Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-22 / 95. szám

Sl«(keszt6ség Kárász-utca 9. TddMtzfo: 35>5. í Etves subrn ára 19 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24*— félévre . . K12*— negyedévre K 6*— egyhónapra K 2•— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K 14.— negyedévre K 7 — egyhónapra K 240 Kiadóhivatal Kárász-atca T Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. n Sisged, 1815. IV. évfolyam 95. szám. Csütörtök, április 22. A vezérkar jelentése a helyzetről. Budapest, április 21. (Közli a miniszter­ei nö:ki sajtóosztály.) A Kárpátokban az el­lenfél az arcvonal legfontosabb szakaszai i ellen intézett vesztesógteljes támadásait jó ideje megszüntette. Különösen áll ez állása­ink azon szakaszaira nézve, amelyek a Ma­gyaroszágba vezető legjobb betörési uta­kat az Ondava, Laboré és Uug völgyét fe­dezik. Az Erdős Kárpátokban a Laborc és Ung völgyei között az előnyomulás e fö vo­nalairól letérve, az ellenség még most is nagy erőkkel kísérelte meg az áttörést. Az ebben az irányban való áttörésnek az lett volna a feladata, hogy völgyben levő állása­inknak s ezekhez csatlakozó magaslati ál­lásunknak homlok támadással a legsúlyo­sabb áldozatok mellett is leküzdhetetlen el­lentállását megkerülései törje meg. Igy a Cziróka felső völgyében, Nagypolánynáf, valamint a folyó egész forrásterületén újból heves harcok támadtak, amelyek több napon és több éjjelen át tartottak. A heves orosz előretöréseknek itt is végül ugyanazt a sor­sot kellett elszenvedniük, amely összes előbbi támadásaikat érte. Sok ezer halott és sebesült, valamint több mini 3000 sebesüíet­fen fogoiy elvesztése után az ellenség fel­hagyott az előretöréssel. A külföldön elter­jedi sok hírrel szemben is, amelyek a hosz­szadalmas kárpáti harcokban kivivotí sike­rekről szólanak, röviden megállapítható, hogy az ellenség minden erőfeszítésének és minden nagy áldozatnak ellenére és az el­lenfél részéről mindig a támadás főcéljául feltüntetett és különösen fontosnak jelzett uzsoki szoros csalk ugy, mint eddig, biztos birtokunkban van. A többi az e vonalon csak tüzérségi harc volt. A helyzet minde­nütt változatlan. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A vezérkar mai jelentése összegező, tö­mör közlés a helyzetről. Eltekintve attól, hogy háromezer ujabb orosz elfogásáról szól, ennél sókkal íontosablb az, hogy az orosz általános offenzíva megszűnését is hangsúlyozza. Az oroszok természetesein most is tá­madnak még. Elvégre lehetetlen azt várni, hogy ez a kolosszus mindenütt megakadjon. Az orosz lélektana az, ihogy amidőn támadó ereje megszűnik, akikor meg is verték. Ki­lenc hónap múlva, midőn más, hatalmas el­lenfeleik kei is viaskodunk ihii szövetségese­inkkel, Németországgal és Törökországgal együtt, — akkor kilenc hónap után tulvér­mes remény volna, hogy ép a legerősebb ellenség törne le. Egy bizonyos az, hogy az oroszoknak sem a centruma, sem jobb vagy balszárnya általánosságban nem akcióképes már. Csak részletsikerekről lelhet szó — sőt arról sem igen. A Hőfer-tféle jelentós kiemeli, ihogy az ellenség áttöréssel próbálkozott, rejtett uta­kon; -kerülőkön közelítette ímeg hadállásain­kat, de igy is visszavertük őket. Megkerü­léssel sem sikerült ,tehát ellentállásunkat -megingatni. Pedig nem riadnak vissza sem­miféle embervesztesiégtől és a hivatalos je­lentés sok ez-e.r halottról -és sebesültről be­szál. „A heves orosz előretöréseknek itt is végül ugyanazt a sorsot kellett elszenved­niök, amely őszes előbbi támadásaikat érte" — mondja a vezérkari jelentés. Ez a hatá­rozott megállapítás a legjobb, ami jöhet, mert nemcsak sikeres defenzívánk mérlege, hanem az orosz offenzíva megtörése is ben­ne foglaltatik. Az entente sajtója természetesen a kár­páti küzdelmekről is fantasztikus híreket bo­csát világgá. Igen, ha a többi harctérről ha­mis hírt adott ki állandóan, miért ne tegye ezt a Kárpátokról is? Mai hivatalos jelenté­sünk kez-tyüs kézzel -cáfol, elegánsan. A kü­lönösen fontosnak jelzett uzsoki szoros csak ugy, mint -eddig, birtokunkban -van... Az orosz előrehaladás tehát csak papíron- olyan eredményes, míg a valóságban ép az ellen­kező, hiszen a tényleg fontos uzs-öki szoros mögött állanak, tehát — Galíciában. Az általános helyzetet ugy a írni, mint a német hivatalos jelentés is változatlannak jelzi. BEHÍVÁSOK MÁJUS 15-RE. Budapestről táviratozzák: Hirdetmény utján az 1891. és 1895-ben született népfel­kelők fegyveres szolgálatra május 15-re be­hívatnak. ANGOL TENGERALATTJÁRÓK AZ ÉSZAKI TENGEREN. X' Berliniből jelenítik: Beknicke admirális hivatalosan közli, hogy az Északi-tenger né­met öbleiben ismételten angol tengeralatt­járók mutatkoztak. Közülük egyet április 17-én elsülyesztettünk. ' • AZ ELLENZÉK ÉRTEKEZLETE. Budapest: A függetlenségi pártok Ká­rolyi Mihály eíniöklésével értekezletet tar­tottak. Károlyi kijelentette, hogy a kormány a háború alatt is folytatta a túlkapásokat, sőt a most beterjeszteti javaslatokat ikortes­célokra is felhasználja, — ezért elhagyják a passzivitást és a legerősebb ellenzékieske­dést kezdik. Hasonló szellemben beszélt Apponyi Albert is, valamint Batthyány Ti­vadar, aki az általános választójogot, teljes sajtószabadságot követelte és bejelentette, hogy a sajtócenzurát a képviselőházban szó­vá teszi. Bakonyi Samu alelnök a független­ségi pártok teljes harmóniáját konstatálta. A TRÓNÖRÖKÖS A ZSIDÓSÁG HAZA­FISÁGÁRÓL. Csernóvicböl jelentik: Károly Ferenc József trónörökös a zsidó hitközség foga­dásánál kijelentette a következőket: — A zsidóság nagyon hazaíiasau visel­kedett, ezt soha nem fogjuk elfelejteni. FEGYVERSZÜNET A MEMEL­NJEMENI FRONTON. Róma, április 21. A Birsevija V-jedo­mosztihan Simszki ezredes kritikáját adja a hadi eseményeknek és ennek során többek közt ezt irja: Amemel—rijemeni fronton tel­jes szélcsend uralkodik, mert a németek, ugy mint az oroszok, a lövészárkok embe­reinek nagy részét szabadságolták és haza­küldték a földmunkálat-ok elvégzésére. Mi­után ezeknek visszatéréséig körülbelül nyolc hétnek kell eltelnie, előreláthatólag május közepéig ezen a fronton komolyabb esemé­nyek nem várhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom