Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-04 / 81. szám

10 DÉLMAGYARORSZA0. .Szeged, 1915. április 4. Fémet a hadseregnek. — A szegedi Hadsegitő Bizottság ujabb akciója. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Nőipari és Háziipari Egyesület Hadsegitő Bizottsága azzal a sürgős kérelemmel fordul a .'hazafias közönséghez, hogy — a vas és acél kivételével — mindén birtokában levő és nélkülözhető házi-, konyha és egyéb fémtárgyakat, nevezetesen: sütőket, lábasokat, fazekakat, tartányokat, .mérő- és imás kanalakat, szűrőket, korsóikat, kannákat, katlanoké, mozsarakat, mosó- és 'mosdóedényeket, poharakat, csészéket, súlyokat, szitákat, vödröket, kádakat, csöveket, lég- és virágtartókat, lakóiakat, kulcsokat, kilincsekeí, ablakredőnyöket, hamutartókat, bográcsokat, diszszegeket, butordiszeket, szegieket, játékolkat, lámpákat, dísztárgyakat, staniclit, üveg- és pipa-kupakokat, ón- és ólamtartányo'kat és mindezeknek törmelékeit, — vagyis mindazokat a tárgyakat, amelyek kizárólag vörösrézből, sárgarézből, bronzból, nikkelből, ón és ólomból vagy ezen femek felhasználásval készültek, — haladéktalanul gyűjtse össze, 'hogy azokat a Hadsegitő Bizottság műhelyébe (Belvárosi óvoda, I. emelet) díjtalanul beszolgáltassa. )A nagyfontosságú cél. nelrn szorul bővebb megckolásra és meg vagyunk róla győződve, hogy példátlanul jótékony közönségünk ismét készséggel fogja adományait a haza oltárára tenni, annál is inkább, mert a cél fontosságától eltekintve, egyúttal jótékonyságot is fog gyakorolni; ugyanis az összegyűlt fémeket a hadvezetőség a beesár 50 százalékában megfizeti és ezt az összeget a Hadsegitő Bizottság rendelkezésére fog'ja bocsátani; a Bizottság pedig ezen összegből elsősorban a háborúban elesett vagy rokkanttá vált katonáknak azokat a hozzátartozóit fogja segélyezni, akiknek sem az állami segélyre, sem katonai ellátásra törvényes igényük nincsen, másodsorban pedig a rokkant és megvakult katonákat. ®líra a s a 3 APOLLO™^ fflozgo'0 színház 0 @ Vasárnap, április hó 4-én. ® 2 sláger! Dráma az amerikai polgárháborúból 3 részben. cso ® Amerikai vígjáték 2 felvonásban. [g] Hétfőn, április hó 5-én. g U Hugó Flínk felléptével. ® 0 ® Szerelmi történet 3 részben. 0 ® ® 0 " ® 0 - 0 Előadások mindkét napon jje] 2 órától folytatólag. 0SBS0®S0®0S®0S®S® Ml il 5 A Bizottság által a háborúban megvakult katonák segítése érdekében megindított mozgatom igen szép eredménnyel biztat. A gyűjtéshez a pérselyekpénzekből 300 koronával járult hozzá a Hadsegitő Bizottság, ezenkívül ujabban adakoztak e célra: Halasi. György Als'óközpontról 10 kor,, Rácz Róza 1 korona. További adományokat a belvárosi óvodában levő műhely készséggel fogad el. A Hadsegitő Bizottság humánus céljaira Körösi Jenő a szentgyörgyí tarta'lékkórházban ápolt sebesült honvéd egy értékes aranygyűrűt ajánlott fel. a*HKaaBBBBg»aaaaB»BSBC0BBaEBi3aaBiieBSCBBBceBcaBi>ii A Kulturliga elárulja Romániát. Bukarestből jelentik: ,A kulturliga központi bizottsága tudvalevőleg kizárta tagjai sorából volt elnökét, Árion Virgilt. A vonatkozó kizárási határozatot a liga a hírlapok utján publikálta. Árion Virgil, most a Moldová-ban a következőket izeni a ikulturligának: 'Nekem teljesen mindegy, hogy milyen határozatot hoz ellenem egy 'ellenséges pártembereikből álló bizottság. 'Miért ne zárihatna ki engem annak a ligának központi bizottsága tagjai sorából, amely kétmillió besszarábiai románt foszt meg a nemzeti érvényesüléstől. Ennek a ligának a központi bizottsága, amely az országhoz intézett manifesztumában a holnapi románokról szólva nem tekint a Dnyeszter felé, olyan bizottság, amely a románság egyetemes érdekeit elárulja, de nem szolgálja. Egy bizottság, amely csak a románság egy részének szolgálatában áll, a többiekre pedig nincsen gondja, amely megfeledkezik a Szerbiában élő románokról is, akiknek seim iskolájuk, sem templomuk nincsen, a mely megfeledkezik Besszarábiáról, egy ilyen bizottság legfeljebb egy pánszláv bizottság alárendeltje, de nem a románok egyesülését propagáló liga bizottsága. Ebben a bizottságban — folytatja Árion Virgil — dolgoztam én évekig, szeretettel, szorgalomimal és eredménnyel. Ezt a bizottságot vezettem én, egy évvel nagy sikerrel, a mikor az ország a dobrudzsai sztratégiai határ birtokába jutott. Ez egy olyan, tény, Melylyel az én nevem imindig összefüggésben murád és pedig épen azért, mert akkor is megtámadtak és gyaláztak álláspontom miatt. Akkor azt gondoltam, amit ma, hogy enneik a ligának elsősorban a szabad