Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-13 / 87. szám

2 DÉL/MAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. április 258. sürgönyt menesztette az osztrák-imlagyar konzulátusnak Oeniuába: „Babó Emil ottani lakos kér,elmére értesítem, ihogy amennyiben nevezett tiz éven bellii valamely osztrák-miagyar konzuli hivataltól tartózkodási jegyet nyert vagy valamely osztrák-magyar konzuli község anyakönyvébe beíratott, az esetben Babó Emil magyar állampolgár és szegedi illetőségű". Ez alapon tehát Baibó Emil, aki jelenleg Genuábán, a Via Borgazatti 33. szálm alatt lakk, megkapja a kívánt útlevelet, amelyre, mint irta, a, folyamatban levő bábom miatt feltétlenül és sürgősen szüksége van. Ugy látszik, a volt szegedi követ elhagyni készül Olaszországot és bolygó útjában másutt, talán Amerikában kíván újra letelepedni. Persze a célt, szándékot nem lehet tudni, csak azt, hogy a jobb sorsra érdemes ember imagyár állampolgárnak tartja magát és szegedilletőségűnek, honnan kiindult sokat igérő, de megfeneklett közéleti pályája ... támadási faklikájápak SiasenSésága, A világháború kezdetén a támadás volt minden hadseregnél napirenden. Ahol az ellenségek egymásra találtak, mindkét iészről támadásba mentek át. A támadás volt a fő. Aki defenzívára tért át, csak azért tette, hegy időt nyerjen. Átmenetileg beásta magát, amig beérkezett erősítései' i'smét lehetővé tették a támadást. A támadás ákiozaíteljes eljárás volt, ugy tetszett, hogy az ismétlő fegyver, a géppuska és a gyorstüzelő ágyuk ellen energiával, makacssággal és elszántsággal kell a győzelmet kicsikarni. Azokban a reményekben azonban, amelyekre minden fél épített, mindenki csalódott. -Fényes győzelmekre bekövetkezett a v'sszahatás. Az offenzíva idézte azt elő. Bekövetkezett tehát az idő, amikor az ellenség jól előkészített állásban minden támadásnak megálljt parancsolt. Fejtörésbe került, -mint lelhet az offenzívát ismét előjogaihoz juttatni. Francia földön és Galíciában megkezdődön az ostromszerii harc. Ez nem találkozott sem a vezérek, sem a csapatok tetszésével. A szükségszerűségnek engedelmeskedve az akna és veremtaktikához kellett fordulni. 1914 vége felé azután ismét bekövetkezett, ínég pedig nem sejtett méretekben a mozgó háboru, Keletien nagyobb, Nyugaton kisebb keretekben. A keleti nagy eredmények ermelk köszönhetők. Szakadatlanul támadtak, mig végre bekövetkezett a. pillanat, mely a támadási 'kedv megbénítására vezetett. Nem volt az tisztán mozgó harc, amely ébben az időszakban lejátszódott. A támadásnak egyszer fényes hatása volt, sokszor imieg nem tudott úrrá lenni a védelem fölött. Abból az időből származik a kitérés és az előkészített állásban való uj ellenállás taktikája, amely azután többszörösen vétetett igénybe. És most a taktika tiszta pozíció-harchoz jutott. A tábori megerősítés mindén eszközével berendezett és nehéz tüzérséggel gazdagon felszerelt állásokért vívott harc hetakcimbákba került. De csodálatos, h-ogy mi som tudta a támadó kedvét megrendíteni. A kedvezőtlen időjárásnak kellett parancsolólag közbeavatkoznia, Ihogy szüneteltesse a harcot. A háboru tartama azonban a taktika további változásainak is engedett teret. Egészben véve pozíciós harc folyt, helyenkint azonban a tábori harc is visszavívta jogait. Északés -délkeleten ismét nyilt ütközetekre került a sor. Meglepetések által a támadás ismét győzelmek kivi vására képes. Ámde a háboru minden nyilt összeütközést ismét és ismét álló-harccá változtatott át, bármily frissen és győzelmesen kezdődött is meg a támadó harc. A világháború most is/rnét a stagnáció állapotába jutott. A szárnyak és oldalo'k mindenütt támasztékra találtak; aki. támadni akar, annak többé-keVésbbé az ellenség frontja ellen kell törnie. Ilyen -a pillanatnyi helyzet. Ezzel nincs azonban az mondva, hogy ilyennek is kell maradnia. Hogyan jirtaik a franciák a champagnei front-támadásukkal, arra még mindenki emlékszik. Itt szerzett tapasztalataik aligha bátoríthatják fel őket ugyan ezen eljárás megismétlésére. •Ma az oroszok a Kárpátokban, a franciák a Maas és Mosel között támadnak szüntelenül. Ijesztőek azok a veszteségek, amelyeket a támadók itt is, ott is szenvednek. Emberanyagának kilméletfen felhasználásával folytatja az ellenség a támadást az erdős vidéken. Suwarow taktikája uralkodik ismét. A Maas és Mosel közti harcokban a franciák támadásainak fokozott hevességéről kaptunk jelentést. Hogyan támadnak az oroszok, arról vezérkarunk ismételten tett jelentést. Raj vonal rali vonalat követ, mig a támadó- a- védelmi vonal előtti összegyülekezik. Vájjon az ellenséges