Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-08 / 83. szám

4 DÉLM-AGYARORSZAG. Szeged, 1915. április 8. A belpolitikai helyzet Oroszországban. Ha nem ismernénk annyira a cárizmus igazi természetét, ha nem tudnánk, hogy legkiválóbb ismertető jele az, hogy a saját népének minden szabadságra törekvő mozdulatát engesztelhetetlenül és lelkiismeretlenül igyekszik elnyomni, ugy most az a benyomás ébredhetne föl bennünk, hogy a háború hatása alatt a cárizmus és a liberális polgárság észrevétlenül, kölcsönösen alkalmazkodott egymáshoz. A politikai liberalizmus, amelyek szervezete az alkotmányos demokrata párt (a kadet tek), már előre is teljes bizalommal viseltetik a kormány iránt, mindenben, amit a „háború nemzeti föladatai" érdekében megvalősitani szándékozik. Ugyanaz a párt ez, amely még máig is törvénytelenül tengeti az életét, amelyhez való tartozás kizárja a tagot az állami szolgálatból, sőt büntetőjogilag büntetést szab rá. Szinte a sors iróniájának látszik, ihogy ennék a pártnak a szellemi vezérének, Miljukovnak, a „Rjecs" főszerkesztőjének, a kadéttpárt dumacsoportja elnökének jutót/ az a szerep, liogy a duma legutóbbi ütéséjyínnek a háborúnak a céljait körvonalazza. A kadéttpárt Konstantinápoly és a Dardanellák elfoglalását követeli. Ezenkívül Törökország földarabolását kívánja, valamint Örményországnak protektorátusa-, vagyis a cári kormányzat alá való helyezését hangoztatja. Az orosz miniszterek azonban nyilatkozataikban kevésbé kapzsiak. Goremhin, aki legutóbb 'Qaiiciáról, mint „az -orosz cár -koronájának legújabb gyöngyéről" beszélt- és Sassonov, aki igen diplomatikusan érintette a Dardanellák kérdését, valósággal félénk politikusok az orosz liberálizmus kívánságai és törekvései mellett. -Amint Miljukov kijelentette, a liberát'zoxis „föltétlenül" a kormány mögött áll .s amint látjuk, nagy és komplikált imperialista kívánságokkai telt. Az orosz liberálizmus ezzel befejezte pályafutását. Teljesen alkalmazokodtt a cárizmuslhoz és ami még megmaradt belőle, egyáltalán nem elegendő arra, h-ogy hatásos 'küzdelmet vívjon, mondjuk a közigazgatás és a törvényhozás szabadabbá tét-elére. Pétervárt Oroszország szellemi és kulturális élete központjának, Moszkvát pedig a közhangulat mértékének tartják. A liberálizmus 'baloldali radikálisabb szárnya .székel Moszkvában. És Moszkva az általános hangulattal tart. Sőit olyan irányzatokat találunk ott, amelyek nacionálista tulkapásokra is hajlandók, Moszkvában indult meg a német vállalatok elkobzására irányuló mozgalom és ennek az eszmének fő szólója Teslenkó radikális-liberális ügyvéd, a barma-dik duma tagja, aki a ka de t-t párt legszélsőbb balszárnyá'hcz tartozott. Valóban csodálatos, micsoda találékonysággal sorakoztatta fel Teslenkó a jogi érveket, hogy bebizonyítsa a moszkvai villamossági vállalat némot voltát, amelynek igazgatósága Oroszországban székel és amelyet mint orosz céget jegyeztek be. A községi képviselőtestületek tanácskozásai, a nyilvános gyűlések és a ,,-Ruszkija Vjed-oimoazti", a moszkvai liberalizmus vezető lapjának magatartása bizonyság arra, hogy az egész 'liberalizmus hangulata egyöntetű. Moszkva igen hazafias magatartását liberalizmusával együtt azzal magyarázhatjuk, h-ogy Moszkva Oroszországnak fő ipari és kereskedelmi városa. A moszkvai kereskedőik mindenkor igen tevékenyek voltak osztályárdek-eik érvény-esitésáben. Innét indult ki az ázsiai piacok elfoglalására irányuló minden törekvés. Annakidején a moszkvaiak vitték ker-esztiil, hogy a német rozsra