Románia megerősítése és megnagyobbítása a legfontosabb feladata. Ép ezért vettem a kezembe egy évvel ezelőtt a macedóniai román kérdést és kiértem ez okból, mint a Liga elnöke, a nyilvános népgyűléseken egy sztratégiai határ biztosítását a Duna déli folyásánál. Ezért emelkedem ma is fel egész lelkemmel a besszarábiai románok felé és küzdök a szabad Románia megerősítéséért a Duna torkolatánál s a tengeren. Hazám ezen iéjletlkérdései mellett, amleiye'knek mindén munkánkat szentelnünk keli, vájjon micsoda jelentősége lelhet annak az inkorrekt eljárásnak, amelyet a liga központi bizottsága .most velem szemben tanúsít? bbbbbbsbbebbsbbbbflbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbisbbbborbrb? Az összes harcterek legjobb és legáttekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Várnay L. könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.) Rettegnek az oroszoktól. iSzuvalkiból irija egy némiet harcos március 16-iáln: A helyőrségi templom sekrestyéjéből osupa jókedv ós vidám lónieik hangzik felém. Belépek: Orosz foglyok esznek, hangosan társalognak ós énelkelnek. Kérdésemre több németül beszélő fogoly ki jelentette: — Hiszen vígak lehetünk; megmentettük az életünket. t — És ennivailót is kapnak? — Olli igen, elegei:.. Nagy cm meg vagyunk elégedve. ,A templom hajójában foglyok hevertek, néháinyia.n ebédelitek, málsek ruhájukat javítgatták, imiásiok meg aludtak. A legtöbben odakünn a tüz 'körül' főzéssel foglalatoskodtak. ,Az orosz kórházhoz vándorlok. Közeli ezer sebesültet helyeztek eil a különböző kaszárnyaépüleitelkben. (Minden helyiségben nagy rendeitlleiniség uralkodik. Legelőször is ©gy ügyvéd panaszolja el a hajait; a kínosan tisztátalan környezetben még az éhség is bánit ja őket. Egy oroszországi német, rigai, tamriai ós .vllnái emberek egybehangzóan panaszolják: „Éheseik .vagyunk". Kérdéseimre az ©igy.ilk ápiolóinő elmondja, hiO'g*y a betegek Tét, nap óta alig kaptak valamit. Megkérdezem, mii elhozza iaz ellátás hiányát. Az ápolóik és az • onvosok vállalt vonlnak. Itten valami inlhucsiein rendjén, — goin'dlolom magamban. Vasárnap vicílt. A betegeik csütörtökön) kaptak eigy kiig kenyeret, pénteken sovány levest ós azóta semmit. Hétfőin megint kimegyek, más betegeiket hallgatok meg >és ia német fölügyelő személyzetet. O.-ak megerősítik az előibbi ipainaszelkat. Csaknem valamennyi sebesültet az éhség gyötri. Gsak ,az vehet IkleW.yenet, akinek pénze van; néhány szegény lakos levest hoz be nekik. lEz ujabb kiniszeinVedós azoknak, <alki!k semmit seim kapnak. iA német tálbori sütődéből ép most hozinalk 250 kenyeret, hetvenet még ezután hoznak iéls tiz pud burgonyát is szállítottak, De mit ér ez olyan sok embernek? Egy őrmester elmondta, hogy a városnak kellil a sebesültekről gpindclrikcdin.ia, die semmit sem tesz. iA parancsnokságinál a következő felvilágosítást kapom: iA foglyokról a katonai hatóság gondoskodik. 'A várost megbízták, hogy gcindoskodj.ék ,a sebesültekről]; Lisztet bocsátottak a remdeillklezésére; a pnlgárimesteirt megbízták, Ihogy néhány sütődét csak a sebesültek és a betegek él látás ár a dolgoztasson; semmit sem szállítottak. A polgármester és valamennyi polgár az oroszoktól fél, ezért nem akarnak semmit tenni és még a saját embereikről sem gondoskodnak, Á polgármesteri hivatalt senki sem akarta elfogadni, semmii árcin. Végre mléjgis akadt valaki, de csak azzal a föltétellel, hogy a németek magukkal visziiik, iha esetlég meginti el kell hagymiok Oroszországiot, Ilyen rémuralmat űznek az oroszok a saját országukban! lAmikor .a németek régebben visszavonulták,, nagyon slolkan súlyosan bűnhődtek azért, mert élelmiszert, adtak e'l a, némiet katomáknalk. Az oroszok siclk üzletet, feltörteik és kiraboltak. 'Ple'dig a kereskedők csak azt tetteik, amire a német parancsnokság kónyszeritette őket ós amit az oroszok sokkal szigor.ubb mádon Ikónyszeritettiek ki Németországban. Nem régen tették közzé Rennenhamp inistieiiburigi uralmának az okiratait. Ezekből kitűnik, Ihogy súlyos terheket rótt a városra és a 'túszokat arra kényszeritette, hogy parancsait pontosan végrehajtsák, mert különben agyonlöveti őket. lA cár képviselője továbbá azzal fenyegetőd zött, Ibogy fölgyújtatja a várost. Eigy gyárat föl is gyújtatott, mert állítólag egy polgárember egy repülőgépre lőtt. A német parancsnokság Szuvalkiban nem adott iki hasonló intézkedést vagy fenyegetést. Csak annyit követélt, hogy a gazdag város vegye .át a saját honfitársainak az ellátását; erre a célra lisztet is adott,