Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-27 / 99. szám

Szeged, 1915. április 2,7. DÉLMAGYARORSZÁG. 5 öernberg a tenger szabadságáról. Dernberg, az egykori német államtitkár, aki jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, <tiM) amerikai lapban cikket ir, amelyet must a Corriere delhi Sera a következő kivon atban. hoz: Bármily Ibéke is fog kötődni, annak tartós békének kell lennie. Ideiglenes foldozás semmi sz'in alatt sem engedhető meg. Annak a rémes látványnak, liogy az ősvilág összes nagy nemzetei kölcsönösen szétmarcangolják egymást, mindegyik aibJfclatn a meggyőződéslen, hogy ügye igazságos, nem szabad megint megismétlődnie és miiham)ara>b'b be kell szüntetnie. Tökéletesen fel vagyok hatalmazva arra, hogy megcáfoljam, mintha hazáim világuralomra törekednék. lAz én hazám egyrészt tul,szerény ahhoz, másrészt sokkal tapasztaltabb, semhogy ne tudná, hogy ilyen állapotot a többi nemzetek sohasem tűmének el. Az események bebizonyították, hogy világuralom csak a tengeren való uralom által lehetséges. Németország arra törekszik, hogy a tengerek és tengerszorosok az összes nemzetek számára ugy békében, mint háborúban nyitva álljanak, 'A tenger nem tulajdona senkinek, hanem mindenki számára szabadnak kell lennie. A tengerek a tüdőt képviselik, amellyel az emberiség uj lélekzetet vesz vállalkozásaihoz, ép azért nem Idokirczhatók.Én amellett volnék, hogy az összes tengereiket és tengerszorosokat örök időkre semlegesitjütk, amit garantáljanak az össze- hatalmak övképpen, hogy minden a •semlegességen ejtett bánmilyen sérelem súlyosan büntettessék meg. De a tenger szabadsága is haszontalan valami, ha azzal nincs biztosítva1 az összes államokkal való sürgönyt és postai összeköttetés szabadsága, akár harcban állanak ezek az államok, akár semlegesek. Szívesen látnám, ha az, összes sürgönykábelek az érdekelt nemzetek közös tulajdonát képeznék és közös határozatokkal képeztetnék ki a vonalak világrendszere. A szabad' tenger a. nyitott ajtó politikáját követeli meg. Pénzügyi és kereskedelmi okokból meg kell liogy legyen miniden nemzetnek az ahhoz való joga, liogy vámtételeit emelje. De ezeknek a vámtételeknek minden kivitel és bevitel számára egyformáknak kell lenniük. iHa egy országnak, amely a iföld nagy részének birtokában van, jogában állana az anyaország, gyarmat és külföld vámjai között külömbséget tenni, akkor az 'valós-ággal egy jelentőségű volna a világuralommal. Ép ez volt az utóbibi időben Anglia politikája. Ezzel szemben a németgyarmatok mindig nyitva 'voltak minden kereskedelem számára és ebiben az anyaország csak azokat a jogokat élvezte, -amelyeket a több nemzetek. A tengereik szabadságának a politikája az egyetlen eszköz azok a neímzetközi vonatkozások igazi céljának az eléréséhez, amelyek az áruk kicserélésében állanak. Ez a politika minden nemzetre nézve csak jótékony hatással lehet és arra kevalamennyit. Élcimozditani képes a mivielődés haladását és biztos ut az általános leszereléshez. Németországot azzal vádolták, hogy (megsértette egy szerződés' határozimányait, amennyiben egy (Belgiummal szemben vállalt ünnepélyes kötelezettséget semmibe sem vett. Ha"ez a nemzetközi jog megsértése, akkor a többi hadfviselő nemzetek mind utánozták, amikor lerombolták a népjog törvénykönyvének más részeit. Japán nagy mértékben sértette meg Chirm semlegességét, Ciprust és Egyptomot pedig Anglia minden szerződésnek a semmibevevésével csatolta magáihoz. A londoni deklarációt sutba dobták