Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-02 / 53. szám

Szeged, 1915. március 2. BíLHAGYABÖBSZAG 3 HÍREK 0000 Petöíi lelke. Hurrá, testvér, cmh most szorítsd még, Csak a (veséjét most ne engedd! Dögrováson a muszka rémség, Most mi eszük meg, nem a tetvek. Hóhérpalástját fázva rántja Petyhüdt nyakába már a kerge cár — Varsó fölött a gépmadár daléiban Petőfi lelke jár. Hurrá, testvér, csak most szorítsd még, Nézd már, hogy kapkod fűhöz-fához. Barmai fogytán azt remélte: Nyakunkra majd sárga kutyát hoz. A sárga kutyák ide nem érnek, Fullasztja őket messzi tengerár Az óceánok dörgő viharában Petőfi lelke jár. Hurrá, testvér, csak most szorítsd még, Csak a veséjét, a hogy szoktad. Ralik már a fmlálhördülése Óljukba pörkölt vadkanoknak. Vadjai között rémihlettel Vonszolja roncsát nyomorék Petár — Belgrád fölött a bombák robajában Petőfi lelke jár. Hurrá, testvér, csuk most szorítsd még, Vesztébe ront a kalóz-csorda. A piramisok tetején is Zászlóját a próféta bontja. Hurrá, testvérünk lett a számum, Melyben fuldoklik már a britt betyár, A sivatag fekete szelében Petőfi lelke jár. És mindenütt, hol elnyomott sir, És mindenütt, hol rabtartó röhög, Észak sarkától a Tűzföld fokáig Lelkét szikrázzák uj üstökösök. És mindenütt, hol a zsiványság ellen A jog nevében dörren egy mozsár, Emésztő tűzben, bosszuló fegy verben Petőfi lelke jár. Hurrá, testvér, csak most szőritsd még, Rontsunk rája énekelve! Velünk az Isten s minden szentség, •S velünk harcol Petőfi lelke, S ha ugy akarja Végzet-ur S rablók golyója, minket is talál — Hurrá, testvér, a menyországban is Petőfi lelke vár! (Przemysl) GYÓNI GÉZA. — A király egészsége. Bécsből jelentik: A Neue Freie 'Presse liiteiles értesülése alapján 'közli, ihogy őfelsége a lehető legjobban érzi magát és noha az utóbbi napokban hideg volt s gyakran esett az eső, a király minden dél­ben hosszú sétáikat tett a sdhönbrunni park­ban. — Kinevezes. A vallás és közoktatásügyi miniszter Piukovich Ilonát és Polczner Erzsé­betet a szegedi állami polgári leányiskolák­hoz rendes tanítónővé, a X-ik fizetési osztály­ba való beosztással, kinevezte. — Tisztelgések az uj főkapitánynál. Szalay József dr rendőrkapitánynál hétfőn délelőtt Szeri Károly rendőrtisztihelyettes ve­zetésével tisztelgett a rendőrlegénység. Kine­vezése alkaiknából üdvözölték a főkapitányt és egyben arra kérték, bogy tekintettel a mos­tani viszonyokra, pártolja a drágasági pótlék iránt benyújtott kérelmüket. A főkapitány megígérte, Ihogy a jogos kérelmet támogatni fogja. A Tűzoltó Testület elnöksége Pálfy Antal vezetésével délben tisztelgett Szalay Józself dr-nál. Fölkérték a főkapitányt, hogy a testület elnöki tisztségét vállalja el. A főka­pitány elfogadta a fölajánlott tisztséget. — Közgyűlés. A szegrdi önkéntes tűz­oltó testüllet rendkívüli köz,gyűlését március 7-én, vasárnap délután bárom órakor tartja miéig. Elnököt és dísze! iiö'köi választanak. — A tengeri maximális árát nem álla­pítják meg Szegeden. Megírtuk szombati szá­munkban. hogy Somogyi Szilveszter dr pol­gármester elnöklésévol ülést tartott az élel­miszerek makszimális árát megállapító bi­zottság és a tengeri árszabályozásával fog­lalkozott. A föld-mivelési miniszter legutóbbi rendeletében