Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-03 / 80. szám

Szeged, 1915. április 3. DÉLMAGYAROiRSZAG. 3 Bismarck és a kettős szövetség. Die Zeit-bd\ vesszük a következőket: Április, elsejét, mint Bismarck századik születésnapját Magyarországon is kegyelettel ülik meg, mivel Bismarck Magyarország iránt mindig rendkívül rokonszenvvel viseltetett, a mint azt a régi Pestről feleségéhez és élete végéig Andrássy Gyula grófhoz, illetve annak családjához intézett levelei is bizonyítják. Arra a barátságra, amely Bismarckot And­rássyval összekötötte és amely lehetővé tette, hogy egy olyan nehéz, a legnagyobb akadá­lyoknak kitett mii, mint Ausztria-Magyaror­szág és Németország szövetsége létesüljön, joggal büszke az Andrússy-család, amely löketerebesi levéltárában bondosan őrzi azo­kat az okmányokat, amelyek e két államférfi kölcsönös bizalmáról és becsüléséről egyene­sen megható módon tanúskodnak. Az And­rássy-név örököse, de örököse az ő tehetsé­gének is, az egykori magyar belügyminiszter: ifjabb Andrássy Gyula gróf a bécsi Die Zeit budapesti munkatársának atyjának Bismarck­hoz való viszonyáról és a kettős szövetség ke­letkezéséről a következőket mondotta: A Németország és Ausztria-Magyaror­szág közti szövetség nem jött olyan könnyen és gyorsan létre, amint azt sokan állítják, sőt történelmi müvekben is kifejezésre jut. Isme­retes, -hogy Bismarcknak a német császárnál bizonyos nehézségeket -kellett leküzdenie, ép ugy, mint atyámnak áz osztrák udvarnál, ám­de nem ezek voltak az egyedüli és legvesze­delmesebb nehézségek. Azok közé a nehézsé­gek közé, amelyeiket -el kellett hárítani, a két államiférifiunak — Bismarcknak és Andrássy ­nak — a szövetség tartalmára és céljára vo­natkozó -felfogás is tartozott. A lényegben megegyezett a két miniszter. Benső, tar­tós, minden meglepetéssel szemben szilárd, az európai béke fentartására irányuló szövet­séget akartak a két állami között és az orosz veszély megítélésében seim tért el vélemé­nyük lényegesen egymástól. Amit Wertheimer Andrássy életrajzában rnegir, valóban helyes. Andrássy egyik emlék­iratában a keleti kérdésben a m;i feladatunkat abban jelöli meg, hogy „annak a háromszög­nek a közepét foglaljuk el, amely háromszö­get a hároim császárság alkotott, hogy a két szövetséges közül egyik seim álljon közelebb a másikhoz, mint hozzánk." De ugyanebben az emlékiratban Andrássy az Oroszország­gal váló szövetkezést „természetellenes"-nek minősítette. Később 'a maga tréfás, de rend­kívül jellemző modorában azt mondotta, hogy a két megszelídített elefántnak a vad elefán­tot maga közé kell vennie, hogy valami bajt ne okozzon. Andrássy a hároim' császárság szövetkezését illetően mindig azon a vélemé­nyen volt, hogy Oroszország mindig ellene lesz Ausztria-Magyarországnak a Balkánon való bármily jogos aspirációinak és ép azért nem tudott e szövetkezés gondolatába bele­nyugodni. Amikor aztán maga Bismarck is észrevette Oroszország azon szándékait, hogy hódító politikát kövessen és amikor lát­ta azt a végzetes befolyást, 'amelyet Miljutin gyakorolt akkoriban II. Sándor cárra, állást foglalt ö is a pánszláv tervek ellen, Ausztria­Magyarországhoz csatlakozott oly Szövetség formájában, amely mint véd- és dacszövet­ség első sorban' Franciaország, de másodsor­ban Oroszország ellen is irányuljon. Atyámnak Bismarck azon szándélkáról, hogy Németország Ausztria-Magyarország­gal 'szövetséget kössön, még nem volt hatá­rozott tudomása, amikor 1879. augusztus 13. Orczy báró egy sürgönyéből arról értesült, hogy a birodalmi kancellár sürgős találkozót óhajt vele. Andrássy .akkor már beadta le­mondását és utódjául Haymerle báró volt ki­jelölve. Bismarcknak azonban az voíi a kí­vánsága, hogy az általa megtervezett nagy diplomáciai mü, a Németország és Ausztria­Magyarország közti szövetség, még az An­drássyval való együttműködésiben létesüljön. Az erre vonatkozó konferenciák nem folytak le olyan simán, mint akkoriban hittek és elhi­tetni akarták. Az a kifejezés, amelyet atyám egyik bizalmasa használt, hogy tudniillik a két államférfi „valósággal egymás hajába ka­paszkodott", túlzott ugyan, de hogy bőviben voltak a nézeteltérések, amelyeket tisztázni kellett, .az bizonyos. És mivel a két barát na­gyon is temperamentumos volt és Andrássy Bismarcknak minden támadását ugyanazon hangnemben visszavert, a tanácskozások köz'ben-közbn oly .