Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)
1915-04-25 / 98. szám
4 lerne s hegy hiven sugározza-e vissza Nagy Péter cár minden cári utódának politikáját egész a mai napig. Katalin cárnő kelet-római rémképei, — ki egy unoka nagyságát akarta 'biztosítani (Constantin nagyherceg), akii azonban sóha sem lépett trónra, — Lengyelország felosztása, a kusahuk—kainardsehiii béke, a szent szövetség és a krimi háború, hogy tovább ne menjünk, mint kiolvasható ama végrendeletből, mert az képviseli a cárok áMampolitikáját. Egy történet-búvár sem bizonyitihat a történelmi tények ellen s Nagy Péter tényleg ugy gondolkodott, amint azt állítólag I. Napoleon a szájába adá. A Romanoírok leghőbb vágya I. Pétertől kezdve, a Fekete- s Baltitenger birhatására, Konstantinápolyra és igy a Balkánra és Boszporusra van irányítva. Ezt bizonyítja C'herzon várcs déli kapuján álló és Katalin cárnő által készíttetett .felirat: „Itt vezet az ut Stambulba". És még egy cárnak se jutott eszébe ezen felírást esetleges félremagyarázások elkerülése végett eltávolítani. Egy végrendeletnek sem kell okvetlenül írva és jegyzők által hitelesítve lennie, csak át kell változtatni «e szót végrendelet e szóvá: hagyomány s azonnal egy tágabb látkör nyílik meg. Hagyomány volt Julius Caesernak a császárságról való álma is, melyet Octavián valósittatott meg: a Hőibenstauífok tönkremenése, a német Ottók Olaszország után való vágyának hagyományából származott; hagyomány volt Hutten Uirich „Én mertern"-je, a mire a német nemzet 'befejezett egyesülése után 300 évi időköz után emlékezett vissza. Ép ily hagyomány Péter cárnak végrendelete, ha nem Is. használta a holt betűket, hogy az irva az utókornak megőriztessék. Élt ez folyton, mint szóhagyomány, hol hangosabban, hol szerényebben nyilvánulva, azon mértékben, mint Oroszország hatalma, emelkedés vagy hanyatlásban volt. Lelkesité Anna cárnő tanácsadóit és hatalmasan lángolt Katalin becsvágyó szivében, diplomatikus szerénységgel járta át gondolatait I. Sándornak és hatalmasan izgatta iMiiklós cár agyát, mig ez egy napon a tömeghez leülepedve, a pánszláv program pontjait óriási ámításokká dagasztá. Az eredetileg lágy kedélyű II. Sándort megmámoritá, egyensúlyából kimozditá és megkeményité. És bizonyítsa be százszor is a történetíró, hogy azon okmány, mely Nagy Péter cár végrendelete nevet viseli, hamisítvány, a világ hisz e végrendeletben, mert annak tartalma, az állítólagos örökhagyónak és cári utódainak jellemével hiven megegyezik. Hisz a rómaiak is hittek Julius Cézár állítólagos végrendeletében, melyet a meggyilkolt 'hulláján nekik Antonius felolvasott. A polgári életben, hol az enyém és tied között dönt a biró, a betű képezi a bizonyítékot, a történelemben azonban a szellem. Ha I. Napoleon Nagy Péter végrendeletét valóban csak kieszelte és 'Les-űrnek -müvében leendő nyilvánosságra hozatal céljából átadta, ugy legalább az az egy bizonyos, hogy Napoleon a hagyományokat és a ÍRomanoífok jellemét, mint senki más, lángeszüleg feltudta fogni s ha nem is mondta ki Péter cár azt, a mit a korzikai óriás eltávozott lelkére fog, de bizonyára gondolta. Egy látnók szavai azok, mik e végrendeletben foglaltatnak. íme néhány cikkely a végrendeletből: A Hl. cikkely figyelmeztet „minden módon északra, a Balti-tenger hosszában kiterjeszkedni, hasonlókép délen a Fekete-tenger hosszábari'. Az V. cikkely: „Az osztrák ház érdeklődését az iránt felkelteni, hogy a törökök Európából kiűzessenek s ezen ürügy alatt egy állandó hadsereget tartani. A Fekete-teger pariján utakat építeni s folytonos előnyomulással egész Konstantinápolyig terjeszkedni". A VIII. cikkely: „Annak valódiságát elismertetni, hogy az indiai kereskedelem a viDÉLMAGYAR0R3ZÁG. lágkereskedetem1 s aki azt birja, — Európa