Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-09 / 59. szám

2 BÉLMA8 Y ARORSZÁ 0. Szeged, 1915. március 7. Görögország a semlegesség mel­lett döntött. Milano, 'március 8. Az itteni lapok­nak jelentik Athénből: A koronatanács Görögország semlegességének megőrzése mellett döntött. Berlin, március. 7. A Deutsdhe Tageszei­tung értesülése szerint Venizelosz lemondási kérvénye nem egyéb, rnint hatalmi próba a királlyal szemben. Dusmanis vezérkari főnök a király oldalán áll, hogy Görögországot egy meggondolatlan akciótól visszatartsa. A pári­si Newyork Herald szerint Venizelosz lemon­dása azért történt, mert a .koronatanácscn a kabineten kiviil mindenki Görögország semle­gességének fenta-rtása mellett foglalt állást. Genf, március 8. A párisi Newyork He­rald értesülése szerint Venizelosz miniszter­elnök azért -mondott le. mert a koronataná­cson jelenvolt államférfiak, az egykori mi­niszterelnökök és a pártok vezérei egytől­egyig szembehelyezkedtek vele és a kormány tagjaival, amennyiben valamennyien Görög­ország semlegességének fentartása mellett szavaztak. Berlin, március 8. A Deutsche Tageszei­tung-nak jelentik -Athénből: Venizelosz le­mondása a szó szoros érteiméiben erőpróba akart lenni k-özt-e és a király között. Dusma­nis vezérkari főnök teljesen a király állás­pontjára helyezkedett és óva intett attól, h-ogy Görögország elhamarkodottan beleavatkoz­zék a bábomba. Róma, március 8. A milánói Corriere del­la Sera athéni tudósítója részleteket közöl az athéni koronatan,ácson történtekről. Dusma­nis vezérkari főnök ellenezte, h-ogy Görögor­szág azonnal beleavatkozzék a háborúba. — Utána Venizelosz fejtette ki véleményét, majd beszéltek a volt miniszterelnökök: Theotokis, Dragumis és végül Rally. A király m egkö­szönte 'megjelenésüket és a tanácskozást fel­oszlatta. A görög koronatanács -eredménye nagy meglepetést kelt Olaszországban. Be­avatott helyen tudják, h-ogy Konstantin király még nem tartja elérkezettnek az időt a be­avatkozásra és -meg akarja óvni' szabad elha­tár-o-zásának lehetőségét. 'Ha a görög kikötő­ket a hármas entente rendelkezésére bocsá­taná, ezzel Berilinben boszuságot keltene. A Secolo szerint Venizelosz amellett érvelt, h-ogy a görög hadsereg támogassa a hármas antente-ot 300.000 főnyi katonasággal, alkirály azonban nem merte ezért a felelősséget vál­lalni. Berlin, -március 8. Amsterdamból távira­tozzák: A Telegraaf közli, hogy Görögország már a -háború kitörésekor rokonszenvezett Franciaországgal és Angliával és csupán Bul­gária magatartása akadályozta benne, hogy az antente-iho-z csatlakozzék. Athénból jelen­tik a berlini lapoknak, hogy Anglia és Fran­cia-ország pénzt és Kisázsiában bizonyos terü­leteket kínált Görögországnak, hai Törökor­szág ellen fegyveres támogatást ad. Minden igaz és jó magyar — férfi, és nő egyaránt — viseljen szövetségi hűség jel vényt, Kapható a főispáni hivatalban és min den jobb kereskedésben. Ára: 1 korona. A befolyt összeg hadsegélyzési célokra fordittatik. Harcunk az A német nagyvezérkar közli- Atigtis­towfól délre az oroszoknak ellenünk intézett támadásai az ellenség sulyos veszteségei mellett meghiúsultak. Lomzánál további har­cok folynak, Prasznysztól nyugatra s Plock­töl keletre az oroszok több sikertelen táma­dást intéztek ellenünk. Ravánál csapataink az oroszoknak két éjjeli támadását vissza­verték. Az oroszoknak Novomiaszto környé­kéről ellenünk intézett előretörései sikertele­nek voltak, ott 1500 oroszt lefogtunk. