Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-09 / 59. szám

w DÉLMAGYAR0RSZ16. Szeged, 1915. március 9. Az Iparkamara véleménye a Back-malom pőrében, Saját tudósítónktól.) A Back-malom ismert ügyében Szalay József dr fö!k:apitáoy legközelebb meghozza Ítéletét. Az érdeklődés központjában ez idő szerint a. kereskedelmi és iparkamara véleménye van-, amelyet mindenki kritizál és csak kevesen ismernek. Ép azért szükségesnek tartjuk ebben a már-már országos jelentőségű ügyben a nagyreputációju szegedi kamara gonddal és alapossággal, készüilt véleményét egész terjedelmében ismertetni : A perbevont Back Bernát fiai maitomicég elleni vád kérdésében véleményünket a! következőkben körvonalazzuk: Noiba e cég ellen panasz nem emeltetett sa Fenyő testvérek cég eljárást képező cselekményében semmi résszel nem bírt, mégis elbirál'hatónak tartjuk a tárgyalási jegyzőkönyvtbőil megál lapítható s a 8682/1914. ,M. E. illetőleg 5600/1914. B. M. sz, rendeletek szerint mérlegelhető következő tényeket: 1. A cég 1914. december 30-án és 1915. január 5-én eladott Schütz István szegedi siitőrnesternek 850—.850 kgr. nullás lisztet métermázsánként 67 koronás Fsztár és 4.80 kor. zsák-ár felszámításával (zsákonkint 4 korona 08 E!L), 2. Állapot -bocsátott ki a cég állítólag külföldi vevői számára lisztekről 1914. december 28-án s ebben; a liszt árát a szegedi .maximális árakhoz képest, a zsákok árát pedig a mállás lisztnél 4.80 koronában, a főző- és kenyérLisztek zsákjainak árát 2.80 koronában állapította itneg méíermázsánkint oly feltétellel, hbgy a vevőnek vaggonrakományck vételénél 15% nulláslisztet, 15% főzőlisztet és 70% kenyérlisztet szolgáltat ki. E körlevél szerint 100 ir.étermázsás eladási tételeknél: a zsákért 15 mm. után á 4.80 72 koronát 75 mm. után á 2,80 210 koronát összesen 282 fcorönát számított volna, tehát a zsák-ár átlag 2.82 korona lett volna métennázsánkint, vagyis zsákonkint 2 korona 40 fillér. 3. Ugyancsak űrlapot bocsátott ki a cég 1915. január 7-én és január 11-én is, itt azonban a szintén vaggonrakonlányokra történt ajánlás már 20% nullásliszt, 20% fözőliszt és 60% kenyérliszt kiszolgáltatásának feltételéhez van kötve s a zsákok ára gyanánt a nullás lisztnél 6.80 korona, a főző- és kenyér!isztnél 2 korona 60 fillér van kitüntetve.. Zsák-ár gyanánt a 100 métermázsás eladási tételnél: 20% után á 6.80 136 korona 80% után á 2,60 208 korona összesen 344 korona; szerepeit, egy métermázsa lisztre esett volna tehát zsák-ár: .3 korona 44 'fillér (vagyis zsákonkint 2 korona 92 fillér). Az 1. pontra nézve megáll api that-im a k véljük, hogy a Schütz István ncs-zóre történt eladás alkalmával a zsákok visszavétele iránti készsége nem volt meg a Back cégnek, ment az erre vonatkozó levél később 'ka-let kazett, semmint a január 5-én kötött üzlet végkép fcbonyolittatott. A zsákár visszavételére vonatkozó lízonyitékok és vallomások ezért tárgytalanok s' megállapítható, hogy az üzlet ifii7 ív - ! 4,80 iK zsák-ár mellett létesült. iA 2. és 3. pont alatt, -felsoroltak ikíegészi•té • ©képen .megállapítható még, hogy bár a Back cég igazgatójának vallomása szerint Szegeden a szóban levő áirlapokban foglalt feltételek alapján, eladások nem történtek s ily adásvétel panasz tárg(ját sem képezve, mégis azt hisszük, hogy maga az árjegyzék -kibocsátás ténye s az árjegyzékeknek a helyi cégekkel való közlés© oly ajánlattevésnek minősíthető mely ha nem is .a 8682/1014. M. E. ez. rendeletben ©miitett „árusítás", hanoin az 56000/1014. B. M. sz. rendeletben említett „ármegállapítás" fogalma alá van. vomva, bírákat tárgyá vá tehető. Oly esetleges vélelemmel .szemíben ugyanis, hogy azért