ugyanis arról értesítette a kö­zönséget, hogy március l-ig, harminc koronás áron veszi meg a tengeri mázsáját, alminek Szegeden 23 korona volt a makszimális ára. Igy a közönség nem juthatott tengerihez és ezért a bizottság abban állapodott meg, hogy Bokor -Pál polgármester helyettes felutazik Budapestre és a minisztériumban felvilágosí­tást kér arra vonatkozólag, hogy lokális vi­szonylatban emeljék-e, a tengeri makszimális árát. A polgármester helyettes a bizottság va­sárnapi ülésén beszámolt utjának eredményé­ről. A földmivelésügyi minisztériumiban azt a felvilágosítást adták, hogy a város egyelőre ne állapítsa meg a tengeri makszimális árát. A bizottság vasárnapi ülésén igy határozott. — Worsikovszky Károlyné kitüntetése. A szegedi Vörös-Keneszt Egyesület választ­mányának edn.Öknőjét, lovlag Vorsihovszky Károlynót szép kitüntetés érte. Ferenc Sai­vátor főbeuöeg és Mária Valéria főhercegnő meleghangú levél kiisíéretiébon elküldték az elnökhőnek névaláírásukkal ellátott kettős arcképüket, a Vörös-Kei észt Egyesüket ér de­kében kifejtett buzgó működésének elismeré­siéül. A levélben Ferenc iSaliváfor főherceg, minit az önkéntes -egészségügyi ápolás leg­főbb ezietőjé, elismerését fejiezi ki Worsi­kovszkynénak eddigi működéséért. — Felszentelték a 46-lk ezred zászlóját. A 46-os katonák zászlót kérték Szeged kö­zönségétől. A zászlóra szükséges pénz már összegyűlt és a zászló el is készült Páduai Szent Antal képével. Vasárnap déli 12 órakor szentelték fel a 46-osok zászlaját a felsőváro­si templomban. A szertartást Kiss Gyula apát­plébános végezte. — A Hét Szalay Józsefről. Kiss József lapja legfrisebb számában közli Szalay József dr arcképét s a szerkesztő K. J. jelzéssel a következő jellemző sorokat irja: Ez a kerek, tatár,fejű, tiszta, mosolygós szemű fajmagyar az uj szegedi főkapitány. Távolról nézve sem látszik nagyon félelmes­nek és láttára az ember mindenre gondolhat, csak a hires Ráday-korszakra nem; de ha szóba állt veled, ugy találod, hogy közelebb áll a szobatudóshoz, a német professzorhoz, mint a rendőrkapitányhoz. Szalay József hi­vatalos működésében szigorú, pontos, kemény legény, szabad óráiban azonban könyvgyűjtő, amatőr, polihisztor, schöngeiist, európai mű­veltségű férfiú, amellett a megtestesült sze­rénység és egyszerűség. Német egyetemeket járt és a tiszai metropolisban gyökerezik. Könyveket irt és megőrizte tiszta, 'hamisítat­lan látását az élet iránt. Az ország második városának főkapitánya, ugy tetszik, némi lel­ki rokonságban áll a mi társadalmi erényekben bővelkedő Bodánkkal, aki a világ legfinomabb diplomatája és legkedvesebb embere. Tavaly, Becskerekre utaztomban, megállattam kapu­jában és tőle kérdeztem meg az utat. Okosan és szépen igazitott útba. Akkor még csak he­lyettes rendőrfőkapitány volt. Még be is kvár­télyozott, de nem a maga helyiségeiben, ha­nem egy nagyon finom szállóban, melynek a nevét elfelejtettem. De felejthetetlenül él ben­nem a benyomás, melyet reám tett ez a szity­tya magyar. Ha imég egyszer Becskerekre utazom, megint csak tőle fogom megkérdezni az utat. — Börtönre iiélt közhonvéd. A szegedi honvédhadbiróság ima Prenc Mózes sistaveci születésű román földmives, a lugosi honvéd­gyalcgezred kötelékébe