Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-16 / 65. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. március 14. De hah, mi kél!? iMi z,u(g ott lenn alant? Bizton kozák! 'lovak dübörgése. Mind köiZielebh robog a rémes hang: — Lóra 'huszár! Föl, az. ellenségre! Toporzékol a szilaj ilnanci mén, Okosain tekint gazdája felé. — Kardot ki! — ihangziik a csapat élén, S vágtatnak bátran a kozák elé. Mint földrengés tompa morajlása •Reng az ©skiadtron dörgő rohammal, IS a kardoknak vészes villanása 'Csófcolódziik a hold sugárival. lAieéllhegyU dárdák sürü sóira Tűnik föl az erdő árnyékában, iGyors iramodással törnek oda — — Vágjad (huszár, itt a kiozák, itt van! A harsona lelkesítő hangja Sikolt bele a völgy fentekébe,, (S táviclabbról ágyuk dörgő zajjá — Bömböl be ia halál zlenéjébe. A fényes hold sápad félelmében Arcát felhő-lepelbe takarja, •Csupán egy sugárral néz le éppen, Csillam-c még a huszárok kardja?! Csillog, — de már vérharmat vau rajta, Oily dúsan, hogy végig fut a lapján. S hogy a munkát .zenével pótolja: Cseng-bong a (félrevert kozák kopjáu! ÍMost, a. hóid kibujt a felbők szélén; Alig 111,itt álmatag két szemének, (Kozákot kergető hősök kürtijén, Felharsant a győzelmi ének! 2. Kamionka vad virágos völgyén (Nyírfa erdiő mellett a domb aljián.... Hősök között pitijein, egy szép legény: Dobási Halász huszár kapitány. A távolból ugy tűnik fel nékem, Mintha a hold, ezüst fátyolával Betakarná a hősöket szépen, iS rajta aranybetűs fölírassa!: ,J)rága ára volt győzelmieteknek, Legyen hősi emléketek örök, Kik édes. ment hazánkért: Ti hős, — ti dicső: Vörös ördögök"! Egy geográfiái hazugság. Irta: Czirbusz Géza dr., egyetemi tanár. Az a. hazugság, hogy délkeleti (Európa szláv terület. Ha már északnyugati, délnyugati, központi vagy közép- és: északkeleti Európáról beszélünk, joggal mondhatjuk kettős moinarici]],iánkat és a Bailkáinfélszigetiet délkeleti Európának. Ha más okból nem,, mert délfelé Szuez éis Alexandria meg azután, keletinek a, Levanitiera vagyis Kis-Azsia és Arábiának párkányországaira mutat és utal. Váltig szláviaktól lakott .területnek mondják, esaikhogy jegeimet találjanak Rusazdjánsk előnyomtiliására a Földközi tenger és az európai földeég központi része felé. Lássuk tehát a néptipusok számbeli arányait ifö'ldsiégünk délkeleti sarkában. A Balkáulfólsziget 25 millió lakicst számlál Köztük ímem szláv: 3 és fél millió görög, 2 millió álbán, 1 éis fél millió török, 600.000 zsidó, 200.000 cigány, 100.000 örmény, cserkesz, tatár, 6 millió román, 800.000 olasz. Összesen 14 millió 700.000, .majdnem 15 millió, ami! a 25 millióra tinlenő balkáni, lakosság nagyobbik felét teszi. Ha pedig monarchiánknak és Romániának a félszigeten kivül lakó balkán eredetű részeit számlálj uk egy üt tősen. Szláv eredetűek: Tótok 2 millió Ruthenek 0-5 » Szerbliorvátok 9-5 V Bolgárok 55 n Szlovének 1-2 „ Összesen 18 millió 700 ezer. Nemszláv eredetűek: Magyarok 10 millió Románok 105 » Németek 2'5 „ Olaszok 0'8 n Görögök 35 „ Törökök 1-5 » Zsidók 06 n Cigány, albán, örmény, cserkesz, egyebek 4-0 » Összesen 33 millió 400 ezer. Igy 14 millió 700.000 léiéből áll 'délkeleti Európának nem szlá v eredetű ós kulturáju nagy többsége. Erre a. tényre Wintefstetten dr. is hivatkozott, Berlin und Bagdad eimii 7 kiadást ért •röpirat,árnak 30. lapján, csiakhcigy ő csak 27 és fél iinililiióra boosüli a nem szláv aj,ku lakosukat és 17 és :fél millióra. a isizlávokat. A kulturált összehasonlításával igaz nem megyünk sokra. Mert aiz,t scihasoni fogják a románok beismerni, hogy a szerb-horvátok kultúrája régibb ós talán valamelyest narepre hivatott nemzetnek tartják magukat a Balkáin féli szigeten — a,z közismert dolog a Balkán népek széprajízclati kaieidcisizikopusá•barí. De amúgy suba alatt bevallják ia szlávok ós románok, hogy egyikük kulturája sem vetekszik a magyar ezeréves műveltséggel, ,sem terjedelem tekintetében. Amiből nem akarok liknet 'varrtni kulturánik ifielmagas;z,talágyóbb a ricimiánókéinál:. A horvátok meg azt tanítják a műveltségükről, hogy atz nagyobb, intenzivebb és nyug'otiabb zamatu a szerb •or'.lhodox bulitur,áinál. Hogy a bolgárok előbbre való népnek, sőt priovidlantiiális ve,zérszesária. Hiszen a balkáni népek fiatal politikái alakulások és kultúrájúk kmdüieite sieirn koraibb pclitiikiai függetlenségük és önrendelkezésük idejénél — nem játszhattak tehát odáig, állóvá a nyugati müvelődéshörükjhöz közelebb eső ,magyar kultúra, egy millenium alatt eljutott vala. •Niem lenézés végy kiasinylés szól belőlünk. Legfeljebb arról lehetnie szó, hogy követ,élőbbek, hangosabbak ,a sízillávio lka Balkánfélszigetein s mivelhogy .