Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-01 / 78. szám

4 DÉLMAGYAROíRSZÁG. 'Szeged, 1915. április 1. Kina háborúra készül. Rotterdam, március 31. A Daily Telegraph pekingi tudósítás szerint a japán—kinai feszültség elérte tetőpontját. Döntés már nem késhet soká. Jelenleg a követelések ötödik csoportjáról tárgyalnak, amelyek leginkább érintik Kina államit szuiverénitását és életbevágó érdekeit. E csoportba foglalt követelések a következők: 1. Kina köteles japán tanácsadókat kinevezni. Idegen hatalmakkal semmiféle megállapodást sem lehet kötni a tanácsadók hozzájárulása nélkül. 2- Japán más hatalommal szemben előjogokat élvez Kínában. 3. A közbiztonsági szolgálatban kínaiak és japánok vegyest alkalmazandók. 4. A hadiszállitásoknak legalább ötven százalékát köteles Kina Japánnak biztosítani. 5. Japán saját vasúti hálózatot építhet Kingse tartományiban, a Jangcse völgyön át déli irányban Foekiri partvidékéig. 6. Foekinben a japánok mindenkivel szemben előjogot élveznek. 7. A buddhizmus terjesztése japán papoknak meg van engedve. A 7. pont a vallási érzékenykedés im'iatt nagy nehézségeket okoz. Japán azonban kijelentette, ihogy ettől a ponttól nem tér elAbban a válaszban, amelyet Japán az Egyesült-Államok jegyzékére adott, öt fontos kérdés felett egyszerűen napirendre fér a kormány. 'Bizonyos, hogy az Egyesült-Államok I részéről ujabb diplomáciai lépés következik. I A kinai kormány nem, fogadta e'1 azt a magyarázatot, amelyet Japán az eddigi csapatszálliíásokra vonatkozólag adott1. Erre vezethető vissza, hogy Kina is erősen fegyverkezik és az említett lap jelentése szerint százezer •kitűnően, felszerelt és kellő tüzérségi anyaggal is ellátott csapatot vont ös'se Peking körül. A helyzet általában, isimét válságosnak látszik. Kopenhágából táviratozzák: A pétervári Rjecs Tokióba küldött tudósítója, beszélt a japán, hadügy,miiniszitierrel, aki ugy nyilatkozott, hogy mindent összevéve 250.000 főből álló japán sereg áll készen a behajózásra, hogy Kínába és Mandzsuniába induljon. t HADIÁLLAPOT KOREÁBAN. Berlin, március 31. ,A Russkoje Slovo jelenti Mukdien'ből: Kinai. lapok hírei szerint a koreai vasút zónáján a japánok kihirdették a hadi állapotot. M'agánáruk felvételét beszüntették és a határon megszigorították a felügyeletet. Különösen kínaiakat vetnek erős vizsgálat alá. KINAI ÉS JAPÁN BANKOK SZAKÍTÁSA. Kopenhágából jelentik: A Riusskoje Slovo Slhangaiiból azt az értesítést kapta, Ihogy a kinai bankok és váltólrodálk értesítették a kinai kereskedőket, ihogy ,minden japán vonatkozásukat és üzletüket1 megszakítják. helyesebben szerénységet váltott !ki azok között, akikkel éreztették. Ez azonban, csak szórványosan és a mult év évben akadt tünet voltÁltalában elmondhatjuk, hogy a szegedi szerbeket a társadalom, észre se vette és ép ebben a harmonikus valóságban, van- a szereplésük dicsérete. QEaBaaa.a.BBaaaa.Baiiana.a.naa.iaeaaBBatiBHat.sBBBa.. Az orosz erő csak részletekben támadhat. Kárpáti harctér, március hó. Szüntelénül dübörögnek az ágyuk éjjelnappal, Uzsáktól föl a duklai hágón tuligVisszhangzik tőle a Kárpátok hatalmas hegylánca és örökzöld