és ívialószimüleg nincs annak egy része seijn, amely tekintetibe jött. Dernberg kifejezi azt az óhaját, hogy szeretné a nemzetközi jogot megfelelő biztosítékokkal a semlegesek javára kodifikálva látni, majd ezeket mondja Belgiumról: — Németország nem küzd terület gyarapodásokért és nem gondol arra, hogy nemzeteket meghóditson és elnyomjon. IMindezáltnl Belgium Nyugat-Németország kereskedelme számára a természetes kiviteli leikötő és a birodaotm természetes kifutója. Kimondhatatlan pénz- és véráldozattal hódittatott meg és » német kereskedelem számára az egyetlen nyitott ut a nyílt tengerhez. Belgiumot Anglia teremtette meg, tartotta fenn és védelmezte ímeg azért, hogy Németország-ót'-ezektől -a természetes' előnyöktől elűzze. Angliának a kis népek iránti szeretete, amelyről most regél, nem állja ki a gondos vizsgálatot. lEz-t bizonyítja, a- kis íbur köztársaság szétrombolása. Németország tehát nem mondhat le Belgiumról, Mindazáltal falán mégis mellőzhetők volnának ezek a tervek, ha •Németország összes többi követelései, mindenekelőtt azok, amelyek a tenger szabadságára vonatkoznak, teljesedésbe mennek. Ez esetben Németország nem mulasztaná el a kellő pillanatot ezeln ország újraépítésén dolgozni, amin k,ülőmben már most is munkálkodik. Németország kisebb mint Kalifornia, de lakossága iiarmincötször sűrűbb. Népének szüksége van tehát arra, liogy gazdasági tevékenysége tovább fejlődhessék oly idegen országokban, amelyek maguk is képesek a fejődésre. •Anglia nagyon csekély élőrelátással tanúskodott, amikor ezeknek a törekvéseknek útjába állott és Marokkót Franciaország kezeire juttatta, olyan nemzetire, mely 44 év óta nem mutat fel lakcelságszaporódást, amelynek lélekszáma alig haladja meg Németországénak a felét és amelynek uralma veszélyezteti a vallást és erkölcsöt, amikor tűri, hogy a kényelmes élet iránti szeretetből csupa kis család keletkezzék. Anglia azonfelül állandóan ellene vélt Németország azon kívánságának, hogy Mesopotámia az ő gazdag gabonatermésével az egész világnak váljék a .javára. A tartós béke clyjformán fog helyreállítódul, hogy a német tetterőnek nagyok lelhessenek a sikerei más nemzetek jogainak a sérelme nélkül. Németországot inkább bátorítani kelene abban, hogy tevékenységét Afrikában és Kisázsiában folytassa, azt a tevékenységét, amelynek az egész világra nézve jótékony hatásúnak kell lennie. Hazáim terveibe,n nincs egyetlen pont sem, amely nem válhatnék javára a többi nemzeteknek is. ,A legutóbbi hónapok a leghatározottabban bebizonyították ezen állításaim igazságát és ma uniáir jobban vannak tisztában azzal, mit akar .Németország igazából. Amikor tehát Néimftorszáig ügyét védelmezem, nem csupán mint nómiet teszem azt, hanem egyúttal mint polgára olyan országnak, amelynek az a kívánsága, hogy a népek közösségének hasznos és (megbízható tagja legyen. villamos- csillárok minden áremelés nélkül óriási választékban, UllÉglíáSl beuezefésekel a legolcsóbban eszközli Fnnnn ^nm^ Világítási vállalata, KölcseyU,,yü utca 4. sz., Wagner-palota HÍREK OOÜ szájp ad lés nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve r Barta Ágoston fogtpchnikus Ü SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. M TELEFON 1634. oooo A Szegedi Vörös Kereszt akciója a rokkant katonák érdekében. (Saját tudósitónktól.) A Vörös-Kereszt Egylet szegedi osztálya elnöki tanácsülést tartott, amelyen az egylet vezetősége a rokkant katonák ügyével foglalkozott. Az elnöki tanács elhatározta, hogy a háború rokkantjait, nemcsak művégtagokkal fogják ellátni, hanem kiképeztetik foglalkoztató műhelyekben ugy, hogy fentartásukról önmaguk gondoskodhassanak Az ülésről az alábbi tudósításban számolunk be: Veress Károly a Vörös-Kereszt' elnöke az ülést megnyitotta. Dr. Lugosi Döme titkár ismertette a VörösKereszt egylet Központi igazgatóságának rendeletét, mely a rokkant katonákra vonatkozik. A budapesti központ saját kebelében egy uj hivatalt létesített, mely „rokkant katonák gyámolító és elhelyező hivatal" néven működését megkezdte. Az uj hivatal megkeresést intézett a Vörös-Kereszt egylethez. A hivatal célja, hogy a rokkant katonákat keresethez juttassa és addig mig ezt elérik gyámolitsák. Ennek az elérése végett gyámi szervezetet kell létesíteni. Minden gyámnak 4—5 gyámoltja lesz, akinek minden tekintetben segítségére fog állani. A gyámoknak ezenkívül kötelessége az is, hogy felkutassa a törvényhatóság területén élő és még be nem jelentett rokkantakat, akiknek életkörülményeit munkaképességét meg kell határozni. Dr. Somogyi Szilveszter társelnök, polgármester előadta, hogy a vezetése alatt álló Jótékony Egylet már bizonyos fokig gondoskodott a rokkantak ügyében. Back Bernát 50.000 K-t adományozott a jótékony egyletnek azon rendeltetéssel, hogy a rokkant katonák segélyeztessenek ezen összegből. A jótékony egylet telkét ajánlta fel ezen célra; foglalkoztató műhelyükben a rokkant katonák ipari kiképzésben részesülnek. Dr. Orkonyi Ede kúriai biró, aki a rokkantak ügyének alapos ismerője, ismertette ezután a németországi rokkant intézményeket. Ő is híve annak az elvnek, amit a Rokkantak Gyámolító és Elhelyező Hivatala hirdet. A rokkant soha ne kerüljön abba a helyzetbe, hogy ő az államnak vagy a társadalomnak eltartottja legyen, nehogy azt gondolhassa, hogy ő terhére van embertársainak. Vannak ugyan rokkantak, akik azon véleményben vannak, hogy miután a haza szent védelmében váltak kereset képtelenné, az állam, illetőleg a társadalom köteles őket eltartani, de ezekben fel kell ébreszteni a munkakedvet. A társadalom majd gondoskodni fog arról, hogy a rokkant reá nézve alkalmas ipari kiképzést nyerhessen, gondoskodni fog arról, hogy az igy kiképzett rokkantat valamely vállalatnál elhelyezze. Gróf Tisza István elnöklése mellett alakult egy nagyobb szervezet: „Csonka és béna katonák gyámolító országos bizottság." E bizottság állami szervezetként fog működni a fiatalkorúak felügyelő hatóságával kapcsolatban. Minthogy ilyen módon 3 szervezet is gondoskodik a rokkantakról, elsősorban is az a cél, hogy a három szervezetet öszhangba hozzák, hogy a Vörös-Kereszt egylet rokkantak gyámi intézménye, a szegedi jótékony egylet, a csonka és béna katonák bizottsága vállvetve, egymást megértve összmüködést fejtsenek ki. Dr. Eisenstein Jakab ismerteti a VörösKereszt Egylet központi igazgatóságának ama rendeletét, amely szerint a központ a rokkantakat művégtagokkal látja el. Báró Gerliczy Félix és Veress Károly felszólalása után a következőkép határoztak: A fiatalkorúak felügyetö hatósága (szegedi kir. itélő tábla I. emelet 43. ajtó) hirlapok utján felhívja a rokkantakat, hogy ott jelentkezzenek. A jelentkezett rokkantak életviszonyát és keresetképességét a Vörös-Kereszt egylet gyámi szervezete fogja szorgos vizsgálat tárgyává tenni. Ha a rokkantak közül valamelyik még mütaggal ellátva nincs, a gyámi szervezet szerzi be azt a Vörös-Kereszt egylet központi igazgatóságától. A művégtaggal ellátott rokkant a jótékony egy-