Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-24 / 97. szám

Szeged, 1915. április 35. DELMAGY ARORSZÁG. 8 kor abba kell hagyni a muzsikát és nam le­het többet keresni, mint -amennyi addig a tányérczásbkSl befolyt. A zug-kávésoknak azonban nincs mit kockáztatni, mert pezsgő­zőpali nélkül reuzálni úgysem tudnak, job­ban m-omdva nem -akarnak, miivel ők inesm reális haszonra pályáznak. Igy tehát náluk a záróra után is (lehet mulatni és aki direkt mulatni akar, akármilyen úriember is az il­lető, imár be sem megy a. jobb kávéházba,, ahol egy óra után nincs zene, hanem bevonul a zug-kávéház szeparéjálba. A n-agykávésoknaik és a jobb zenekarok­nak téli át a panaszuk jogos addig, amíg eze­ket a visszaéléseket m-eg nem szüntetik. Az iyen beyi-égikben azelőtt se folyt Ízléstelen .mulatozás, ide azelőtt se jártak szegény eim­Lerék mulatni. Arról is panaszkodnak még a zenészek, hogy a. teljes egyöntetűség fen­tartása végett az éjjeli mulatókban a zon­gorát is be kellene egy óra után tiltani. Sem­mi erkölcsi jogosultsága nincsen, hogy azok privilégiumot élvezzenek. Ha a hábcru alatt józanságot akarunk, akkor legyen józanság minden vonalon. Mi- hisszük, hogy a főkapitány hamaro­san meg fogja a módját találni, hogy ren­deletének érvényt szerezzen. Tekintve, hogy az ©hunit tiz nap alatt a rendőrség fcmtosabb ügyekkel volt igénybe véive, (a rablógyilkos­ság, a lisztutalványozás) valószinü, hogy ezek elintézése után, nagyobb gonddal kezeli a zene-záróra ügyét. • * „••••••••••••••.•••••••••••••••••••••••••••••BBBII „BESSZARÁBIÁT NEM LEHET ELADNI!" A Lúgoson megjelenő Drapelul ciniü ro­mán lap egy besszarübiai román cikkét 'hozza, amely más szempontból világítja meg Besz­szarábia ügyét. Az író előszavában általános kérdésekkel foglalkozik, majd a történelembe nyújt visszapillantást. Hosszas érvelések -után a következő megállapodásra jut: „Nem szabad az erdélyi kérdést szembe­állitani a besszarübiai kérdéssel, még kevésbé szabad az erdélyi kérdést elébe tenni a bessz­arábiainak. Ez annyit jelent, mint minden időkre áldozatul dobni az oroszoknak Bessza­rábiát és ezzel a moldovai főúri családok ősi földjét prédául odadobni az orosz imperializ­musnak. A besszarábiai románok valameny­nyien tudják, hogy Romániához tartoztak, ugy őseik, mint ők maguk, tudják,, 'h-ogy 'Moldova testéből csak 1812-ben és 1878-ban szakitotta ki az orosz őket. Ezek románok akarnak lenni, hisz román fejedelemség föld­jén születtek és élnek, akik a román földön otthon vannak s mint ilyenek akarnak élni otthon. Ők, a besszarábiaiak nem vendégek, ők nem Oroszország Elszászd.otharingiája, ha-nem szervi részei a román földnek és ál­lamnak. A besszarábiai kérdés elé nem tehető más kérdés. Tiltakozni kell minden románnak azon iizér-fogás ellen, hogy más, bizonytalan, jogtalan teriilet elnyerése ellenében millió lel­kei adjanak el. Megvonjuk önöktől a jogot, — mondja a besszarábiai iró, — 'hogy gyer­mekeink jövőjével üzérkedjenek és nincs jo­guk arra, ho-gy eladják őseink sírját". HÍREK IEÜEPOH 81.1 ízléses kivitelben jutá­nyos áron szállít :-: iámu L. liiiuoiÉia SZEGED, Kárász-utca 9. szám alatt. oooo Elfogták a lóversenytéri merénylőt. (Saját tudósítónktól.) Péntek délelőtt sike­rült elfogni Kalla Illés közhuszárt, aki a ló­versenytéri rablógyilkos feisérl«tet elkövette. Hatodik napja bujdosott az eset óta Kalla. Két izben közvetlenül siklott ki a rendőrség kezéből, de a város területét neon hagyhatta •el, mert huszonnégy huszár és több lcivas­reudőr cirkált éjjel-nappal a város köriül s ezeken át menekülni nem igen lelhetett. Tudhatta ezt Kalla is, mert utóbb állandóan a Makkos-erdőben bujkált, ugylátszik rést keresett, ahol -menekülhet. De hu.