ura". És 154 évvel Péter halála után, aki ezeket az alapelveket állítólag leirá és 65 év múlva akkortól, amidőn ezek állítólag kieszeltettek volna, fenyegetőleg bizonyítja be a Kárpátokban, a Fekete-tegeren és a Dardanelláknál az ágyúdörej, hogy ezen cikkelyek n-em egy pazar képzőiét torzszülöttei, hanem SZÍVÓS történelmi élettel birnak, eredménytelenül alkalmazva az egyik, félénken elhibázva a másik által, -mig végre mégis kitörésre jutottak, — majdnem az egész világot lángba borítva. A mai nemzedéknek megkönnyítette Oroszország Péter cár hagyománya talányának megfejtését. Szeless Adorján. .•••••••••••»aaaaaaaaaaB»BHaB9Baaiaai:9sasasaBsiiBiaBi A háborús London. (Egy előkelő bécsi ur, .aki most került hazia Londonból, a Neue Freie Presseben igy jellemzi a háborús Londont: — Este érkeztünk meg (Londonba, a nyüzsgő északkeleti pályaudvaron, mintán hónapokon át nem volt szabad elhagynunk Man szigetét, ahol a háború kitörése ért bennünket. Amikor autónk a sötét utcatömke,leglbe robog, nyolcat üt az óra. Sajátságos látvány. A íeklaimtranspareuteknek a sötét házak falain felkapaszkodó és iámét lekúszó villamláimipáit ©fajta valaki vagy — valaimi. Eltűntek csillogó koszorúi a lámpáknak, amelyek azt hirdették: „Idegerősitőül igyatok Dewars Whiskyt!" vagy „Sir Herbert Tree — Dávid Copperfieklen!" Utcai és kirakatlátopák egyszerűen nincsenek. Nincs acélkék ég narancsszínű reflekszekkel, amely annyira -London sajátossága volt, hogy tőle ©elválaszthatatlannak tetszett. , Mindezek helyett megmagyarázhatatlan, aggasztó, nyomasztó valami. Kísérteties hussogás, tompított tülkölés, nehéz, visszafojtott ziíhálása valaimi -nem egészein rendben -működő óriási gépnek. Az autó óvatosan robog a a híres Trafalgar iSquareon keresztül, ahol Nelsont büszke, karcsú szobrán elnyelte az éjszaka és .a sötétség. Azonban -hirtelen mégis előtűnik a szobor: hat különböző irányból fénykévék szóródnak a térre, A fény kapok átkutatják -minden irányban az égboltozatot, titokzatos Zeppelineket keresve. Számtalan fakó arc tűnik fel néhány pillanatra, azután isimét sötét. minden. A szorongó, kísérteties érzés (mindinkább növekszik. A közlekedés megakadt, várakoznunk kell. Végre legördül a kocsink a Themsehez. A máskor csillogó, állandóan hullámzó folyam, a. „Btver", sötéten, élettelenül, mintegy -megbénultan terül el. Sötét és élettelen a szállodánk is. Minidjárt a belépésnél figyelmeztetnek .bennünket a villamos lámpa ővatcs kezelésére. Nem alszik az ördög! Minden sarokban idegesség, az egy kori (nyugalomnak és a -bizto-nság -érzetének nyoma sincs már. (Másnap reggel. Az -utcákon (mindenütt barna, aranygombos klhaikirulhá-s katonák. Lapos sapkák, karcsú séfcapálcikák*. Láttukra igazáin nincs az embernek az az érzése, -hogy majd ezek „fogják felszabadítani a világot a német járom alól." Csaknem mindannyian Samara borotváltak, legföljebb, Iha bajuszuk van. Szakáll a-s honvédő Alibi ónban teljességgel elképzelhetetlen. Egyébként a derék vitézek, akiknek az a feladata,hagy John Bull szigetországát megvédelmezzék a „teuton in vázáétól és kegyetlenkedésektől", majd hatalmas óriások, majd tör-peszerü megjelenések, miután az angólok az utóbbi időben rájöttek arra, liogy kis ember néha -nagy bottal jár. Igy keletkezett a kicsinyek ezrede, a ba-nta-rn." Ha a moziban valamelyik szkeccsben ilyen ban tárnok jelennek -meg a színpadon, ihatártalau a lelkesedós és elragadtatás. iMi-g sok katona arcáról hideg elszántság olvasható le, számos arcon nagyfokú, félreismerIjetetlen kimerültség látszik. Ez a kimerültség kétségtelenül az újonckiképzés kegyetSzeged, -1915. -április 25. len szigorúságának tudható be. (Nemrégiben azt irta egy isimerősöm, Ibogy egy ,24 embernek szánt helyiségben hetvenketten -vannak összepréselve. Ágyuk: csupasz deszka. De nemcsak a szállás, hanem az élelmezés sem megfelelő, ismerősöm ezen levele szerint. A katonák általában udvariasain viselkednek és nem tolakodnak, habár túlhajtott öntuid'at és a szeszes italok túlságos élvezete neim egyszer vezet nyilt utcán lejátszódó bcxvi-adalokra. A katonák a korcsmák előtt államaik feleségeikkel, -siki.k piszkos, fé illetlen hajzatukkal, kékes vörös, puffadt ai cukkol, bambán bámészkodó szemükkel kimondhatatlanul visszatetsző látványt nyújtanak. Csecsemőiket a. karjukon tartják.