fenyveserdőit. Tartanak a a harcok, a hatalmas, csatározások végletekig, talán a döntésig. Szólnak a irni speciális harmincfieleseink, mintha Árpád apánk hatalmas dörgő hangja mondaná: „Ne bántsd a magyart, mert póriul jársz". Gépfegyvereink, mint egy kecses primadonna, kii apró szaggatásokkal trilláz, ugy vegyülnek bele, ai rettenetes harci zajba. Vitéz honvédeinknek és a kemény német gyalogságnak soiiiize állandóan beleszól a küzdelembe. Tüzérségünk, mely ma jobb, mint az oroszé volt a háború kezdetekor s, amely sikereit is csak a kléimrendszernek köszönhette, a srapnellie pedig mintha egy-egy jóizii magyar kurjantás lenne, amint szétpukkan az ellenség sorai felett, ihogy: csuhaj, te! Ilyen fenséges, szilmplhoniku's fogadtatás mellett aztán potyog az orosz ,a. folyton előretörni akarásában. Nagy tömeg. Túlerő, de egyszerre nem támadhat, csak részletekben. Egyszerre nyomást nem gyakorolhat a jó öreg Kárpátok hatalmias bércei és hegyei miatt. Csak egyes szakadékoknál, szorosoknál és hágóknál, hol .aztán, a mii katonáink igazi harci kedvvel verik az oroszt rengeteg veszteségeikkel, mig nekünk alig akad elvétve valami veszteségünk. Mintha csak páholyban ülnének a mi katonáink, oly kitűnő a irni kárpáti terepünk. Katonáink vígan kurjantják egy-egy győzelmes csata után, hogy: Amíg büszke Kárpátunk áll, Addig magyar vigan dudálj! A modern 'háborúban semmit sem ér a várszerű harc, Iha még, oly megtörhetetlen és bevehetetlen is, mint Przemysl. Arra talán jó, ihogy némileg föntartsa az ellenséget és hátba támadva, megzavarja, dte más hivatása nem igen, van- Ellenben, egy oly természetadta, határvédő terep, mint a Kárpátok hegyláneolata a maga égbenyúló cs'ucsaival, ezer veszéllyel fenyegető szakadékaival, öblös, majd keskenyen, 'kigyózó szerperifu-utu szorosaival, az ellenség támadásainak ezer és százezer halált jelent, — mig a mi vlédőseriegeinknek a feltartóztatásban egész kényelmes szerep jiut, ímely alig kiváni — inkább anyagban, mint emberben — áldozatot. Az oroszoknak nagyobb kudarc lesz a Kárpátok áttörésének förszirozdsa a Mazuri-tavaknái szenvedett vereségnél. A Mazuri kudarc után biztosan' számíthat egy még nagyobb veszteségű kárpáti kudarcra, mely olyan döfés lesz, melyben biztosan elvérzik a lóimba testű tömeg. Most a tavasz megjöttével, — mint a iHöfer-jelentésék i's bizonyítják, — megkezdődtek a hatalmas csatározások az egész kárpáti fronton és oly heveseik és nagymérvűek, melyek talán (végleges és döntő jellegüekké fognak válni. Az orosz nincs és nem1 lehet itt túlerőben. Az a hatalmas és nagy honvéd és német had, mely itt fölivomult a Kárpátokban, az egész kárpáti hegyláncolat minden zegét-zugát megtölti katonáival és nyugodtan nézhetünk a jövőbe, ép oly nyugalommal, mint itt, közvetlen a hadszíntéren elterülő, nagy, mozgalmas és teljes nyugalommal funkcionáló városok, melyeiknek lakói imár ugy megszokták á távoli ágyudörgést, mintha csak harangoznának. Ny. L. A szegedi szerbek. (Saját tudósítónktól.) Érdekes és feltétlenül jellemző tünet is, ihogy a háború1 óta észre setai vették az emberek, miszerint Szegeden és környékén szerbek is élnek. Pedig