Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-18 / 67. szám

Szegeti, 1915. március 18. DÉLMAGYARORSZÁG. 5 A magyar honvéd szive. Gránéttüzből kimentett fiúcska. — Egy szabadkai honvéd örökbe fogadia és haza küldte a feleségének. Szabadkai tudósítónk írja ezt a megható háborús történetet : A héten Gilice Vince sza­badkai Lakos, a magyar királyi 6. honvédgya­logezred tizedese egy nagy csomaggal állí­tott be Patay Kálmán kovácsmester Bethlen­utcai házába. — A szakaszvezető ur küldi ezt az aján­dékot az asszonyságnak és tisztelteti, hogy vigyázzon rá, mint a szeme világára — mon­dotta Gilice a kovácsmester feleségének. Kibontja az asszony a pokrócba göngyölt csomagot, szép szőkefejü, kék szemű vézna fiúcska kerül ki belőle, A családtagok körül­állják a kis jövevényt, forgatják, jobbra-bal­ra, nézegetik, de teljesen ismeretlen nekik. A kis fiu csodáihoz szemekkel körüibá­miul, ráemelj nagy szemét Pataynéra és ki­ejti ezt a szót: — Mama! Gilice Vince nem kéreti magát s elmond­ja az ajándék eredetét és történetét: — Négy hosszú napon át, éjjel-nappal verekedtünk az orosszal Siankinál. Az alig néhány házból álló falucskát ugy ellepte az orosz, ihogy ahová csak lőttünk, halált és se­beket osztottak golyóink. Az ágyúink böm­böltek, a gépfegyverek kattogtak, de az oro­szok tartották magukat a kitűnő állásokban, nem törődve a rengeteg veszteségekkel. Négy nap. keserves munkája maghozta a gyümöl­csöt. Az oroszok Siankánál teljesen leverve, futva menekültek, kitűnően megerősített ál­lásaikból. Csapataink rohammal foglalták el Slan­k-i-t. A mi feladatunk volt a falut átkutatni, nem maradt-e benne orosz katona. Egy kis viskóba, amelynek tétjét az ágyúgolyó elvitte, ketten léptünk be. Patay Kálmán: gyógyko­vács és'én. Az egész ház üres, lakatlan, volt. Ép ki akartunk menni a szobából, mikor az egyik sarokból halk nyöszörgést hallunk. Pa­tay odamegy és az ágy mellett a sarokban hat esztendős, vézna kis gyermeket emel fel. Kiéhezett, lesoványodott, kékre fagyott á gyerek. — No, neked ugyan kár volt életben ma­radnod! — dörmögtem magamban. — Deihogy kár, dehogy kár, — mondotta Patay és már vitte ki az egy szál, ingecskében­didergő fiút. Kivitte a csapathoz, megfürdet­ték a konyhán meleg vizben, megitatták tejjel, lenyírták a ihos.szu, elhanyagolt haját, -aztán kézröl-kézre adogatták, ölelték, csókolták a jólelkű magyar honvédek a lengyel fiúcskát, akit az Isten adott nekik. ;A százaidszabó köpönyegbélésből kezes­lábas ruhácskát var-rt -neki, a suszter bekecs­ből kis cipőt csinált mindjárt, a fejébe nyom­tak egy katonasapkát és a gránáttüzből ki­menteit fiúcska a szabadkai század gyereke lett. •Négy na-pig ott élt1 közöttünk a- kis Kál­mán, ahogy mi kereszteltük. .Mindenki -ugy szerette, mint a saját gyerekét. Kivált Patay Kálmán ragaszkodott hozzá. Időközben előke­rültek a falutól elmenekült lakók, köztük egy öregasszony, aki a gyerek nevelőanyjának vallotta magát. Patay Kálmán, aki a gyereket egy pilla­natra sem hagyta el, megyezett az öregasz­szonnyal, hogy, a gyermeket örökbe fogadja és elviszi Szabadkára. Az örökbefogadás hi­teléül megírták az alábbi nyilatkozatot: NYILATKOZAT. Alulírott siankii (Ausztria Galícia) lakos­nő az általam felkért tanok jelenlétében -ezen­nel kijelentem, hogy néhai Kucsipak Mihájló és Fedeszkanics Nasztanya szüléktől Sziank-in 1909. évi március 'hó 20-án született Aszafat nevü fiúgyermeket', kit miután édesapja ez­előtt 5 éve meghalt, édes anyja pedig Ameri­kába vándorolt ki s azóta magáról bírt nem hallatott, — magamhoz vettem gondozásra, mert a gyermek bátyám gyermeke, — örökbe ado-m Patay Kálmán szabadkai lakos kovács­mesternek, aki jelenleg a szabadkai 6. honv.­gyalogezred ezredkovácsa, azzal, hogy tarto­zik engem a gyermek hogylétéről hónapon­kint értesíteni. -Hogy ezen örökbeadás saját akaratom, aláírásommal, illetőleg kézjegyemmel erősi­temi meg, az aláirt tanuk igazolják. Sianki, 1915. március ihó 9. Fedecskanics Péterné szül. De­kuncsák Anna név-irója Boro­vánczky Géza tizedes. 'Gilice Vinoe tizedesnek hivatalosan dol­ga lévén Szabadkán, magával hozta a gyere­ket Pataynénak és az írások kíséretében át is adta. Azóta Szabadkán, a Bethlen-utcai; -ház­udvarán játszadozik az anyátlan-apátlan k-is árva gyerek, akinek a gondviselés egyszerre juttatott szerető anyát és apát. Gondtalanul játszadozik, csak néha-néha megremeg, ösz­sz-ehuzza magát és szepeg. Eszébe jut a régi otthona, az ágyúdörgés, a fegyverropogás. Tegnap este a kovácsimestereik inasa a' fiiu ágya szélén üldögélt és szerbül próbálta magát a gyerekkel megértetni, összebarát­koztak és a fiúcska elmondta, hogy éjjel-nap­pal szóltak az ágyuk: bum, bum. Közben a .•fiúcska -elaludt. Az inasnak tetszett a kis gye­rek elbeszélése és -elmesélte gazdasszonyá­nak, ih-ogy ágyuk dörögtek: bum, bum. iMikor a „bum" elhangzott, a fi-ucska fel­riadt, felült ágyában és remegve nézett, kö­rül. Az inasnak aztán elmondta, hogy mindig a fülében zug az ágyuk dörgése, a fegyverek ropogása és haldoklók jajkiáltása. Ilyenkor mindig megremeg és nagyon fázik ... KATONAMUNKÁSCSOPORTOK ELSZÁL­LÁSOLÁSA, ÉLELMEZÉSE ÉS DÍJAZÁSA. Tudvalevő, hogy a honvédelmi miniszter e hó hatodikán kelt rendelkezésével Lehetővé tette, hogy község-ek és birtokosok kérelmiére a pótt esteknél szolgáló legénységből, (a -ta­vaszi munkák elvégzése céljából húsz -ember­ből álló munkáscsoportok, egy altiszt vezeté­se alatt 14 napi időre szabadságoltassanak oly célból, h-ogv e miinkáscsopo-rtök az ©mii­tett munkaadó rendelkezésére, bocsáttassa­nak. Az ilyen kato-namu-nkásesapatok igény­bevételénél a munkaadókat terhelő költségek tekintetében a honvédelmi miniszter rendelete a következő intézkedéseket tartalmazza: A -munikáscsoportokna és az azok mellé adott altiszteknek elszállásolása és él-elemezése a munkáscsoporto-t igénybevevő község, föld­vagy szőlőbirtokos feladata. Az élelmezést a munkaadó a munkás-csoportnak a póttes-t által erre utasított altisztje által átadandó élelme­zési pénzért tartozik teljesíteni. Az élelmezési' pénz nyugtázandó. A munkás-csoport tagjai­nak, valamiint az azok mellé felügyelet céljá­ból -kirendelt altisztnek a- munka-adó mind­egyik munkanapért a helyi szokásos nap­számnak megfelelő munkapótdijat tartozik kifizetni. Az utazási költségek a munkaadót nem terhelik. Küldjünk katonáinknak \thermosüvege­ket, teát konyakot, likőrt, csokoládét, caces-t. Az adományokat Köszönettel fogadja s a ih-ad­tápparanesmokíáigokli-oz juttatja a honvédel­mi minisztérium Hadsegélyező Hivatala, Bu­dapest, IV. Váei-utca 38. 000000000000000000000000000000000^ HÖT! r MOZI ® Igazgató: fisl VAS SÁNDOR KORZO Telefon: 11-85. Március 18-án, csütörtökön Két nagy sláger! UJ (A sors bolondja. [d Dráma 3 felvonásban. Főszerepben Rudolf Schildkraut. g • a nagy német művész legnagyobb alakítása. Életkép 3 felvonásban. 0 ® Előadások 5, 7 és 9 órakor. :: Rendes helyárak. 000000000® 3 0 0 0 0 0 0 0 0 © 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 © © Legújabb harcién felvételek. |.||B||.||Hj|Rl|BÍ|a B 0 0 0 0 0 0 £1

Next

/
Oldalképek
Tartalom