és nemcsak sört, hanem gint iis adnak nekik anyatej helyett. S miivel public Ihoiuiseba gyermekkel nem szabad lépni, a korcsmák előtt az utcán fogyasztják az italt. -A Ibiin, a tudatlanság és kizsákmányolás oly erős szövetséget kötött a korcsmák köriül, hogy Lloyd-Georges alkoholellenes akciójának csak résztvevő mosollyal adóznak a londoniak. Forduljunk be a büszlke WMt&hrdl-utcába, ah-ol olyan -sok a kcrmányépület. A háztetőkről zászlók lengenek az angolt k -és a sz-övetségesek színeivel és miinden sarc.k mögül, -minden mellékutcából feliharsog a rongyos irikkancsck idegrontó orditása: Uj orosz invázió! Az orosz,ck közel Tbo-rnlhoz!" „Három német cirkáló esülyeisztés-e!" „Konstantinápolyban lázadás kitörőben!" „A berlini színházak kényszerbezárá-sa!" stb. Az ut-ca miniden épületéről plakátok rikitanak minden lelhető és -lehetetlen szin-ben. Ujonccsalogató plakátok! Fehigrunlk, egy autoomnibuszra, amely szintén tele vau aggatva ugyanilyen -plakátokkal. Elvisz bennünket a Trafalgar Squarera, amely ennek a hisztérikus világvárosnak bizonyára legérdekesebb tere. Mos-t, a nlappali fényiben persze másként mutat mint -tegnap -est-e a fényszórók kutató fénykúpjainak a világítása -mellett. Az admirális is látszólag gondtalanul tekint le á láibai alatt hullámzó tömegre. Az óriási talapzaton és a négy íbrit oroszlánt deszkákkal kerítették Ibe. A -deszkákon -sárga plakátok Nelson és Kitchener ünuepies intőszózataival. Az emberek azonban -elsietnék :mel'•PUik. anélkül, hoigy egy tekintetre is méltatnák. Jobbról-balról egy-egy rezes banda játszik: verbuválnak. A hazafias dalok és indulók lelkesitésre vannak szánva. A hatás azonban gyönge, siralmas. Dologtalan na-p: lopók állanak ott szenvtelen, közömbös, sokszor gúnyos arckifejezéssel, mintha azt -akarnák mondani: „Nekünk ugyan játszhattok! Minket bizony meg nem fogtok!" Ha az ember szóba áll vélük, a vállukat rángatják és meg vannak róla győződve, hogy nincs az a hatalom a világc-n, amely fegyvere- szolgálatra kénysz-erithetné eket. -De külömhen is néhány héten belül le lesz -mészárolva Gerrnany. Megint -felkapaszkodunk az autóbusz tetetejére. Első pillanatra agyanaz a zűrzavar az utcákon, mint máskor. A nagy áruházak előtt tolongás, mint rendesen. De ha az ember közéje vegyiül a törne,gnek, rögtön érezhető az a hisztérikus, beteges vonás, amely a tömegben annyira ragadós. iA legtöbb áruház, vendéglő és -kávéház pénztárain az a biztosítás olvasható, hogy az alkalmazottak közt nin.es egyetlenegy német- vágy osztrák. Éis ez olyan jóleső elégtétellel tölti el a brit kebleket. Hirdetik továbbá, hogy a ház enynyi meg ennyi alkalmazottja vonult önként a harctérre. Az éttermekből elbocsátották a német ós osztrák zenészeket, 'hogy a „kiilföl dieskedés t" egys zersmii n d-enk orra kiirtsák. Ami a belgákat illeti, a Ion-doniak sokkal kevésbbé örülnek nekik, mint azt a világgal el szeretnék hitetni. Nap-nap mellett rendeznek botrányokat részeg belgáik, akik 'bár erőteljes férfiak, mégsem akarnak 'királyunkért és hazájukért hadba sietni. Különösen a fiatal belga nők ellen vadnak*az angolok elkeseredve^ .mert minden „alacsonyabb" munkát elutasítanak magúiktól arra való utalással, hagy hazájuk feáhlozta ma-