élnek, meglehetős számban. Ha ,a régi Szeged, történetében lapozgatunk, láthatjuk, milyen jelentős szerepet töltöttek be a „szögedi rácok". Önérzetes és szorgalmas családokból tevődtek össze, akik egyik városrészben telepedtek le előszeretettel, Ihogy minél közelebb legyenek a templomukhoz. Külön iskolát emeltek és külön egyházi életük fejlődött. Majd, almikor megtanultak magyarul, a társadalmi éleiben is részt kértek. Szerb származású és nevű ügyvédek, orvosok, mérnökök, építészek dolgoztak, majd' a városi magisztrátusba is beválasztották egyiket-imás'ikat. S a legjellemzőbb, hogy mindez némán történt, sehol nemi ütötte fel fejét a türelmetlenség vagy féltékenység. De nemcsak a városban, hanem a környéken is ilyenformán alakult ki a helyzet. És itt tudnunk kell, hogy egyik-másik irányba ha kirándultunk, rögtön szerbeiket találtunk. Kiváltképpen a Tisza túlsó partján csupa szerb tanyák és községek váltakoztak, illetve ima is ilyenek találhatóik. S ezek lassankint megtanultaik magyarul, de .mégis szerb jellegűek maradtak, egészen a világháborúig. Mert azután örvendetes fordulat következett be- Eltekintve egy-két, főként' intelligenesebb egyéntől, a lakosság többsége valósággal tüntet amellett, hogy magyaroknak ismerje el őket minden emberfia. A háború óta ha csak tehetik, bekocsiznak Szegedre, egész nap a városban maradnak és magyarul beszélnek a városi néppeh A pénzüket szegedi üzletekben költik, — tehetik, általában gazdagok és a drága, .mutatós holmik kedvelői1, — sőt a ruházatukban is kezdenek súmulni a magyarhoz. S megkövetelik, Ihogy az ő szerb származásukat tiszteletbeli 'tartsák s ezt lélektanilag inkább azzal magyarázzák, hogy ők Magyarország kipróbált fiai, akik a hívó szóra ugyanúgy sorakoztak a zászló alá', mint .más nemzetiségiek, valalmint Ihogy a faluban, d:e a városban is, a jótékonyság hazafias erényét szívvel-lélekkel' gyakorolják. És el kell ismerni, hogy a szegedi és szegedvidéki szerb gyerekek nagyszerűen verekednek. Ugy a 46-osok közt, minit a honvédségnél é's tüzérségnél akadnak szerbek, akiket kitüntettek s akik közt egy sem akadt, aki nemi igyekezett volna méltó lenni a magyar fiukhoz. A szegedi szerb hitközség több elöljárója büszke i's erre. —Mi, fölháborodva kísértük annak idején Pasics és társai aknamunkáját s tudtuk, hogy a végzet' közeledik ... Csupán azt kérjük, hogy ne ítéljen el 'bennünket, 'senki, ha magát a szerbiai népet, az egyéneiket és. családokat, akiknek semmi beleszólásuk nem vol a történtekbe, emberileg sajnáljuk. Csak szánalomiról van szó és semmi másról és erről is csak itt, de nemi a harctéren, ahol .mindenki, ki közülünk is. oda kerül, kizárólag, utolsó leheletéig katona. Ezeket egy szerb ur mondta nekünk, akinek fia mint zászlós, vitézül verekedett, kitüntették és ma, betegen, fekszik egyik felvidéki kórházban. De igy beszél é's érez minden szegedi szerb, akik megtanultak hibátlanul magyarul s akik intik a vidéki, falusi- és tanyai szerbeket is, hogy tanulják meg tökéletesen a magyar nyelvetAkadtak a 'szegedi magyarok közül olyanok, akik bizalmatlanságot tápláltak „rácaink" ellen, s ez bizonyos visszahúzódást,