összeifcgádzrva sikerült a törököt kiszóritauiok a félszigetről, a 'vérszemeit kapottak most már középső Európa népeire vetik magukat. Csakhogy amint a japáni krizanthémuimnak nem nőhetnék az egekig s emberükre találnak a kínaiak ellen,tálllásán: ugy a szlávok nemzeti hársfái sem •fognak egekig érni s lé nem sorvasztják árnyékukkal a magyar, német, •olasz, szóval a nem-balkán i kultu rákat. Fiatal népeik rendszerint nagyratörők és ,so kidőlne, bajba, meg' saját kárukon való tanulásukba kerül, mig nemzeti és kulturális értékük szerint elhelyezkedhetnek a többiek vajda" uram például sorában, Putnik most ;azt hiszi, mivelhogy sikerült diplomáciai ámítással' ,100.000 emlrert el vonnia a bolgár határról 'és újra •elhelyezkedni Belgrád várában, most már szerb szilire füstik a glóbust is a Ballkán :félsz,iget legyőzhettem Oriando furioso-i drálgá szerb honfitársai. Igen korai az eiUbizabadlása! Szóliosöndre jön a vihar! Fost mublla iPhcebus! A háborúban hol talp, 'hol kerék, hol saámitó paírzálás, iliogy a lehlengerelés annál alaposabb legyen. Nouis verrons. Kinek lesz igaza? Ezt a praetemziv balkán népeik többször tapasztalhatták ezer éven keresztül, mióta a magyar királyság nyughatatlan szomszédjai s ,a mi éberségünk folytonos' ösztönzői... *) lA vajda felejtette, hogy kezünkben 'volt s mii még sem akartuk megif osztani nemizetét talentumától. Rend az éíelmiszerárusitásban és a piacon. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk már, Ihogy a kereskedők beadvánnyal fordultak Szalay József dr főkapitányhoz, amelyben a kenyérre és a péksüteményre megállapított makszimiális árak megváltoztatását kérelmezték. A főkapitány miinden valószínűség szerint már ezen a héten értekezletet fog egybehívni ebben az ügyben, amelyen az összes szakmák és érdek-képviseletek jelen lesznek. Minden jel arra vall', hogy a kenyér makszümális' ára, a mainál lényegesen alacsonyabb lesz, amlit különösen azok az ajánlatok biztosítanak, amelyek részint Somogyi Szilveszter dr polgármesterhez, részint a főkapitányhoz beérkeztek. Bizonyos az, hogy a pékek, különösen a kenyér makszinrális árának megállapításakor véleményükkel nem túlságosan voltak őszinték. Egy mázsia lisztből ugyanis — hogy másra ne 'hivatkozzunk — 136—140 kilogramm kenyeret lelhet sütni. Tehát 36—40 százalék bruttó hasznuk van a pékeknek a kenyéren akkor is, ha egy 'kiló kenyeret nem adnak drágábban', imint amennyibe egy kiló liszt kerül. Rövidesen tehát az az örvendetes fordulat fog bekövetkezni!, Ihogy a kenyér makszimális ára lejebb fog szállni, A kereskedők liszttel való ellátása még kissé nehézkes. Miinden jogos igény kielégítését mégis biztosítja az a buzgalom, amellyel * a főkapitány ezt az ügyet kezeli. De mártó a rendőrség figyelmébe ajánlunk egyes kereskedőket, akik furcsa módon járnak el a "liszt eladásánál. Bemegy 'hozzájuk például egy cseléd1 és kér egy fél ikiló nullás lisztet. — Hát még mit? — kérdezi a kereskedő. — Egy fél kiló főző-iliisztet, — teleli a cseléd. , , — Hát még? — Négyér élesztőt. — Egyikkel sem; szolgálhatok, — válaszol ötletesen a kereskedő. Ennek oka pedig az, hogy a lisztet egyikmásik kereskedő csak olyan vevőnek hajlandó eladni, aki nyomban egyéb áruikat is vásárol, amikre esetleg nincs is szüksége. A piacon való rendcsinálásnál nem szabad visszarettenni a legerélyesebb eszközöktő! sem. A mult héten történt, hogy együk szegedi kereskedő megbízottja, jóval kiienic óra előtt megjelent a piacon és ott vásárolni kezdett. A rendőr észrevette, hogy a bevásárlások viszonteladásira történnek és nagyon helyesen az illetőt eltávolította a piacról. Jó •lesz, ha ezt megjegyzi minden kereskedő. Mert a kilenc óra előtt való bevásárlási tilalom nemcsak a kofákra, ha,nemi minden viszontelárusitóra vonatkozik. A kofák ellen, valamint azok ellen a gazdák ellen, akik ikiállanak a piacra és kilenc óra előtt nem hajlandók árusítani, ismételten a legerélyesebb eljárást sürgetjük.