Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-03 / 80. szám

Szeged, 1915. április 3. DÉLMAGYAROiRSZAG. 3 Bismarck és a kettős szövetség. Die Zeit-bd\ vesszük a következőket: Április, elsejét, mint Bismarck századik születésnapját Magyarországon is kegyelettel ülik meg, mivel Bismarck Magyarország iránt mindig rendkívül rokonszenvvel viseltetett, a mint azt a régi Pestről feleségéhez és élete végéig Andrássy Gyula grófhoz, illetve annak családjához intézett levelei is bizonyítják. Arra a barátságra, amely Bismarckot Andrássyval összekötötte és amely lehetővé tette, hogy egy olyan nehéz, a legnagyobb akadályoknak kitett mii, mint Ausztria-Magyarország és Németország szövetsége létesüljön, joggal büszke az Andrússy-család, amely löketerebesi levéltárában bondosan őrzi azokat az okmányokat, amelyek e két államférfi kölcsönös bizalmáról és becsüléséről egyenesen megható módon tanúskodnak. Az Andrássy-név örököse, de örököse az ő tehetségének is, az egykori magyar belügyminiszter: ifjabb Andrássy Gyula gróf a bécsi Die Zeit budapesti munkatársának atyjának Bismarckhoz való viszonyáról és a kettős szövetség keletkezéséről a következőket mondotta: A Németország és Ausztria-Magyarország közti szövetség nem jött olyan könnyen és gyorsan létre, amint azt sokan állítják, sőt történelmi müvekben is kifejezésre jut. Ismeretes, -hogy Bismarcknak a német császárnál bizonyos nehézségeket -kellett leküzdenie, ép ugy, mint atyámnak áz osztrák udvarnál, ámde nem ezek voltak az egyedüli és legveszedelmesebb nehézségek. Azok közé a nehézségek közé, amelyeiket -el kellett hárítani, a két államiférifiunak — Bismarcknak és Andrássy nak — a szövetség tartalmára és céljára vonatkozó -felfogás is tartozott. A lényegben megegyezett a két miniszter. Benső, tartós, minden meglepetéssel szemben szilárd, az európai béke fentartására irányuló szövetséget akartak a két állami között és az orosz veszély megítélésében seim tért el véleményük lényegesen egymástól. Amit Wertheimer Andrássy életrajzában rnegir, valóban helyes. Andrássy egyik emlékiratában a keleti kérdésben a m;i feladatunkat abban jelöli meg, hogy „annak a háromszögnek a közepét foglaljuk el, amely háromszöget a hároim császárság alkotott, hogy a két szövetséges közül egyik seim álljon közelebb a másikhoz, mint hozzánk." De ugyanebben az emlékiratban Andrássy az Oroszországgal váló szövetkezést „természetellenes"-nek minősítette. Később 'a maga tréfás, de rendkívül jellemző modorában azt mondotta, hogy a két megszelídített elefántnak a vad elefántot maga közé kell vennie, hogy valami bajt ne okozzon. Andrássy a hároim' császárság szövetkezését illetően mindig azon a véleményen volt, hogy Oroszország mindig ellene lesz Ausztria-Magyarországnak a Balkánon való bármily jogos aspirációinak és ép azért nem tudott e szövetkezés gondolatába belenyugodni. Amikor aztán maga Bismarck is észrevette Oroszország azon szándékait, hogy hódító politikát kövessen és amikor látta azt a végzetes befolyást, 'amelyet Miljutin gyakorolt akkoriban II. Sándor cárra, állást foglalt ö is a pánszláv tervek ellen, AusztriaMagyarországhoz csatlakozott oly Szövetség formájában, amely mint véd- és dacszövetség első sorban' Franciaország, de másodsorban Oroszország ellen is irányuljon. Atyámnak Bismarck azon szándélkáról, hogy Németország Ausztria-Magyarországgal 'szövetséget kössön, még nem volt határozott tudomása, amikor 1879. augusztus 13. Orczy báró egy sürgönyéből arról értesült, hogy a birodalmi kancellár sürgős találkozót óhajt vele. Andrássy .akkor már beadta lemondását és utódjául Haymerle báró volt kijelölve. Bismarcknak azonban az voíi a kívánsága, hogy az általa megtervezett nagy diplomáciai mü, a Németország és AusztriaMagyarország közti szövetség, még az Andrássyval való együttműködésiben létesüljön. Az erre vonatkozó konferenciák nem folytak le olyan simán, mint akkoriban hittek és elhitetni akarták. Az a kifejezés, amelyet atyám egyik bizalmasa használt, hogy tudniillik a két államférfi „valósággal egymás hajába kapaszkodott", túlzott ugyan, de hogy bőviben voltak a nézeteltérések, amelyeket tisztázni kellett, .az bizonyos. És mivel a két barát nagyon is temperamentumos volt és Andrássy Bismarcknak minden támadását ugyanazon hangnemben visszavert, a tanácskozások köz'ben-közbn oly .