Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)
1915-04-24 / 97. szám
Szeged, 1915. április 35. DELMAGY ARORSZÁG. 8 kor abba kell hagyni a muzsikát és nam lehet többet keresni, mint -amennyi addig a tányérczásbkSl befolyt. A zug-kávésoknak azonban nincs mit kockáztatni, mert pezsgőzőpali nélkül reuzálni úgysem tudnak, jobban m-omdva nem -akarnak, miivel ők inesm reális haszonra pályáznak. Igy tehát náluk a záróra után is (lehet mulatni és aki direkt mulatni akar, akármilyen úriember is az illető, imár be sem megy a. jobb kávéházba,, ahol egy óra után nincs zene, hanem bevonul a zug-kávéház szeparéjálba. A n-agykávésoknaik és a jobb zenekaroknak téli át a panaszuk jogos addig, amíg ezeket a visszaéléseket m-eg nem szüntetik. Az iyen beyi-égikben azelőtt se folyt Ízléstelen .mulatozás, ide azelőtt se jártak szegény eimLerék mulatni. Arról is panaszkodnak még a zenészek, hogy a. teljes egyöntetűség fentartása végett az éjjeli mulatókban a zongorát is be kellene egy óra után tiltani. Semmi erkölcsi jogosultsága nincsen, hogy azok privilégiumot élvezzenek. Ha a hábcru alatt józanságot akarunk, akkor legyen józanság minden vonalon. Mi- hisszük, hogy a főkapitány hamarosan meg fogja a módját találni, hogy rendeletének érvényt szerezzen. Tekintve, hogy az ©hunit tiz nap alatt a rendőrség fcmtosabb ügyekkel volt igénybe véive, (a rablógyilkosság, a lisztutalványozás) valószinü, hogy ezek elintézése után, nagyobb gonddal kezeli a zene-záróra ügyét. • * „••••••••••••••.•••••••••••••••••••••••••••••BBBII „BESSZARÁBIÁT NEM LEHET ELADNI!" A Lúgoson megjelenő Drapelul ciniü román lap egy besszarübiai román cikkét 'hozza, amely más szempontból világítja meg Beszszarábia ügyét. Az író előszavában általános kérdésekkel foglalkozik, majd a történelembe nyújt visszapillantást. Hosszas érvelések -után a következő megállapodásra jut: „Nem szabad az erdélyi kérdést szembeállitani a besszarübiai kérdéssel, még kevésbé szabad az erdélyi kérdést elébe tenni a besszarábiainak. Ez annyit jelent, mint minden időkre áldozatul dobni az oroszoknak Besszarábiát és ezzel a moldovai főúri családok ősi földjét prédául odadobni az orosz imperializmusnak. A besszarábiai románok valamenynyien tudják, hogy Romániához tartoztak, ugy őseik, mint ők maguk, tudják,, 'h-ogy 'Moldova testéből csak 1812-ben és 1878-ban szakitotta ki az orosz őket. Ezek románok akarnak lenni, hisz román fejedelemség földjén születtek és élnek, akik a román földön otthon vannak s mint ilyenek akarnak élni otthon. Ők, a besszarábiaiak nem vendégek, ők nem Oroszország Elszászd.otharingiája, ha-nem szervi részei a román földnek és államnak. A besszarábiai kérdés elé nem tehető más kérdés. Tiltakozni kell minden románnak azon iizér-fogás ellen, hogy más, bizonytalan, jogtalan teriilet elnyerése ellenében millió lelkei adjanak el. Megvonjuk önöktől a jogot, — mondja a besszarábiai iró, — 'hogy gyermekeink jövőjével üzérkedjenek és nincs joguk arra, ho-gy eladják őseink sírját". HÍREK IEÜEPOH 81.1 ízléses kivitelben jutányos áron szállít :-: iámu L. liiiuoiÉia SZEGED, Kárász-utca 9. szám alatt. oooo Elfogták a lóversenytéri merénylőt. (Saját tudósítónktól.) Péntek délelőtt