-zár unifor­mis a. ebben megakadályozta. Péntek délben fél egy órakor kisérték be a városházára Kall át. Egy honvédh-uszár szakaszvezető: Schulder József'fogta el s ő kisérte Potye József tizedessel együtt. — Ott haverészett, sütkérezett a Makkos­erdőben, egy dombon, mikor rátaláltam. Pró­bált legurulni, de mondtam, hogy agyonlö­vöm, ha helyben nem marad. Igy aztán be­várt bennünket, — mondja a szakaszvezető. íElőbib dr. Szalay József főkapitány elé vezették Kallót, aztán dr. Borbála Jenő rend­őrkapitány hallgatta ki. — Te gyilkoltad meg Fodor Annát! — szólt Bcrbola, mire a huszár csendesen vá­laszolt: — Igenis ... — Miért tetted? — Pénzt kértem, de nem adott. — Ezért? — Igenis. Nagy okom -volt rá. És azt mondotta, liogy szerette az asz­szomyt, régebb idő óta ismerte, járt hozzá. Szombat -este is fölkereste, pénzt 'követelt, s amikor az asszony azt felelte, hogy nincs pén­ze, neim hitte el, megvetve. Az asszony sirt, erre kiment a házból és az udvaron egy bal­iát talált, azzal ment vissza ... Elmondotta, liogy tegnap ki is szökött a városból és elment Tápéig, ide visszalopózott. Hogy igaz-e ez, -alig hihető, mert tegnap már jól tudta, liogy hajszolják. Különben huszon­négy óra óta nem is -evett s ezért -adta meg magát olyan simám A kihallgatás után Schulder József sza­kaszvezető és Potye József tizedes átadták a rendőrkapitánynak azokat a tárgyakat, ame­lyeket Kalla Illésnél találtak: Egy korona liatvan fillért, egy bőrtjjiskát, szivarszipkát, dohányt, cigarettapapírt, elhasznált tölténye­ket és egyéb értéktelen tárgyakat. Az össze­kötözött rablógyilkos huszárt átadták a honvéd-ügyészségnek. Fodor Anna ma is eszmélet nélkül fe­küdt. Vasárnap ót-a csak egy-két pillanatra tért magához és -csak ennyit tudott mondán: A huszár... Életben maradásához semmi re­mény, a halált mindem pillanatban várják. — A király nyaralása. Salzburgból táv­iratozzák: A király az idén nem megy nyári tartózkodásra Ischlbe. A királynak ezt az el­határozását azzal okolják meg, 'hogy a rend­kívüli viszonyok miatt az uralkodónak a ka­tonai hadvezetőséggel és a politikai vezető­férfiakkal állandó érintkezést kell fentarta-nia. Ép ez teszi szükségessé, 'hogy a király állan­dóan Bécs közelében tartózkodjék. — A májusi költözködés. Dr. Szalay József főkapitány a májusi költözködésre vo­natkozólag a következő utasítást adta ki: Egy szobás lakásokat május elsején délig, ikét szobás lakásokat május elsején este 7 óráig, három szobás lakásokat 3-án délig, négy szo­bás lakásokát 3-án este hét óráig és az -ennél nagyobb lakásokat 4-én kötelesek a régi lakók az ujaknak átadni. Május 2-án, vagyis vasár­nap a költözködés nem kötelező. — Azt 'hi-sz­szük, hogy ez a rendőrségi végzés igen sok kellemetlenséget fog okozni lakók és 'házi­urak