tüzérség előkészíti, vagy támogatja-e a támadást, arról nincs errűi'íés. Vájjon a támad-ó-cszlopok megkönnyitik-e az előrejutást, ismeretlen. Utolsó állásukból a támadók rávetik magukat a. drót-akadályokra és. sziuronyharera törekszenek. Drótakadályainkon szétszaggatott emberroncsok lógnak és ezie-knek a borzalmasságoknak a láttára kénytelenek hős csapataink az öldöklést folytatni. A kárpáti terepnek mindenesetre vannak olyan hajlásai s l-ejtői, amelyek sokáig ké-pesek rejtve tartani a támadási mozdulatokat, de a. rejtektől végii-1 is elő kell bújnia annak, aki támadni akar. A támadási helyek sokszor ágyaink és gépfegyvereink leghatásosabb tüzkörl-etébén fekszenek. Felmerül az a kérdés, vájjon az oroszok egyazon támadási helyieket kénytelenek-e használni, vájjon az oldalterep n-öm kinál-e nekik előnyöket? A támadások szüntelenül megismétlődnek. A visszavetett csapatok megerősítve és megújítva, kerülnek ismét vissza. Így alakult ki jelenleg az oroszok támadási taktikája. A franciák április 5. óta nap-nap mellett csaknem ugyanazon a helyen támadnak. — Van-nak olyan támadásaik, amelyek már kifejlődésük köz-ben összeomolnak, olyanok, a melyek csekély előrehaladást eredményeznek ás olyanok, amelyek a kézi tusáig — a szuronyharcig fejlődnek. A támadások nyíltabb, de előszeretettel erdős területen folynak; éjjel nappal. Ha a támadás -visszaveretik, nincs egyúttal be is fejezve. Gyakran uj erőket állítanak be és .megkezdődik az uj támadás. A •támadások időbeli egymásutánja nagyon különböző. Amint térbelileg laza -összefüggésben állanak egymással, ugy az időpontokra is csekély súlyt helyeznek. Á némtet jelentések különösen kiemelik a francia támadásoknál a tüzérség tevékenységét. A nehéz tüzérség hatásának az eredményességére vonatkozóan •még gyérek az adataink. Az orosz és francia támadások taktikájának az azonossága frappáns. A bevezetőül kifejtettek szerint ez a támadási eljárás egyáltalán nem jelezhető újnak. A jelenlegi háborúban mindez már előfordult. A front-támadások azonban nem váltak be, De abso-lut negatív álláspontot, ha tárgyilagosak akarunk maradni, nem lehet elfoglalnunk. Mindazáltal minden valószínűség amellett szól, hogy az áldozatoknak aligha lesz meg az ellenértékük. Az oroszok és franciák heves, kilméletfen támadásai arra engednek következtetni, hogy ők a helyzetet mindenáron megérettnek tartják arra, hogy sikert remélhessenek. Máskülönben nem volna eljárásuk megmagyarázható. Vájjon elértük-e a háboru csúcspontját, azt csak a beavatottak tudhatják. Bizonyos csak az, hogy a Kárpátokban és a Maas és Mosel közt folyó döntő harcok kimenetelét megfeszített érdeklődéssel kell bevárnunk. Kornháber altábornagy ünneplése. Az északi harctérről írják nékünk: Fényes keretben ünnepelte meg az 51. honvéd gyaloghadosztály rajongásig szeretett parancsnokának, pilisi Kornháber Adolf altábornagynak a L'pőt-renddel való kitüntetését. A hadosztá'y, illetve vezérkar nevében Takátsy Gyö'gy százados, vezérkari ícnök tartott szívből jövő felköszöntőt. Az ünnepiebéden, amely polgárias, de íinne-pi ebéd. -volt, sok szegedi -is megjelent. Többek között dr. Pálffy Sándor ezredorvos, egészségügyi főnök, Koós Kálmán százados, dr. Hollós József főorvos, Czinky számtiszt és még számosan. Takátsy György vezérkari főnők; beszéd-e után Kornháber altábornagy azi ő igazán katonás jelleméhez méltóan röviden elutasította az ünnepeltetést; többek között -ezeket mondotta: — Igazán nem érdemlem meg e kettős kitüntetést, higyjék el, uraim. Köszönöm, igazán nagyon köszönöm. Ezután megkezdődött az ebéd s tartama alatt beszédet mondott még: Keresztessy huszárszázados, dr. Pálffy Sándor ezredorvos. Mindketten az egész hadosztály ragaszkodását és szeretetét •tolmácsolták. A beszédek elhangzása után Kornháber altábornagy meghatottan köszönté meg a meg megújuló szeretetnyilatkozatot s ezzel fejezte be a beszédét: — Vajha adná a jóságos Isten, hogy fegyvereink diadalmaskodjanak és teljes győzelemben térhessünk haza szeretetteinkhez viszsza, minél előbb. Él-jen a király! Éljen' a haza! Él-jen a hadsereg! Mély csöndben hallgatta végig a tisztikar az altábornagy beszédét, melynek elhangzása után be is fejeződött az ebéd. telefon 81. Osztrák-Magyar Vöröskönyv K 1A nagy háboru okmányai I. kötet K 1 •— Sven Hédin: Egy harcban álló nemzet . . K 1 — Krúdy Gyula: A 42-ös Mozsarak . . . K 2"— A modern háboru eszközei K --60 Zeppelin • . . . K —'60 Nagy-Britannia veszedelme . .K —-30 A hadiflottáról . K - 60 Ausztria és Magyarország hadserege K —'60 Kaphatók: Várnay L könyvkereskedésében -utgh g. sz. telefon 81.