Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-11 / 61. szám

Szeged, 1915. március 11. TXÉLMA GYARORSZ ÁG. A francia munkásság a nacionalista esztelenség eiien. Épp ugy, mint más országokban, Franciaországban is vannak fantaszták, akik íróasztaluknál alaposan módosítják Európa térképét, mialatt a harcosok a háború szinterein megfeszített erővel küzdenek minden: talpalatnyi területért. Az ilyen foglalkozás keresztiil'segiti az embert a szolmoru órákon és enyhíti a pillanatnyi gondokat. Yves Quyot ismert francia nemzetgazdász nemrég előadást tartott Londonban. Előadásában -Németországnak a lehető legkisebb részekre való íf-elosztását követelte. Mostanában pedig Párisban néhány túlhevített fej a Rajna határai -elfoglalásának a szükségességét igyekszik bizonyítani. Szerencsére még a jobboldali politikai pártokhoz tartozó franciák is küzdenek -ez ellen az esztelenség ellen. A „Matin'-ban, egy royalista tábornok is rámutat arra az őrületes ellentmondásra, amely abban nyilvánul meg, ihogy egyrészt .a nemzetek fölszabadításáról. szónokolnak, másrészt pedig megtagadják a német néptől azt a jogot, '-ogy önállóan rendelkezzék jövője fölött. Pedig a német népet is állítólag föl -akarják szabadítani a militarizmus és a császárság igája alól. A francia hódító politikusok igényeivel azonban legélesebben száll szembe -Jean Longuet a IJiumanitében. Emlékeztet arra, hogy a háború kitörésekor még a reakciós „Echo de -Paris" is abban állapította meg a1 háború célját, ihogy a világ egyetlen népérek, egyetlen részének sem szabad többé elnyomottnak éreznie magát. Ezután a francia „ipáng-ermánisták" fölött suhogtatja -meg korbácsát, akiknek politikai bölcsessége semmiben sem- különbözik attól a -német imperialista bölcsészettől, amely ellen állítólag harcolnak. Csakhamar elárasztott bennünket gonosztevő ostobaságuk — mondja —, amely Németország földarabolására, a német egység szétbomlasztására és az 1870-iki, sőt a westfáliai -béke előtti Németország helyreál,liiitásár a irányul. Ezek az urak egy tollvonással nyugodtan .megszüntetik a jelen idők történelmi -fejlődését, a -modern világ hatalmas politikai és gazdasági átalakulásait, h-ogy annak helyébe gyerekes képzelődéseiket tegyék. Longuet ezután idézi a „iM-atin" emiitett fejtegetéseit és igy folytatja: Párisi pángermánistáinik még mindig nem tekintik -magukat 1-egyőzöttnek. Amikor -egy pillanatra föladták rosszakaratúi agy&zül-eményüket, hogy v-'lssz-aállitsák a XY-I. -századbeli Európát vagy XIV. Lajos -korára vezessenek bennünket, uj vesszőpariipára szállnak. Elszász-Lotlharingia visszakövetelése iméHett di-pl-o-mata akadémikusaink előkeresik a régi soviniszta követelést, -amely szerint -ElszsászLotharingiáh-oz kell kapcsolni & Rajna bajpartját, a, Pfalz tiszta német kerületeit, Triert, Mainzot és Kobl-enzet, sőt Kölnt is, habár óh, még a Maas balpartjáról sem űztük ki a betolakodókat. Longuet emlékezteti honfitársait, -h-ogy annakidején- Bismarok és Moltke ugyanazokkal a stratégiai szempontokkal indokolták Strass-burgra és Metzre való igényüket, amelyekkel most a francia határnak a Rajnáig való kiterjesztését -ind-ok-olják. Ennek -következmény-e a -mostani háború és sem-mie-estre sem találhatnának aggodalmasabb dolgot, mi-nt a, nacionalisták „őrül-t -terveit", amelyek súlyosan megrontanák Francia-ország hit-elét, amely ma valamennyi állam demokrata elemei támogatásának örvend. Különösen érdekes, -hogy Longuet -a dolgokról való fölfogásában hivatkozik az an gol kormányra is: még -mindig látja azt -Í vállvonogatást, amelyet a soviniszták kívánságai -az angol minisztereknél okoztak, amikor nemrég alkalma v-olt őket véleményük iránt megkérdezni. keres helybeli banküzlet; bizonyitványmásolatokkal felszerelt