vámot vessenek. Nyilvánvaló, hogy a Németország ellen való küzdelem lelkes rokonszenvre talált az egész orosz polgárságnál. A német bevitel olyan kérdés volt, melyről az érdekeltek az utóbbi években nem tudtak nyugodtan beszélni. A legélesebb intézkedéseket követelték és minden reménységüket az 1917iki uj kereskedelmi szerződésbe helyezték. És most ez a behozatal egyszerre -megszűnt. Ennek következtében, valamint a hadvezetésnek nagy szükségletei -és a megbénított -lengyel verseny tétlensége következtében a burzsoázia jó üzleteket csinált és igy megelégedett. Nemcsak kitartani akar a háborúban, hanem győzni is és Németországra uj, a saját kívánságai szerint kötött kereskedelmi szerződést kényszeríteni. Tanárok, mérnökök, vegyészek, technikusok és mindenfajta tudósok serényen és buzgón dolgoznak, Ih-ogy az ipart segítsék, liogy a saját lábára állítsák. A háborús- események következtében az ipar és a tudomány vá'vuve dolgozik ás rohamosan fejlődik. Tudós társaságok, egyetemek stbbiek az ipari technika kérdéseiivei foglalkoznak és sok tanár azzai igyekszik hazáját szolgálni, hogy gyógyszer-túrat alapit. A városok és községek körében föltétlen akarat uralkodik a győzelemre és bizalom a győzelemben. Teljesen háttérbe szorítottak minden vitás kérdést, amelyek eddig súrlódásokra adtak alkalmat a kormánnyal és a közigazgatással. Mig az 1913. augusztusában Ki-evb-en- -tartott városok kongresszusa -kifejezetten a kormány ellen fordult, amiért a kongresszust föl is. oszlatták. Moszkvában a napokban tartott kongresszust a háború idején alapított városok szövetsége, amely á vöröskereszttel csakn-em 'hasonló célokait szolgál és amelyhez körülbelül 300 város tartozik. Ez a kongresszus már a leghaitároziottatban utasított vissza egy félénk kisér-letet arra, Ihogy a kormánypolitika általános kérdéseit megemlítsék. A községek is hasonló álláspontot foglalnak el. A jobboldalt álló osztályok állásfoglalásának megvitatása teljesen fölösleges. Vannak ugyan itt is áramlatok, amelyek kevésbbé rokonszenveznek a háborúval, mert a monarchista eszmék veszedelmét látják benne és a demokrata irányzatok fejlődésétől félnek. lEz azonban nem' változtat ezeknek a csoportoknak a kormánnyal szemben tanúsítóit viselkedésén. A mostani parasztság már nem az 1904—1905-iki parasztság. A parasztság most ép ugy, mint azelőtt1, hü a cárhoz. Ez a mélységes határtalan hűség a cár iránt sajátságos módon a cári szolgáik ellen vsió gyűlölettel egyesül. 1905-nek a megismétlődése alig elképzelhető. A parasztság még nagyon emlékszik a borzalmas, vég nélkül való kivégzésekre! Ezenkívül pedig — és ez b-zonyára a legfontosabb — a kapita-listaifejíödlés aránylag gyors tempója -és a -kormány agrárpolitikája következtében 1905. óta nagyon -messze haladt a bomlás, -folyamata. A munkásság, amely csak néhány ipari városban és központban van szétszórva, a mozgósítás következtében legjobb, jegenergik-usa-bb erőit veszítette. Szervezet, sajtó és a gyülekezés lehetősége nem áll rendelkezésére. Másrészt azon'ban a hadiállapotban minden közös akcióra irányuló kísérletet már csirájában megfojtanak, nem is szólva arról, hogy a proletárság akcióinak -megfelelő politikai légkörré van szükségük, hogy -egyáltalán visszhangra találhassanak. Sok évtized óta most látjuk először a cárizmust a nemzet élén! Igaz, hogy a- cárizmus 1905. óta .sokat tanult és megmutatta, hogy a gazdasági kérdésekben fejlődni engedi a burzsoáziát. Mindazáltal hihetetlenül, -korrupt a belpolitikai helyzet a cár birodalmában, ugy, Ih-ogy