n-e .lenne ez ügyiben elbírálás lá vehető deliktum mert a,z ár! apók alapján való eladás bizonyítva nincs, vagy azért, ment az űrlapok tulajdonkcpen külföldi cégek számára készültek s ezek a helyi cégeknek csak tájékozás végett küldettek meg, felhozható, hegy a csupán, tájékozásra vaio szándék kimutatása külön bizonyítást igé nyelne azon általánosan bevett kereskedelmi szokással szemben, hogy az áriap megküldése az abban megjelölt feltételek mellett való ajánlattételt jelenti. Ily irányban pedig a Back-,cég bizonyítékokat nem produkált. Annak elkerülését tehát, hogy a Back-malom árjegyzékében lfoigla.lt ©1 adási feltételek a 8682/ 1914. ,M. jE. sz. vagy az 5600/1914, B. ÍM. sz rendeletek szellemében megbír áltassanak, indokoltnak nem tartanánk. Akár a Schütz Istvánnal kötött két ügyletet, akár az árjegyzékeket vesszük szemügyre: a i8,6182/1914. M. E. .sz. nendedetbe ütköző kihágást .megállapithatónak nem vélünk, mert sem a számlákban, sem az árlapokban a megállapított máxinálisnál magasabb lisztár nem szerepel s a rendelet a zsák-ok árának felszámítását nemhogy tiltaná, de a 4, §-ában kifejezetten kimondja, hogy „eladó a zsákok árát külön felszámíthatja." Tény, hogy a rend.'let ngyane szakasza a zsákokért felszámítható legmagasabb ár szabályozását a kereskedelemügyi miniszternek fönntart j a, azonban e szabályozás még nem történt meg is így a 868.2/10:14, M. ÍE. számú rendeletben, vagy ebihez fűződőén nem fétezk oly intézkedés melynek alapján a zsákokért ©sietl-eg a normálisnál magasabb összegben felszámított ár kifogásolható lenne. Bővebb teret enged ennél az esetlegesen fönnforgó büntetendő cselekmény megtorlására az 560011914. B. \M. számú rendelet mély az élelmiszereik árát és az ezek közül szükséges szolgáltatások díjazását aránytalanul magas összegben megszállni nem engedi. Az aránytalanul magas összegben megszabo-ff zsák-ár olybá vehető, mint amely a lisztnek, mint élelmiszernek a. beszerzését is megdrágítja az esetben ha az eladó .zsák nélkül nem hajlandó lisztet adni s ragaszkodik ahhoz, hogy a magasabb árban felszámított zsák a liszttel együtt megvétessék. 'Ily vonatkozásban a zsákárnnak az 5600/ 1014. sz. rendelet szerint való megibiirálását helyénvalónak tartjuk, azonban nézetünk szerint azt kell elbírálni: mily mértékben hatott jelen esetben a zsák órának megszabása magának a lisztnek, mint élelmiszernek a drágulására is emellett 'figyelembe kell venni a fönnforgó viszonyokat is; -inert az 5600/1914. B. M. sz. rendeletbe Ütköző kihágás a belügyminiszter intenciói sznririt csak az esetben állapítható meg, ha „egyesek a jelenlegi háborús helyzetet mások kizsákmányolására használják- ki s az ár, illetve díjazás megállapitásá.nál súlyos visszaéléseket követnek cl" CL. az 5600/1014. B. :M. rendelet bevezető sorait.) Kérdés tehát, hogy a Baek-malcmi a zsák árak inkriminált megállapításával „mások kizsákmányolására" és visszaélésre töreked et t-e? Fel étele-/, ve s részben bizonyítottnak is véve, hogy é Back-malom a január Hl-iki űrlapjában megállapított .zsákárakat nemcsak az ajánlataiban, hanem az eladásoknál fe^alkalmazta; feltételezve, hogy zsák nélkül lisztet kiszolgálni nem volt hajlandó s a zsákok visszvétele iránti készsége nem mindjárt az a janitok megéteJénél s az, esetlég létesitelt üzletek megkötésénél jótett, kifejezésre .»zoval: megfosztva .a kérdést minden, a tárgyalás alkalmával reá tapadt sa Hangjától: azon véleményt közöljük, hogy az Ismert jelenlegi körülmények között oly feltételek mellett történő liszteldás mint amelyek a Back Bernát fiai cég 1915. január 11-iki áriapjában vannak megállapítva az 5600 1914. B. M. sz. rendelet