ajánlatok e lap kiadóhivatalába küldendők „GYAKORNOK" jeligére. [i] ® 1 Jön! Jön! " ® Adakozzunk az isuiyesitejre! a ® 'á] a 0 0 0 0 0 II ¥i 0 0 0 0 | Jön! Ti n alíana || b| LEI 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 "51 0 • íSSPKSCR 0 0 0 0 Jön! 100000000 Az összes harcterek legjobb és legát-- tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Várnay L. könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.) O G A szájp adlás nélkül. Az általam készite tt rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve r Bar fa Ágoston togtpchníkus = SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. = TELEFON 1634. Hirdessen a Délmagyarországban! Szegedi gazdák harca a rézgáiic-uzsora ellen. — Az idei termés biztosrása. — (Saját tudósítónktól.) A rézg-álic a szőlők leghatározottabb védőszere. -Ha a gazdának nem, álil rézgúlie rendelkezésére, akkor a peren-oszpora nemcsak -az -idei termést, de kiülheti a tőkéket •egytszersmin demikorr a. -December hóban -bire jött, Ihcgy a rézgá'liogyárak néz -hiánya miatt abbahagy tők a réz-gálic -gyártásit s a -készleten levő rézgálie mennyiséget a had-vezetőség -lefoglalta. E hiradás-ra nagy -ijedelem lett a szőlősgazdák között, -Mi tiasz a -szőlőkkel li,a nem lesz rézgá-lie, lEz-t az ijedelmet használták fel egye® élelmes keresköedők s -a rézgál-c á-rát naprólnapra emelték, A legrosszabb esetben m-ét-eimá-zsárukiiinit 80 koronáért beszeraet-t rézgáíieo-t elkezdték 140 koronáért, majd 200 koronáért, végül most má-r 260 és 300 koronáért árusítani, sőt ,a még kezükben nem tevő rézgál i-cra az Ígérvényeket is oly ágon kötötték l-e. A 300 -koronás -ígérvények ellenében azonban ínég nem biztos a gazda, hogy lézgálicot kap, mert az ígérvény csak a-z esetre szól, ha a kereskedő a gyáraktól megkapja a rendelt mennyiséget, Igy duilt vígan ,az egész -országban -a rézgálic uzsora -s egéhz csomó ügynök szevz-ett busás -jövedelmet -a -gaz-dák ijesztgetésével s a rézg-áiliicnak négyszeres áron való eladásával. A Homoki Szőlősgazdák -Országos Egyesülete -és a iSz-egedi Gazdasági Egy-eáitet állandóan. interveniált ,a -földmivelésügyi miniszter inimban a rézgiáillc uzsora, ügyében és a gazdák védelim-ét ikért-e. A földmi-v-eliésügyi minisztérium első Ízben 30 vaggcn rézgálico-t bocsájtott- a gazdák rendelkezésére. -Ez azonban a baj-o-n nem segített, mert silenyélsző csekély -volit a mennyiség. Most má-r közel -két hete tanácskozik a földmi-velésügyi, ,a kereskedelemügyi és a h on védetem ügyi minisztérium együttesen -a rézgál i e-szátliitásck ügyében s bár még végleges döntés nem -töentént, az eddigi intézkedések teljesen ímegnyugta-tóik arra nézve, -hegy meg fog szűnni -a rézgálic uzsora s a gazdák ha nem is ölesén* de -móltá-ny-os áron rézgáliehoz (fognak jutni A szegedi szőlősgazdák érdekében, -a város- -képviseletében Bokor PáL li. p-olgárm-eser, a Hom-o-ki Szőlősgazdák Országos -Egyesülete képviseletében Gerle Imre dr. jártak el a -földmivelésügyi miniszteriumjan. -A kapott megnyugtató -információ szeri-n-t. ,a szegedi gazdáik is -fognak rövidesen rézgál i-clioz jutni. A hadvezetőség a mezőgazdaság részére szükséges rézgálicokat mentesítette s igy a -gyáraknál és a raktáraikban álló rézgá-lioo-k -a gazdák rendelkezésére f-ognak állani. Ez •maga azonban -n-eim -v-olt elegendő, ímert -a Magyarországon -szükséges rézgáiliic n-agyobb részét külföldről kel-1 importálni. Nemeit országban, rézgáli-c kiivit-eli tilateim van. Ennek részben v-ailó feloldáséra -a -föl dini vetés ügyi miniiszerium megtette a lépéseket. A rézélmagyarorszag előfizetési ára Szegeden; egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— . egyhónapra . . 2'— „ Vidéken: egy évre . . félévre . . negyedévre . 28.— kor. 14.- „ 7.- „