány mozgékony és szenvedélyes em-ber kezében vannak. Ilyen most -Románia. belső helyzete — irja a Moldova — és ezek az okai annak a mozgalomnak, amelyben élünk. Ennek a mozgalomnak -megvan a maga magyarázata, de nincs meg a jogosultsága. Azok a férfiak, akik melegen éreznek s világosan látnak, nagyon boldogtalanok oly sok intelligens ember eltévelyedésén. Ellenorganizációra van szükség és ezzel együtt bátorságra., küzdelemre és tetterőre. — Bárha Lengyelország bukása — végződik a Moldova cikke — amelyet ezen szép ország saját fiai idézteik elő amennyiben hazájukat az 1766-iki katasztrófába kergették, példa és tanulság gyanánt szolgálna Romániának.