sikerült elfogni Kalla Illés közhuszárt, aki a lóversenytéri rablógyilkos feisérl«tet elkövette. Hatodik napja bujdosott az eset óta Kalla. Két izben közvetlenül siklott ki a rendőrség kezéből, de a város területét neon hagyhatta •el, mert huszonnégy huszár és több lcivasreudőr cirkált éjjel-nappal a város köriül s ezeken át menekülni nem igen lelhetett. Tudhatta ezt Kalla is, mert utóbb állandóan a Makkos-erdőben bujkált, ugylátszik rést keresett, ahol -menekülhet. De hu.-zár uniformis a. ebben megakadályozta. Péntek délben fél egy órakor kisérték be a városházára Kall át. Egy honvédh-uszár szakaszvezető: Schulder József'fogta el s ő kisérte Potye József tizedessel együtt. — Ott haverészett, sütkérezett a Makkoserdőben, egy dombon, mikor rátaláltam. Próbált legurulni, de mondtam, hogy agyonlövöm, ha helyben nem marad. Igy aztán bevárt bennünket, — mondja a szakaszvezető. íElőbib dr. Szalay József főkapitány elé vezették Kallót, aztán dr. Borbála Jenő rendőrkapitány hallgatta ki. — Te gyilkoltad meg Fodor Annát! — szólt Bcrbola, mire a huszár csendesen válaszolt: — Igenis ... — Miért tetted? — Pénzt kértem, de nem adott. — Ezért? — Igenis. Nagy okom -volt rá. És azt mondotta, liogy szerette az aszszomyt, régebb idő óta ismerte, járt hozzá. Szombat -este is fölkereste, pénzt 'követelt, s amikor az asszony azt felelte, hogy nincs pénze, neim hitte el, megvetve. Az asszony sirt, erre kiment a házból és az udvaron egy baliát talált, azzal ment vissza ... Elmondotta, liogy tegnap ki is szökött a városból és elment Tápéig, ide visszalopózott. Hogy igaz-e ez, -alig hihető, mert tegnap már jól tudta, liogy hajszolják. Különben huszonnégy óra óta nem is -evett s ezért -adta meg magát olyan simám A kihallgatás után Schulder József szakaszvezető és Potye József tizedes átadták a rendőrkapitánynak azokat a tárgyakat, amelyeket Kalla Illésnél találtak: Egy korona liatvan fillért, egy bőrtjjiskát, szivarszipkát, dohányt, cigarettapapírt, elhasznált töltényeket és egyéb értéktelen tárgyakat. Az összekötözött rablógyilkos huszárt átadták a honvéd-ügyészségnek. Fodor Anna ma is eszmélet nélkül feküdt. Vasárnap ót-a csak egy-két pillanatra tért magához és -csak ennyit tudott mondán: A huszár... Életben maradásához semmi remény, a halált mindem pillanatban várják. — A király nyaralása. Salzburgból táviratozzák: A király az idén nem megy nyári tartózkodásra Ischlbe. A királynak ezt az elhatározását azzal okolják meg, 'hogy a rendkívüli viszonyok miatt az uralkodónak a katonai hadvezetőséggel és a politikai vezetőférfiakkal állandó érintkezést kell fentarta-nia. Ép ez teszi szükségessé, 'hogy a király állandóan Bécs közelében tartózkodjék. — A májusi költözködés. Dr. Szalay József főkapitány a májusi költözködésre vonatkozólag a következő utasítást adta ki: Egy szobás lakásokat május elsején délig, ikét szobás lakásokat május elsején este 7 óráig, három szobás lakásokat 3-án délig, négy szobás lakásokát 3-án este hét óráig és az -ennél nagyobb lakásokat 4-én kötelesek a régi lakók az ujaknak átadni. Május 2-án, vagyis vasárnap a költözködés nem kötelező. — Azt 'hi-szszük, hogy ez a rendőrségi végzés igen sok kellemetlenséget fog okozni