éles formákat öl töttek, hogy •e tanácskozások kimenetelét illetően mindenki tévedésben lehetett, csak ép a két miniszter nem. Túlságosan jól ismerték egymást és tudták, hogy mindegyikük a legnagyobb előnyöket alkarja (hazája részére k'iküzdeni, végeredményben azonban ugyanazt a célt .követik: egy középeuró'pai békeszövetséget, egy védő szövetség által a béke biztosítását megteremteni. És a szövetség létrejött. Bismarck egyszer azt mondta nekem: „A legtöbb ügy önmagától oldódik meg". Ez az élmiés mondás sok diplomáciai akcióra alkalmazható.' Bizonyos, hogy Bismarck és atyáim akarták a két állam közti szövetséget, de hogy létre is hozták és hogy olyan fényesen bevált, annak főképp Oroszország az oka. Oroszország hatalmaskodása annak idején az összes békebaráto'kat arra indította, hogy minél gyorsabban csatlakozzanak egymáshoz. Mivel Bismarck ezt a szövetséget minél előbb akarta tető alá hozni, sok követelését vol't kénytelen elejteni és ez biztosította a dolgot. Oroszország Szerbiában kifejtett leikiisimeretHen intrikái által előidézte ezt a világháborút és ezzel a német-osztrák -mtagy ar szövetség oly bámulatraméltó tüzpróbáját provokálta, hogy az, mint mindnyájan reméljük és várjuk, osalkis ellenségeink megsemmisülő vereségével végződhetik. Ezt Bismarck születése napján, azt hiszem, bízvást mondhatjuk. Néhány gondolat Szeged élelmezéséről. Nem áMliltom, hogy. minden közélelmezési bajnak elejét lehetne venni, ha az alábbi eszméket megvalósítjuk, de ka csak egy mákszemet hintettem is el annak, bogy ez irányban gondolkodásra vagy — ami százszor több — tettre biirjiam polgártársaim egyikét vagy másikát, dúsan megiju tialimia'z va érzem magamat, A munka patinája. „A nsanevaliésbem fekszik a nemzet jövője!" Micsit eizen ©lőttem axióma értékű mondatban csiaik e sorok keretéibe való vomatlkiözásával akarok fog.üallikorzni. Már a felsőbb leányiislkolia növendékeit kellene a főzelék és kerti művelésire megtanítani, ciy módion, lnogy minden .növendék részéra a várcs 2. korona lefizetései elilien. egy 20 négyzetéinyi területet bciosájitánia reindelfeezésré, tehát egy 1200 négyaetö&yi holdat 60 növedékneik. Mintán a város földjeit Újszegeden 'holdiamkinít átlag legfeljebb 60 koronáért adta béribe — ina bizonyára, ofasóbban -— maPaidsna minden holdnál 60 kor. na, amelyből külön díjazást kapnia a városi főkertész vagy m's szakkör:©.g, aki. a munkálatokat vezetné, iililetcfeg az oktatást elvállalná. Továbbá maradna még pénz ,a magvak beszerzésére és a niuinkaieszköaökre is, hogy azck, akik nem akarják maguk beszerezni, nemzedékről-neanzedékre örökölhessék. Talán még ü!iegéretm azt, hogy fiatal; leányaink, akik oly kecsesen tudják a raekehtet átvinhi Újszegeidre, ép oly kecsesen és még nagy'hb büszkeséggel fogják ia gereblyét vállukon vinni. Előre ibiiztositom őket, liogy jól fog nekik állni és ha egy kicsit földes. lesz a kicsi kéz, alnnáil .kedvesebb lesz — eiz ia munka patinája. Ezek a leányok pedig, ha asszonyok lesznek, talán a zs'uros délutáiniofk egy résizét isi igy a sziaihadbia.il fogják tölteni és a munkából fognak sportot űzni. Ez azonban jó részben a jövő zenéje. Azonban miit tegyünk •első sorban most, mikor a római szlóMal él ve „Han.nihal amte portás", itt vau az égető szükséglet, a kapu előtt iés mint Wekerlo mondta.: azt már döngeti is. Áruljon a város konyhai vető magvat és palántát is. A másutt látott jót utánozni, nem szégyen. Ha nem volt annyi tudásunk — bocsánat a plurális majestatisért — liogy erre mi gondoltunk e szűkebb hazáiban, ott van Budapest példája, igen jutányos árban áruisittat két helyien konyhai magvakat és áprilisban árusít majd palántákat is. Csak hozzá kellene látni nálunk, de azonna', még ne'm volna késő. Van a városinak sok trágyá• • U

»« n hb n gy nokok magas jutalékkal azonnal felvétetnek. Cim a kiadóhivatalban. „Tungsram" drótlámpák húzott dróttal Fél wattos Tungsramlámpák. Hosszú élettartam, csekély áramfogyasztás. Magyar gyártmány. Kapható minden jobb % J® Gtlártja aZ EgueSÜif izzólámpa és • Csak a „TUNGSRAM" fel—— . f , „ , ; írással ellátolt lámpák szakma béli üz letben j VlüamOSSágí ReSZVeny!arsaság Újpest 4. i valódiak!