szempontjából sem kifogásolható, mert a waggcnraíkoimányonkinti eladás esetéire, maghatározott lisztfajták bizonyos arány szerint való átvételének feltétele mellett tett ajánlatban átlagos zsákár gyanánt métermázsánkint 3 kor. 44 fillér vétetett alapul, ez pedig a lisztnek olymérvii megdrágulásaára.nem vezectí, liogy ez a fogyasztó közönség érezhető hátrányával járt volna vagy ,a malomcég eljárása „mások kizsákmányolására irányuló cselekménynek" lenne minősíthető." Indokoljuk e véleményünkét, azzal, hogy 1. Uj .jutazsákok (beszerzése .a mai 'viszonyok között nagy nehézségiekbe üközik, miután a háború kitörése óta a jutabehozatal megszűnt s az uj jutazsákok gyártása is szűk korlátok közé 'van szorítva. Ezért uj jutazsák alig szerezhető be több, mint amennyi a uul lás liszt forgalomba!.! ozataláibo-z mnlliatlanul .szüksége® és felettébb drága, ócska zsákok d.a.raibouknt 4.40—1.60 kor. áron beszerezhetők ugyan, azonban az ezek kiselejtezéséből eredő kár s a javítási kö'tségek annyira ingnak, hogy ©gy-egy jobb minőségű ócska zsák reális értéke 2 korona körüli összegbe telhető. 2. A zsákok eszerint megbírálandó reális értékén felül tehát ,a iBack cég átlagosan csak kh. 1 kar, 30 fillért számított fel métermá.zsáfekint, mert figyelembe veendő hogy az előbbi pontban a zsákok értékét darabon kint számítottuk holott egy1 zsákban csak 85 kiga. liszt fér el. -» 3. A lisztnek a zsákok ára. utján történt némi drágítása meggyőződésünk szerint nem a malom vállalat önzéséből, hanem abból a kényszerű helyzetből keletkezett, melybe ez a gabona és liszt árak megállapítása folytán került. ,Közismert dolog, hagy amikor a gabonanemiiek maximális ára megállapittatott, Szegeden 42—44 korona volt a buza piaci ára, árpát 'pedig a környéken nagyobb rnenynyiségben egyáltalán nem lehetett kapni. A kamarának a szegedi maximális gabonaárak és.' iiszvárak megál laptása ellen tett .fellebbezése alkalmával módja vo.lt megál lapítani, hogy a Back malom a maximális árak megállapítása alkalmával jelentékeny, magasabb áron beszerzett nyersanyagkészlettel rendelkezett, mint amily ár a lisztárak megállapításánál alapul volt vehető. 'Csak példa kedvéért említjük fel, hogy amidőn Szegeden az árpa árát, 23 kor. 50 fillérben állapi tolták meg a Back malomnak árpáiból 30 koronával vásárolt jelentősebb készlete volt, A gabonanemüek és liszt árának megál lap itása óta is közismert módon nehéz a nyersanyag beszerzés. Tudott dolog, hogy a gabon atu la jidon- cs ok kii lön böző szolgál tatások (rostálás s-b.j .elmen szedtek többlet árat a maximális áron felül vagy pedig egyáltalán nem .adták ©1 a gabonájukat. Számos malom ezért, az üzemét beszüntetni volt kénytelen.. Jellemző, hogy az állam e visszásságokat látva: a ,gabonanemüek reparáláséit rendelte el s midőn a maga szükségletének fedezéséről kellett gondoskodnia, mit sem -törődve a maximális árral, tengeriért a 20—21 korona körül megáll api tott -országos átlagár hcllyett 27—30 koronás áron. ként -ajánlatokat, Icle csatoljuk az erre vonatkozóan hirlapílng közzétett közleményt s a helyzet jellemzéséül utalunk a Wiener Borisén Kurier egyik legutóbbi, idemellékelt .számára-, mely már 60 koronás búzaárról tesz említést. Az őrlés céljaira .szolgáló gabona beszerzésének előbb említett nehézségei a malmokat abba, a kényszerhelyzetbe hozták, hogy vagy beszüntessék az üzemet vagy pedig arra törekedjenek, hogy a nyersanyagbeszerzés többletköltségének a fagyasztásra való, legalább részbeni áthárításával tartsák fönn azt. A gabona beszerzésnek a liszt árába be nem számítható 'többletköltségét bizonyos határig ,a zsákok árúnál elszámolni mód' kínálkozott,