lakók és 'háziurak között. A mai fuvarviszonyok közt majdnem abszurdum reggeltől esti 'hét óráig minden egy és két szobás hurcolkodási lebonyolítani. — Gróf Tisza Lajos állapota. Budapestről jelentik: Gróf Tisza Lajos a mult éjszakát jobban töltötte. Állapota, ugy látszik kedvezőre fordul. Hőmérséklete megközelíti a normálist. — A szegedi hősök sirja. Pénteken délben Kántor Jenő tábori lelkész vezetésével egv küldöttség jelent meg a polgármesternél. A tábori lelkész előadta, hogy a háboru óta Szegeden 430 hőst temettek el és ezeknek a sírjai nagyon rossz állapotban vannak. A Temető gondnoka nem ügyel a sírokra; nagy részüket giz-gaz verte fel és olyan sírok is vannak, amelyek bedőltek. A polgármester megígérte, hogy a hősök sírját rendbeho-zatja; szomorú ifüzt ültet köréjük és ha vége lesz a háborúinak, akkor a város emlékoszlopot emeltet a temetőben a hősök sírjánál. — Az oroszoktól és szerbektől indult a kiütéses tífusz. Rotterdamból táviratozzák: Wenckebach bécsi egyetemi tanár egyik rotterdami újságban szembeszáll Van Tienhoven hollandi orvostanár véleményével, mely szerint a kiütéses tífuszt a monarchiából hurcolták be Szerbiába. A becsi tanár szerint a kiütéses tífusz a monarchiában egészen a legutóbbi évekig úgyszólván ismeretlen betegség volt. A monarchiában az orvosok túlnyomó nagy része még nem is látott kiütéses tífuszt. Mindazok az esetek, amelyek ujabban a katonák közt előlfordultak, orosz katonáktól való fertőzésre vezethetők vissza. Az orosztáborban járványossá vált a kiütéses tífusz, ép ugy, mint a második balkáni háborúban Szerbiában is járvánnyá fajult el ez a veszedelmes betegség. — Van már rézgálic Szegeden. Ismertettük már n Szegedi Gazdasági Egyesület és a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete akcióit, mellyel a szegedi gazdáikat olcsó rézgálicicail akarják ellátni. Ez ügyben Bokor Pál h. polgármester, a nevezett -egyesületek elnöke -eljárt a földimivelésügyi minisztériumban s vóglegezte a rézgálic ügyet. A (Szegedi Gazdaság Egyesület és a Homoki Szőlős-gazdák Országos Egyesülete három vaggcu rézgálieot kérelmezett a szegedi gazdáik részére; a városi tanács ugyancsak (három vaggon rézgálieot kérelmezett. E kérelmek a mai napon -oly elintézést nyertek, ho-gy a fölldlmweléeiigyi minisztérium a már útban levő 100 vaggon rézgálicából ad a nevezett két egyesületnek 150 mimázsát és a városi hatóságnak szintén 150 mimázsát. \Miutná a. szegedi tanácsnak más oldalról is rendelkezésére áll 100 msmázsa rézgálic, a Szegedi Gazdasági Egyesület és a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete pedig előzőleg kapott 200 mlrnázsa rézgálieot, igy az első permetezés idejére 600 m.,mázsa rézgálic áll a szegedi gazdáis rendelkezésére, még pedig a mai rézgálic árak feléért. E kiosztandó rézgálic teljesen fedezi a szegedi gazdák szükségleteit, a julius—augusztusi permetezések további szükségleteit a iföildmive,lésügyi minisztérium későbbi rézgálic importja fogja fedezni. Más oldalról vett értesülésünk szerint a statisztikai hivatal mór összeállította a magyarországi rézgálic bejelentések lajstromát s azokat a vasúti fuvarlevelek és gyárak adataiból, valamint hivatalos 'közegeinek