tartozó közhonvéd bűnügyét tárgyalta, aki öncsonkitássa! volt vádolva. A tárgyalást Kőhegyi dr. hadbiró­százados vezette, a vádat Szende Vilmos ügyész képviselte. A vádirat szerint Frenc Mózes a mult év október havában jobb fülébe valami maró folyadékot öntött, amitől füle ki­sebesedett és olyan mértékű sérüléseket szen­vedett, hogy huzamosabb ideig kórházi keze­lésre szorult. A vádlott tagadta a terhére rótt cselekményt, azt vallotta, hogy egy bajtár­sa ütötte ftiltövön, amitől az megdagadt és később genyesedn: kezdett. A katona orvosok annak idején közép-fütlobot állapítottak meg, a betegség lefolyása normális volt és semlmi gyanúsat nem észleltek. A tárgyalás folya­mán kihallgatott tanuk azonban beigazolták a bűncselekményt, mire a bíróság másfél évi börtönre Ítélte a vádlottat. — Gyóni Géza a világsajtóban. A honi sajtó munkásai előtt ismeretes, mily nehéz a mostani világháborúnak legjelentékenyebb költőjének: Gyóni Gézának egy-egy versét fővárosi sajtónkban elhelyezni. A költő hős­nek azonban bizonyára vigasz, egyúttal fé­nyes elégtétel, hogy a berlini sajtó nemcsak tudomást vett a.z ő kimagasló költői működé­séről, hanem egyik-másik versét kitűnő né­met fordításban hozzá is. Legutóbb a Berliner Tageblatt közli az egyik versét a következő S. Aí. jelzésű bevezetéssel: — Egy ifjú magyar költő, Gyóni Géza, aki ez idő szerint mint káplár a körülzárt Przemyslben van, az ostromzár hónapja alatt egy kötet verset irt. A kis könyvet Prze­myslben nyomták és olyan nagy a kelendősé­ge a katonák között, hogy megérte a tizedik kiadást (egy-egy kiadás ezer példány). A költő tiszteletdijából 5000 koronát adományo­zott a harcban elesettek özvegyei és árvái számára. Néhány példány a repülőgép ma már nem szokatlan, utján elkerült Magyaror­szágra is. Egyik dalát itt hozzuk szabad né­met fordításban. Ezután a Berliner Tageblatt leközli Gyó­ninak egyik sikerült, hangulatos, hazafias köl­teményét. — Amire lázasan készül a clevelandi magyarság. Amerikai lapot olvasni mostaná­ban s magunkba szivni a szabad, békés bol­dog élet levegőjét, felüdítő élvezet. Nem: mint­ha nem találnók meg benne a véres európai háború ihireit. Megleljük a nagy ujságlepedö­kön az összes harctéri jelentéseket, a francia, angol mellett a németet és a mieinket is. De ezek a híradások is olyan amerikai izüen, oly fantasztikus illusztrációk kíséretéiben nyernek feltálalást, hogy az olvasó fülében a nagy élet-halál harc dübörgése oly idegenül, fur­csán hallatszhat, mint amilyen idegen csen­gése volt a mi fülűdben például a tripoliszi harci jelentéseknek. De hisz ezen nincs is cso­dálni való. Amerika messze van s ma még messzebb, mint valaha. Amikorra a nagy há­ború hírei a távoli kontinensre érnek, nem érezni már ki belőlük a nemzetek halálos vi­asskodását, menekülök, jajszavát, elesettok hörgését s özvegyek és árvák sírását. A bé­kés, boldog Amerikában azután, ilyen hirt is hozhat a clevelandi magyar újság: Lázas készülődés észlelhető a magyarság körében a Clevelandi Magyar Önképzőkör ál­arcos- és jelmez-báljára, mely feb­ruár l-cn, hétfőn este 8 órakor fog le­zajlani derűs hangulatban. Legszebb dijak női és férfi jelmezeseknek. A clevelandi magyarság tehát lázasan

Next

/
Oldalképek
Tartalom