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Harcok Csernoviízfól keletre. Bécs, március 8. Bukarestből jelentik a Morg:n-nek: Az Universulnak táviratozzák Cserno-vlcból: Bukovinában rémi tevékenység észlelhető a két fél hadállásaiban. Az ellen­séges járőrök a Prut'h két partján állanak szemben egymással és iparkodnak kikémlelni egymás erejét, d-e egyikük sem mutat hajlan­dóságot rá, hogy újból megkezdje az -ellensé­geskedéseket. A Besszarábia határain össze­vont orosz csapatok mozdulataiból arra le­het következtetni, h-ogy ezek a csapatok Galí­cia felé Indulnak, ahová már eddig is nagy or-osz erőket vittek. A 42-esek az orosz harctéren. Kopenhága, március 8. Szentpétervárról jelentik: Azok a jelentések, amelyekben az orosz hadvezetőség a Prasznysz mellett ví­vott harcokról számol be, megemlékeznek a 42 centiméteres lövedékek szörnyű hatásáról is. Az egyes lövedékek borzalmas pusztításo­kat okoznak. Ahol ezek a lövedékek lecsap­nak, hat méter átmérőjű lyukat ütnek, amely­nek mélysége két méter. Az orosz erődök a német-orosz határon. Berlin, március 4. A keleti harctéren a kár-páti harcokon kivül bizonyára a német határok közelében álló orosz erődök tarthat­nak leginkább érdeklődésre számot. Az orosz erődrendszer a szakaszrend­szeren alapszik. Ez azt jelenti, hogy a víz­folyásoktól alkotott természetes szakaszokat használják f-el arra, hogy a stratégiai vona­lakat erősítsék és azok kihasználását meg­könnyítsék. Ez két irányban történik. Minde­nekelőtt erődítések létesítésével fokozzák a passzív ellenálló erőt, növelik az akadályok erősségét, azután megkönnyítik az erődítési vonal mögött levő seregek manövrirozó ké­pességét és leheltővé teszik az off-enzivára való áttérést. Ezért szükséges az átjárókat biztosítani s az erődítéseket hidföszeriieu előretolni. Egy Keletporoszországból történő né­met invázió ellen mint első védelmi vonal a Narev folyó és annak jobb mellékfolyója a Bohr jön tekintetbe. Ezek a folyók a -kelet­porosz határrral meglehetősen párhuzamo­san folynak 50—60 kilométernyi távolságban és ezeket minden invázióra törekvő seregnek a Visztulától keletre kell átlépnie. Ezt a sza­kaszt -erősitett-ék m-eg az oroszok elsősorban. Itt vannak á következő -eröditések: Novogeor­gievszk, Legrsh, Pultuszk, Rozan, Osztrolen­kci, Lomsba és Osoviece. Mindezek fontos át­járókat zárnak el. Osovice, a Böbr mellett, a lengyel erőd­rendszer jobb szárnyát alkotja. A Bobr itt 60 méter széles és a Lyck-Grajevo—Bje­losztock vasút halad itt rajta keresztül. Két orosz ellen. véderőd áll hidfőszerüen előretolva az északi partján. A lomshai erődítések, amelyek a Narev átjáróját elzárják, hat erős, részben bomba­álló miiből és több állandó ütegből állanak. Osztrolenka, Rocan és Piituszk csak földmüvek és nyílt ütegeiknek csak csekély az ellenálló erejük. Legrsch és Novogeorgievszk a jobban délre fekvő Visztulamenti Varsóval össze­függő