éles formákat öl töttek, hogy •e tanácskozások kimenetelét illetően mindenki tévedésben lehetett, csak ép a két miniszter nem. Túlságosan jól ismerték egymást és tudták, hogy mindegyikük a legnagyobb elő­nyöket alkarja (hazája részére k'iküzdeni, vég­eredményben azonban ugyanazt a célt .köve­tik: egy középeuró'pai békeszövetséget, egy védő szövetség által a béke biztosítását meg­teremteni. És a szövetség létrejött. Bismarck egy­szer azt mondta nekem: „A legtöbb ügy ön­magától oldódik meg". Ez az élmiés mondás sok diplomáciai akcióra alkalmazható.' Bizo­nyos, hogy Bismarck és atyáim akarták a két állam közti szövetséget, de hogy létre is hoz­ták és hogy olyan fényesen bevált, annak fő­képp Oroszország az oka. Oroszország hatal­maskodása annak idején az összes békebará­to'kat arra indította, hogy minél gyorsabban csatlakozzanak egymáshoz. Mivel Bismarck ezt a szövetséget minél előbb akarta tető alá hozni, sok követelését vol't kénytelen elejteni és ez biztosította a dolgot. Oroszország Szerbiában kifejtett leiki­isimeretHen intrikái által előidézte ezt a világ­háborút és ezzel a német-osztrák -mtagy ar szö­vetség oly bámulatraméltó tüzpróbáját provo­kálta, hogy az, mint mindnyájan reméljük és várjuk, osalkis ellenségeink megsemmisülő ve­reségével végződhetik. Ezt Bismarck szüle­tése napján, azt hiszem, bízvást mondhatjuk. Néhány gondolat Szeged élelmezéséről. Nem áMliltom, hogy. minden közélelmezési bajnak elejét lehetne venni, ha az alábbi esz­méket megvalósítjuk, de ka csak egy mák­szemet hintettem is el annak, bogy ez irány­ban gondolkodásra vagy — ami százszor több — tettre biirjiam polgártársaim egyikét vagy másikát, dúsan megiju tialimia'z va érzem maga­mat, A munka patinája. „A nsanevaliésbem fek­szik a nemzet jövője!" Micsit eizen ©lőttem axióma értékű mondatban csiaik e sorok ke­retéibe való vomatlkiözásával akarok fog.üallikorz­ni. Már a felsőbb leányiislkolia növendékeit kellene a főzelék és kerti művelésire megtaní­tani, ciy módion, lnogy minden .növendék ré­széra a várcs 2. korona lefizetései elilien. egy 20 négyzetéinyi területet bciosájitánia reindel­feezésré, tehát egy 1200 négyaetö&yi holdat 60 növedékneik. Mintán a város földjeit Új­szegeden 'holdiamkinít átlag legfeljebb 60 ko­ronáért adta béribe — ina bizonyára, ofasób­ban -— maPaidsna minden holdnál 60 kor. na, amelyből külön díjazást kapnia a városi fő­kertész vagy m's szakkör:©.g, aki. a munká­latokat vezetné, iililetcfeg az oktatást elvál­lalná. Továbbá maradna még pénz ,a magvak beszerzésére és a niuinkaieszköaökre is, hogy azck, akik nem akarják maguk beszerezni, nemzedékről-neanzedékre örökölhessék. Talán még ü!iegéretm azt, hogy fiatal; leá­nyaink, akik oly kecsesen tudják a raekehtet átvinhi Újszegeidre, ép oly kecsesen és még nagy'hb büszkeséggel fogják ia gereblyét vál­lukon vinni. Előre ibiiztositom őket, liogy jól fog nekik állni és ha egy kicsit földes. lesz a kicsi kéz, alnnáil .kedvesebb lesz — eiz ia munka patinája. Ezek a leányok pedig, ha asszonyok lesznek, talán a zs'uros délutáiniofk egy résizét isi igy a sziaihadbia.il fogják tölteni és a mun­kából fognak sportot űzni. Ez azonban jó részben a jövő zenéje. Azonban miit tegyünk •első sorban most, mikor a római szlóMal él ve „Han.nihal amte portás", itt vau az égető szükséglet, a kapu előtt iés mint Wekerlo mondta.: azt már döngeti is. Áruljon a város konyhai vető magvat és palántát is. A másutt látott jót utánozni, nem szégyen. Ha nem volt annyi tudásunk — bocsánat a plurális majestatisért — liogy erre mi gondoltunk e szűkebb hazáiban, ott van Budapest példája, igen jutányos árban áruisittat két helyien konyhai magvakat és áprilisban árusít majd palántákat is. Csak hozzá kellene látni nálunk, de azonna', még ne'm volna késő. Van a városinak sok trágyá­• • U »« n hb n gy nokok magas jutalékkal azonnal felvétetnek. Cim a kiadóhivatalban. „Tungsram" drótlámpák húzott dróttal Fél wattos Tungsramlámpák. Hosszú élettartam, csekély áramfogyasztás. Magyar gyártmány. Kapható minden jobb % J® Gtlártja aZ EgueSÜif izzólámpa és • Csak a „TUNGSRAM" fel­—— . f , „ , ; írással ellátolt lámpák szakma béli üz letben j VlüamOSSágí ReSZVeny!arsaság Újpest 4. i valódiak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom