Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-06 / 57. szám

Szeged, 1915. -március 6. DÉLMAGYAAOBÍÖLÁÖ 3 A kenyér és a sütemény hatásági árát megállapították Szegeden— A zsemüye négg deka, a kifli három deka sulyu Sesz. — (Saját tudósítónktól.) A háború kitörése óta, a töméntelen baj között, az éMemiszeruzs-ora kezdett fojtogatni berniünket. Szerencsére azonban- ugy a kormány, min-t az -egyes hatóságok még idejekorán megtették a szükséges intézkedéseket, amelyek általánosságban eredményre is vezetnek. A közönség a,z utóbbi időben múr csak a kenyérdrágaság és a fehér sütemények ellen- panaszkodhatott jogosan. A pékek a háború előtt is gyakran visszaéltek a közönség türelmével, a háború kitörése óta -pedig, felhasználva a gabonaárak -emelkedéseit, egyenesen 'lehetetlen dolgokat müvelte-k. A zsemlye, különösen az úgynevezett „vajas zsemlye", — melyről ma egy ülésen kiderült, hogy nem is vajas — -olyan kicsik-e lett, 'hogy minden kávéházi vioc szerénynek bizonyult, amely a zsemlye miniatűr voltára célzott. v Mivel -ezen- állapotok már tarthatatlanok voltak, Szatay József dr főkapitány szakemberekből álló értekezletet hiv-ott össze, hogy ez-ek -meghallgatása után hatóságilag megállapítsák a kenyér árát, a fehérsüt-e,menyeknek pedig a su-lyát és az árát is. Az értekezlet pénteken délután folyt le a városháza bizottsági termében, a főkapitány -elnöklésével. Az értekezlet eredményre is vezetett, amennyiben olyan árat állapítottak meg, amely a .közönségnek is és a pékeknek is jogos -érdekeit kielégítheti. Áz értekezletről, amelyen nagyszámban jelentek meg a szegedi pékmesterek, cukrászok, vendéglősök, kávés-ok, továbbá a 'kereskedelmi kamara kiküldöttei, az alábbi részletes tudósításban számolunk be: Szalay József dr főkapitány délután öt órakor nyitotta meg az értekezletet. Üdvözölt-e a megj-elentékiet és előadta, hogy a mai értekezlet tárgya: a kenyér és sütemény előállításának for-galombaboza talán a:k szabályozása. A főkapitány szavai szerint gazdasági -hábp-ru-t is viselünk és a nemzet, meg a hadsereg ellátásáról van szó, tehát végtelenül font-os, hogy ebből a háborúból is -mi kerüljünk ki győztesként. Épen -ezért szükségesnek tartja a fogyasztó közönség érdekeinek megvédését. Meg kell állapodni bizonyos szabályokban, melyek irány-adók lesznek a jövőre nézve, -h-ogy milyen áron adják a kenyeret és-1 a süteményeket. Aggodalomra li-tt nincs ok, hanem komoly belátásra van szükség, a mely a polgárság lelkiismeretére apellál, A nehéz körülmények, között kötelessége a 'hatóságnak és a szakköröknek, hogy megfelelő áron juttassanak a közönségnek élelmieikkeket; a mostani -konjunktúrák -számbavételiével kialakult bázist kell alapul venni, .hozzászámítva a tisztességes polgári hasznot. Ha a hatóság azt látná a pékmesterek -magatartásából, hogy a drágítást kapzsi -módon keresztül akarják erőszakolni, -ez kétszeresen kellemetlen volna, mert nemcsak a társadalom Ítéletét hívja ki, hanem a 'hatóságét is, a mely a megszégyenítő elzárást is alkalmazhatja. Meg van azo-nban győződíve, ih-o-gy nemes szellem hatja át ezt az értekezletet és a közönség érd-ékeit mindig szem előtt fogják tartani. Ezután Schiitz István, a Szegedi siitőinesterek Egyesületének 'elnöke szólalt fel. A maga részéről elérkezettnek látja az időt arra, hogy a fehérsütemények előállítását redukálják, miután n-eim bírnak -eilég, megfelelő minőségű lisztet kapni. A fősu-ly t-ermász-etesien a kenyéren van. Inditványozza, h-ogy a zsemlye súlyát kisütve állapítsák meg és ne legyen az a sok formájú sütemény, hanem zsemlye is, kifli is, csak egyféle legyen. A zsemlye sulyát négy dekában, a kiflijét húrom dekában ajánlja megállapitani. Az árra vonatkozólag -előterjeszti, hogy öt darab sütemény 20 fillér legyen; a viszont elárusítók pedig tíz százalék engedményt kapjanak. Az elnök: Ebből- baj lehet, mert a süteményeket másnap kicserélik a viszont elárusít ók. Schütz: Ez a jövőben meg fog szűnni, mert a száraz süteményt nem vesszük viszsza. Indítvány özotm1 továbbá, h-ogy a pékek naponta csak egyszer süssenek. Az elnök: Erre miniszteri rendelet is van, de ez még nem lépett életbe. D-e ha netán egyes pékek a konkurrencia kedvéért a megállapodás ellenére kétszer sütnének, intézkedem, h-ogy a rendelet azonnal életbe, lépjen. Schütz: A kenyér áréra vonatkozólag a következőket indítványozom1: A buzakenyér, amely ötven százalék búzából és ötven százalék tengeriből, vagy keverten tengeriből és -árpából -készül, 50 fillér legyen kilónkint a nagybani elárusitásnál, 52 fillér pedig a kimérésnél. A rozskenyér, amely ötven százalék rozsból és ötven százalék tengeriből, vagy árpáiból, vagv keverten .tengeriből ési árpából készül, 48 fillér legyen a nagybani elárusitásnál, 50 fillér pedig a kimérésnél, kilónkint. Az elnök: Az iránt! is gyakran felmerült panasz, hogv a kenyér keserű, kozmás, vagy -dobos dolgokból van -előállítva. Leshet, hogv ez nem a pékek .hibája. De azért igyekezzenek kiküszöbölni az ilyesmit, mert a hatóság arra van- berendezkedve, hogv -előbb kér, azután más eszközökhöz fordul. Schütz: Ezek-kel az árakkal, amelyeket én indítványoztam, a közönség is, meg az elárusítók is meg lehetnek elégedve. Szűcs Béla pékmester nem fogadia el Schütz indítványát, mert *z nem felel meg a liszt áraknak. Ak; ilyet indítványoz, az nem vett ceruzát a kezébe, mikor a tarifát megcsinálta. ö a budapesti tarifát tartja irányadónak, -eszerint kell az árakat megállapítani, mert a Scbütz-féle árak mellett becsukhatják az üzletüket. Ki van zárva, hogv három debosszankodás és kellemetlen kezelési költségek a házicsengő berendezésénél. Sriiiiliriiilfirt kapcsoltat a világítási hálózatra.™ Kezelését s fentartást egyáltalán nem igényel. Kapható FONYÓ SOMA világítási vállalkozónál Kö!csey-u!ca, Wagner palota. kás kifliit adhassanak. A kifli legyen 2 deka, vagy legfeljebb 2 -és negyed deka. Az elnök: Hát akkor ne legyen inkább vajas kifli. Sziics: Akkor l-egyen a zsemlye három •deka, azáltal a .közönség nincs kizsarolva. Zimonyi pékmester szerint, ha vizes kifli van, a-kk-or nincs szükség vizes zsemlyére. Ajánlja, hogy legyen akkor tejes kilfli. Csonka Ferenc városi vegyész: Hogy vajas legyen-e a kifli, vagy sem, azt igen könnyű eldönteni, mert eddig sem evett senki vajas kiflit, csak legfeljebb margurinos hifiit. Én -utoljára tiz évvel ezelőtt -ettem vajas kiflit Zsolnán, (A pékek nevetnek.) Schxvciger Sándor azt ajánlja, hogy a zsemlye legyen három és fél deka, a kifli pedig két és fél -deka. Ezenkivül készítsenek még valami kiflit a vendéglősöknek, keménymaggal behintve. Az elnök: A régi világban- mennyi volt a tejes kifli súlya? Schweiger: Két és fél dekán — alul. (Nevetés.) Az -elnök, több ajánlat nem lévén, ismerteti az eddigi javaslatokat, mire Szűcs pék közbe szól, h-ogy nem lehet lisztet kupni, Aczil Géza malom-igazgató: Az nem áll. Akármennyi lisztet lehet kapni, csak venni kell. Az elnök: Most összefoglalom a javaslatokat. Ez-ek sze-riní az a vélemény alakulna ki, hogy ugy a zsemlye, mint a kifli csak egyféle legyen. A lukszus cikkek -elmaradnak. A sütemény tiszta nullás és főző lisztből készülne és .hogy liszt legyen, arra a hatóságnak gondja lesz. A zsemlye súlya 4 deka, a kiíiijé 3 deka és az áruk öt darabonkint 20 fillér. Schweiger Sándor: Állapodjunk meg arra vonatkozólag, ih-o-gy kifli félhold alakú legyen. Ebbe bele lehet menni és a harmadfél dekás suly is elfogadható. Az elnök: Tessék most a kenyérhez szólani ! Schütz inditványozza, h-o-gy a kenyeret csak s-uly sz-erint adják és szüntessék be az úgynevezett veknik sütését.Több felszólalás után- az. elnök kimondja a végső határozatot, amely szerint: 1 kiló búza kenyér nagyban árusítva 50 fil-l. kicsinyben árusítva 52 fill. 1 kilo rozs kenyér nagyban árusítva 48 fill. kicsinyben- árusítva 50 fill. 4 dekás zsemlye darabonkint 4 fill. 2 cs fél dekás kifli darabonkint 4 fill, Csonka Ferenc városi vegyész .szólalt még .fel ezután. Elmondja, -hogy azért vau panasz a mostani kenyér ellen, mert nem tudják, hogyan kell sütni. Ajánlja, hogy a lisztkereskedők adjanak utasitás-t a közönségnek. Be is mutat egy ilyen utasítást, aím-ely így szól: „A miniszteri rendelet alapján kevert lisztet nem szabad élesztővel síitái, hanem csak közönséges kovásszal. Sem a ko-vászo-s. sem a kukoricalisztes keverékhez nem szabad meleg vizet használni, vagy meleg vízzel dagasztani, hanem közönséges állott vizzel kell ugy a dagasztást, mint a kovászolást végezni". Ha ez-eket figyelembe veszik, akkor .a kenyérnek nem lesz kellemetlen mellékíze, Szaluy József dr főkapitány ezután megköszönte a jelenvoltak részvételét és az értekezletet berekesztette. Március 10-én lép életbe a kenyér és sütemények árának uj árszabálya. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Föszerkereskedésben Csemegeüzletben |j MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN v ISTVÁN III • ÓVAKODJÉK • p I a m alátasörl.« UTÁNZATOKTÓL H