várcsoportot alkotnak, melyet az utób­bi években építettek ki és erősítettek rneg. A legutóbbi időkben arról volt szó, h-ogy eze­ket az erődítéseket feladják és a felvonulást hátrábbra tolják. Azután azt mondták, hogy ezt a szándékukat az oroszok francia befo­lyásra megint megváltoztatták. Azért nem mondható biztosra, hogy ezek az erődítések, főleg a varsóiak, milyen állapotban vannak. A többszörös ingadozás arról látszik tanus­kodni, hogy ellenálló erejük csak csekély. Serozknak (Legrsh a Búgnak a Narev­be való ömlésénél több erődítést kellett volna kapnia, de arra már nem volt idő; Novogeor­gievszk a Bug-Narevnek a Visztulába való Gyűlésénél régi erőd, amely a mult százan harmincas éveiben egy nyolc előretolt erdő­erődből álló övet kapott, amely a régi sán­coktól 7 kilométernyi sugarakban van elhe­lyezve. Az utóbbi években állítólag még egy aj, még jobban előretolt véd-erődövet kapott. Varsónak a Visztula^ bal partján 11 véd­erődje és egy közbenső védiniive van, a jobb partján pedig 6 övmiive. Itt is tervbe volt vé­ve egy uj véderődöv. amely a Georgievszk­kel való közvetlen összeköttetés létesítésére, volt szánva, de hogy mennyire jutott ez a terv nem tudjuk. A nyugati irányból: Posenból és Szilézi­ából való előnyomulás es-etérc a Visztula jön tekintetbe, amely félköralakban szeli át az egész lengyel harcteret. -Ez a folyó szélessé­ge és mélysége folytán nagyon tekintélyes katonai akadály, amely csak növekszik az­zal, hogy a folyó gyakran kiárad és nagy te­rületeket "nt el. A nyugati frontot az északi szárnyon a varsói várcsoport alkotja, mig a Visztula bal partján a Vieprz betork-ollásánál Ivangorod fekszik. Enneek magvát 8 v-édmii veszi körül 20 kilométernyi kerületben. Csak egy részük modern, de a közbenső terek bombabiztosak. A Visztula-menti erődítések hátvédjét a Dug mellett fekvő Brest-Litovszk képezi, amely mint hídfő is fontos és a Moszkva­Varsó vasutat is uralja. A várnak van 6 véd­erödj-e; ezek közül 2 fekszik a Bug bal és 4 a jobb partján. Hátrányuk, hogy nagyon kö­zel vannak a hidakhoz és igy azokat csak tökéletlenül védhetik. Néhány kisebb, Dél­ien gyei országban fekvő védmünek katonai értéke nincs. Egy Gaiicia" északi határáról történő elő­nyomulás nem találna tehát fortifikatórius ellenállásra. Brestlitovszk és Ivangorod erő­dök mellett minden további nélkül lehet elha­ladni, mivel nincs délre néző szakaszuk. Az orosz erőditésekne'k általában nem nagy az ellenálló erejük, nevezetesen nincse­nek pán-célmiiveik, mivel az oroszok a leg­ujabb időkig ellenségei voltak a páncélerödí­téseknek. Tehát nincs is szükség a legnehe­zebb ostromágyukra ezek m egostromlásához és nem képesek feltartóztatni akár a német, akár az osztrák-magyar előnyomulást, akár az egyik, akár a másik irányból történjen is az. <i9*BBBaaecaBaaaaaBBsaai8BaBaaBaaa«.aeaaBSaaBaaaaaas IIB i"LL ' bosszankodás és kellemet­tnnnn ien kezei^s* ^i^égeka M881BU ||B8||||| házicsengő berendezésénél, 11 lu lUullu eiy[senoOpeduh(orf kapcsoltat a világítási há­lózatra. Kezelését s fentartást egyáltalán nem igényel. Kapható FONYÓ SOMA világítási vállalkozóná1 Köicsey-utea, Wagner palota. niMMHHimiiHimnmnmiiiimniiinmp

Next

/
Oldalképek
Tartalom