között. A mai fuvarviszonyok közt majdnem abszurdum reggeltől esti 'hét óráig minden egy és két szobás hurcolkodási lebo­nyolítani. — Gróf Tisza Lajos állapota. Buda­pestről jelentik: Gróf Tisza Lajos a mult éj­szakát jobban töltötte. Állapota, ugy látszik kedvezőre fordul. Hőmérséklete megközelíti a normálist. — A szegedi hősök sirja. Pénteken dél­ben Kántor Jenő tábori lelkész vezetésével egv küldöttség jelent meg a polgármesternél. A tábori lelkész előadta, hogy a háboru óta Szegeden 430 hőst temettek el és ezeknek a sírjai nagyon rossz állapotban vannak. A Te­mető gondnoka nem ügyel a sírokra; nagy részüket giz-gaz verte fel és olyan sírok is vannak, amelyek bedőltek. A polgármester megígérte, hogy a hősök sírját rendbeho-zatja; szomorú ifüzt ültet köréjük és ha vége lesz a háborúinak, akkor a város emlékoszlopot emeltet a temetőben a hősök sírjánál. — Az oroszoktól és szerbektől indult a kiütéses tífusz. Rotterdamból táviratozzák: Wenckebach bécsi egyetemi tanár egyik rot­terdami újságban szembeszáll Van Tienhoven hollandi orvostanár véleményével, mely sze­rint a kiütéses tífuszt a monarchiából hurcol­ták be Szerbiába. A becsi tanár szerint a ki­ütéses tífusz a monarchiában egészen a leg­utóbbi évekig úgyszólván ismeretlen betegség volt. A monarchiában az orvosok túlnyomó nagy része még nem is látott kiütéses tífuszt. Mindazok az esetek, amelyek ujabban a ka­tonák közt előlfordultak, orosz katonáktól való fertőzésre vezethetők vissza. Az orosz­táborban járványossá vált a kiütéses tífusz, ép ugy, mint a második balkáni háborúban Szerbiában is járvánnyá fajult el ez a vesze­delmes betegség. — Van már rézgálic Szegeden. Ismer­tettük már n Szegedi Gazdasági Egyesület és a Homoki Szőlősgazdák Országos Egye­sülete akcióit, mellyel a szegedi gazdáikat ol­csó rézgálicicail akarják ellátni. Ez ügyben Bokor Pál h. polgármester, a nevezett -egye­sületek elnöke -eljárt a földimivelésügyi mi­nisztériumban s vóglegezte a rézgálic ügyet. A (Szegedi Gazdaság Egyesület és a Homoki Szőlős-gazdák Országos Egyesülete három vaggcu rézgálieot kérelmezett a szegedi gaz­dáik részére; a városi tanács ugyancsak (há­rom vaggon rézgálieot kérelmezett. E kérel­mek a mai napon -oly elintézést nyertek, ho-gy a fölldlmweléeiigyi minisztérium a már útban levő 100 vaggon rézgálicából ad a ne­vezett két egyesületnek 150 mimázsát és a városi hatóságnak szintén 150 mimázsát. \Mi­utná a. szegedi tanácsnak más oldalról is ren­delkezésére áll 100 msmázsa rézgálic, a Sze­gedi Gazdasági Egyesület és a Homoki Sző­lősgazdák Országos Egyesülete pedig előző­leg kapott 200 mlrnázsa rézgálieot, igy az első permetezés idejére 600 m.,mázsa rézgálic áll a szegedi gazdáis rendelkezésére, még pedig a mai rézgálic árak feléért. E kiosztandó réz­gálic teljesen fedezi a szegedi gazdák szük­ségleteit, a julius—augusztusi permetezések további szükségleteit a iföildmive,lésügyi mi­nisztérium későbbi rézgálic importja fogja fedezni. Más oldalról vett értesülésünk sze­rint a statisztikai hivatal mór összeállította a magyarországi rézgálic bejelentések lajstro­mát s azokat a vasúti fuvarlevelek és gyárak adataiból, valamint hivatalos 'közegeinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom