Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-07 / 58. szám

Szerkesztőség Kérész-utca 9. Telzfenszáia: 305. Egyes szél éra 19 BBér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24 — félévre . . K 12 — negyedévre K 6 — egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.negyedévre K 7-— egyhónaprsK 2 40 Kiadóhivatal Kárász-utca Telefonszám: 81, Egyes szám ára 10 fillér. Sieged, !9Í5. IV. évfolyam 58 szám. Vasárnap, március 7. A semlegesek ideje is elérkezett. Az amerikai kormány a semleges államok (konferenciáját tervezi, liogy azon a hadviselő államokat az ellenségeskedések beszüntetésére szólítsa fel, esetleg a hadviselés, .különösen pedig a tengeri háború oly korlátok közé való szorítására, mely lehetővé tenné, hogy a semleges kereskede'eim ne szenvedjen olyan károkat, mint most. Ugy látszik, az amerikai közvélemény, a mely egyideig az ántántsajtó és az aioéltröszíök nyomása alatt veszettül védelmezte azt az álláspontot, hogy Amerika mindent szállitlhat, amit csak tud, most kezd némi, a helyzet és (körülmények által erőszakolt változáson k eresz tii lm enni. Az' amerikai imperializmus, az EgyesültÁllamok terjeszkedési vágya, amely a Spanyolország elleni hódító háborúban mutatkozott meg először, nagy csapást szenvedett a japán terjeszkedési vágy által, mely Kínát, az amerikai ipartermékek legjobb fogyasztó piacát készül érdekkörébe vonni. Ez egyrészt, de másrészt Anglia viselkedése, a mellyel teljesen negligálta Amerika hatalmát és erejét, azután a fékezhetetlen angol gőg, amely ugy kezdte kezelni Amerikát, mint közönséges 'liferánst, akit joga van a jólfizető vevőnek ellenőrizni, jelentékenyen Iiozzájárultak az amerikai közvélemény 11 angula tvál t ozásához. Bhez járul még azután a legújabb mozzanat, Anglia terve, hogy konzuljai által .minden részletében ellenőriztetni akarja a semleges államok kereskedelmét, nehogy azok bármivel is segítségére siessenek a monarchiának és Németországnak. Hogy érthetővé valljon a dolog, el kell mondanunk ízt is, hogy Anglia nem tervez egyebet, minthogy, tegyük fel, Svédországban minden olyan hajót, amely gabonát, vagy gyapotot, vagy általában olyan árut szállít, melyre Németországnak vagy a monarchiának szüksége lehet, a brit konzulok vennének számba, akiknek jogukban állana az áruk feldolgozási folyamatának során egészen addig, atnig az végül fogyasztásra kerülnek, érdeklődni és ellenőrizni, hogy azok nincsenek-e kivitelre szánva és ihogy azokat semmilyen úton-módon nem fogják kiszállítani Svédország liatárán. Ilyen eljárást tervez Anglia Hollandiában, Dániában, Norvégiában és ha Olaszország elviseli- az északi semleges államoknak szánt szégyenletes megaláztatást, akkor olasz földön is, sőt még Amerikában is. Ugy látszik, a brit gőg diktálta vakmerőségre válasz az amerikai kormány kezdeményezése, mely a neutrális államok konferenciáját készül egybehívni. Hogy e konferencia éle Anglia ellen fog irányulni, az egészen kétségtelen. És hogy a semlegesek álláspontja minden olyan törekvések ellenére, hogy semlegességüket szigorúan megóvhassák, mégis az események és az ántánt kíméletlensége révén mindinkább hajlik Németország és a monarchia felé, az teljesen nyilvánvalóvá válik. Hogy az érdek, a rideg egoizmus ide, erre az oldalra parancsolja a semlegeseket, azt, ha egyéb nem, de az világosan igazolja, liogy mig Németország és a monarchia nem kér és nem vár egyebet, mint becsületes semlegességet, addig az ántánt eddigelé minden semleges államot megkörnyékezett és amikor az ezzel kapcsolatos Ígérgetés hatástalan maradt, durván megfenyegette, liogy igy csalja bele őket a maga oldalán a háborúba. Ezem a téren a semlegeseknél a diplomáciai kudarcok olyan sora érte az ántánt hatalmaikat, ami külön érdekes és szenzációs részlete a világháborúnak. Minden hiábavaló volt; a mérleg betelt és rövidesen hallani fogunk a semlegesek erejéről és elszántságáról. GÖRÖGORSZÁG A SEMLEGESSÉG MELLETT DÖNTÖTT. Athénből jelentik- Ma folytatólagos ülését tartotta a koronatanács, a király elnöklésével. A további semlegesség mellett döntöttek s a görög kormány tudtára adta a mai nap folyamán az angol követnek, miszerint az Anglia által kért hatvanezer segitö sereget nem bocsáthatja ki az országból a macedóniai helyzet miatt. Megállapítható, hogy Bulgária magatartása okozta a görög semlegesség föutartását. FRANCIAORSZÁG UJABB SOROZÁSA. Budapestről jelentik: A francia .kamarában törvényjavaslatot nyújtottak be az 1916. évfolyam behívásáról s az 1917-esek sorozásáról, úgyszintén az 1913—15-ösök közül a kiszuperáltakat újból sorozzák. AZ OROSZ DEFICIT. Pétervárról jelentik: Az átlátni tanács az idei deficit megszüntetése végett három évre fejadót vetett ki azokra, akik nem voltak katonák. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, március 6. A Milli-ügynökség jelenti: Az ellenséges flotta ma hét erős egységgel bombázta Ghackri környékét, úgyszintén Kumkale és Sed il Bar erődöket. de siker nélkül. A felderítő osztagokat, amelyeket az ellenség partra akart szállítani, ütegeink intenzív tüzelése visszavonulásra kénysze Hitette. (Közli a miniszterelnökségi sajtóosztály.) A Dardanellák ellen. Berlin, március 6. A Corriere della Sera athéni tudósítója azt jelenti, hogy a Dardanellák két külső erődjének elpusztulásáról elterjedt hírek valótlanok. A tény az, hogy ezeket az erődöket még nem is bombázták, hanem csak azokat az előretolt ütegeket, amelyekkel a török hadveztőség az erődöket fedezni akarta. Ezelk az ütegek részben elnémultak részben visszavonultak. Tegnap Nápolyba érkezett a Patria gőzös, amely Marseilleböl jött. Hirül hozta, hogy kedden este Marseilleből tizennégy nagy szállítóhajó keit útra a Dardanellák felé, húszezer főnyi katonasággal A csapatszáll'tást négy angol, három francia páncélos, sok torpedónaszád és valószínűleg rjéhány tengeralattjáró naszád is kisérte. A szállitóhajóknak március 5-én kellett Málta elé érkezniük. Itália a bolgár-román békéért. Szófia, március 6. Sonnino olasz külügyminiszter Genadíew Miklós előtt mostani második római tartózkodása alatt kijelentette, hogy Bulgária teljes bizalommal várhatja nemzeti ideáljainak megvalósítását, ha eláll a szomszédjai elleni offenzíva gondolatától és továbbra is keresi a Romániával való jó viszonyt. MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN; Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Föszerkereskedésben w JT-" 1 " • W • 11 • ÓVAKODJÉK • ceme9.azi.tb... dupla malátasört.« UTÁNZATOKTÓL»