saját katonai erejükben- ők maguk s-e bizhatnak és nem- is annyira az orosz erőben biz-nak, mint a nyugati -eseményekben. bosszankodás és kelleinetfüSlilfl lcn tezelési költségek a ITk iillSIllJ üázicseugöberendezésénél, II mm -SvísengöPodüliloFt kapcsoltat a világítási hálózatra. Kezelését s fentartást egyáltalán nem igényel. Kapható FONYÓ SOMA világítási vállalkozóná Kölcsey-utca, Wagner palota. A rutének között. Két sir a Kárpátokban. Dr. Blasel Lipót, a bécsi Lipótváros kerületi elöljárója, aki mint honvéd ulán-us tartalékos föhadna-gy van a harctéren, a. N. <Fr. P-r. mai számában a következőiket irja': Az Erdős-Kárpátok, amelyekért imios-t már hónapok óta dúlnak heves harcok, a Wienerwal-dboz hasonló dombvidék, amely a magyar Alfölddel 'határos és ezer míáterig emelkedik. Kiterjedt erdőségei kitűnő 'vadászterületet képeznek, amelyben csak ugy hemzsegnek a vaddisznók és más nagyobb vadak. Itiot-t egy-egy csinos ház található, ain^ly sehogysem illik bel-e a megszokott keretbe, Skoda-féle erdész- és vadásziak-ok ezek. Ezen barátságos épületek közül most sok lakatlan, sok pedig az oroszok pusztitó dühének esett áldozatul. A Kárpátok harántvölgyei közül a- legszebbek egyike a Vivra-völgy, amelynek a közepén ugyan csak egy patakocska folydogál, amely az-onban árviz és hóolvadás idején ugyancsak megdagad. A völgyben több falu fekszik, mindnyájukat a kárpáti rutén falvak ugyanaz a jellege jellemzi: a -legegyszerűbb formájú, szalmával fedett kunyhóik egyegy szobával és istállóval. -Egyik szoba olyan, mint a másik, köröskörül pad, a szoba egynegyedét pedig a Ikerren-ce: foglalja el, amely sütőkemen-ce is egyúttal és amelyben nyilt füzön főznek is. A falakon virágos tányérok és szentképek lógnak, a még szabad sarokban magaslá'bu ágy, amely fölött a menyezetről a bölcső lóg. Minden azt a benyomást kelti, -mint -egy épen felébredt Tüskerózsa-ország, -csakhogy az neim. száz-, hanom ötszáz évig volt álomba merülve. A rokka használata az itteni parasztasszonyok előtt még ismeret-len, imind kézi orsóra fonnak, a guzsaly egy-egy hosszú bot. A szálat lapos tenyerükkel sodorják s az igy készült durva szálakból takácsaik még durvább vásznat szőnek. — A szappant nem ismerik itt, hanem a fehérneműt még a legnagyobb 'hidegben is sulykolják, miután előzőleg egy napig hamuval behintve — igy pót-olják a szódát — dézsában áztatták a szennyest. A gabonát -két-két kővel őrlik durvaszemü lisztté, szóval épen ugy, mint a középkorban. Még egyet akarok felernl iteni: Alig találtaim házat, amelynél1 hétnél kevesebb gye-nmek volt. -A kárpáti lakosok közt tehát nyoma sincsen a kevés-gyermekrendszernek. A falvakban mindenütt vannak amerikai emlékek, miután a legtöbb férfi már tul volt a nagy vizén. Rendesen addig maradnak -ott, m g annyit kerestek, h-ogy -idehaza a szülőíalu'jolkban egy-egy nyomorúságos viskóit tudnak maguknak felépíteni és egy-egy darab földet hozzá vásárolni. Természetesen egy kis ku!túrát is hoznak magukkal 'haza. Egy szállásadó paraszttal, miután más nyelven -egyáltalán nem ment a dolog, egészen jól tudtam magamat angol nyelven megért-atni. Milyen különös, h-o-gy előbb Amerikán keresztül egy kis kerülő -utat fcel.l megtenni, h-ogy az ember a saját földijeivel beszélhessen. A csinos vadászlaikok elhagyatottan állanak most itt, mert nem szarvasra és őzre, hanem sajnos, sokkal nemesebb vadra folyik mos-t itt a vadászat. Kétszer törtek már előre a-z oroszok a Vivra-völgyén és -kétszer verte őket vissza Véres -fővel a Kárpátok hőse: