Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-05 / 56. szám

Szeged, 1915. március 5. BÍ1LMAGYÁROBSZ1ÁH 3 A romai — Olasz vallomás Olaszországiról 'mindenféle nyilatkozat cs vélemény jelent meg, amelyek után rájöhettünk bátran, hogy a római diplomácia munkájáról még kevesebbet tudunk, mint gondoltuk. Alkalmunk vani egy Szegeden átutazó és hazájában kitűnő nevű olasz ,férfiú nyilatkozatát közölni, aki a Délmagyarország számára a következőket mondotta: — A római kormány: szfinksz. A római kormány, helyesebben: Itália céljait mindenki félreismerte, — még az olaszok is. Salandra, aki Itáliának legelső, mondhatni1: egyetlen zseniális államférfia, ügyesen leplezte a tömeg és a külföld előtt Olaszország igazi céljait. Szabad folyást engedett ezért a tömegindulat kitöréseinek s igy még inkább megtévesztett Itália mindenkit. Pedig Olaszország semmi egyebet nem tett, mint becsületesem értelmezte a szövetségi hűséget. Olaszország illetékes körei •egy pilanatig sem gondoltak elpártolásra. Ök azt tették, amit a sors és a hármasszövetség legfőbb íráyitója, a világhiistória egyik legnagyobb alakja, Vilmos császár kiszabott. Olaszország mint semleges küzd Németország és a monarchia győzelméért. — Lássuk, imaként küzdött máig Olaszország. Ahogy a világháború kitört, a centrális két nagyhatalom offenzívába ment át. Ezt tehette, annál inkább, mert a szárazföldön Anglia komolyan nem számított s az arány ez volt: Ausztria, Németország és Magyarország, hároim nagyhatalom küzd két nagyhatalolm, Franciaország és Oroszország ellen, — valamint két kisihatalom, Szerbia és Belgium1 ellen. Szárazföldön ez az egyensúly olyan volt, hogy (Itália hivatalos körei, szerint is) a centrális hatalmak győzelme bizonyos. Később Anglia is a latba esett, — viszont Japán véglegesen elmaradt az európai színpadról. Törökorszáig fellépése azonban újból helyrehozta az egyensúlyt. Az arányok miatt a világháború a kimerülés küzdelmévé fajult. Valamint az is nyilvánvaló, hogy a végső leszámolás mégis a tengeren fog eldőlni és nem a szárazföldön. Ami a kimerülés kérdését illeti, ez volt mégis a centrális hatalmak legnagyobb kérdése — tudván azt, hogy Angliának ez az egyetlen komoly támadó fegyvere. (A britt flotta csak védekező!) Már most: a múlt termés a centrális hatalmakban még se volt olyan rózsás, mit ahogy kezdetben kürtölték. Olaszországban pedig olyan gyönge volt, hogy — számitásba véve a rendes bevitel méreteit, — féléven belül éhezett volna Itália, ha a porondra lép. Aztán a szén dolgában különösen gyatrán állott Olaszororszá, ugy hogy első kérdése azt volt, vájjon Németország és mi garantáljuk-e, hogy Itáliát —- elsősorban a flottáit — ellátjuk szénnel? A felelet: — Nem! Itáliának Angliával volt szénszerződése és igy Anglia látta el megfelelő szénnel... Egy fontos momentum: A Salandrakormány a legtöbb kereskedelmi hajót lefoglalta és befogta szállításokra. Hogy ez mit jelent az olasz nemzet és a 'ml szempontunkból is, azt ma nem részletezhetjük, ellenben tény az, hogy már nyugodtan mondhatjuk, miszerint sem Németországban, se a monarchiában, se Itáliában a népet kiéheztetni nem lehet. Olaszország ugy küzdütt értünk eddig szfinksz. Itália céljairól. — is, amint az Egyesült-Államok küzdött Angliáért. Sőt — jobban. — Mondhatják, hogy mindez szép, de Olaszország mégis neim maradhat végis semleges, mert akkor áldozata nem áll arányban a másik két szövetségessel. Ugy van: Itália nem maradhat végig semleges és nem is marad. Hogy mikor jön el ennek az ideje? Percre vagy hónapra kiszámítani lehetetlen, viszont igy jellemezhetjük a mérték betelését: l 1. Ha a Szuez-csatorna és mindkét oldal környéke török kézre kerül. Másszóval: Ha Olaszország Anglia ellen fordult volna, ugy rögtön elesett volna a Szuezi főhajójáratától és rögtön elveszítette volna a csatornán megközelíthető két afrikai! gyarmatát. 2. Ha az angol vagy francia flottára döntő csapást mérünk. Magyarán: Ha Olaszország kilépett volna küzdeni, ugy a Monarchia flottája a defenzíváról rögtön offenzívára kényszerül, különben az olasz flotta magára marad és az aránytalan túlsúlyú francia és angol földközi flotta megsemmisíti s Olaszország kikötőit bombázza. Az olasz és imagyarosztrák flotta csak bizonyos küzdelembe mehet, mint támadó! — Az olasz diplomácia egy esetben az ententének is világosan tudtára adta, hogy állja a oentrálisok szerződését: Valona megszállása alkalmával.Valonát a monarchia tengeri létérdekében kellett megszállni — különben az entente szállja meg és használja fel flotta bázisul. Ez mérhetetlen 'hátrányt 'hozott volna számunkra. Mi nem szánhattuk meg, mert provokáltuk volna Görögországot és ímert — ez a fontosabb —, Valonában bármily számú hajórajunkat is megsemmisíthették volna s akkor ráadásul az elvett Valonát az entente használja. Olaszország lépését viszont az ententének el kellett fogadnia, különben háborús állapotba kerül vele! — Most az a kérdés, vájjon mi lehet Olaszországnak a főcélja? Mert mégis csak ez a döntő körülmény. Az olasz diplomáciának egy lehet a végső célja, és ez világos minden okos olasz előtt — Bülow herceg missziója óta: nagy Itália. Hogy Itália világhatalom legyen. És mi a fő akadály? Málta! Olaszország nagyhatalmi állása máig csak ráfogás. Arnig Málta angol megerősített kikötő, addig Olaszország kiszolgáltatott kis állam: Anglia uralkodik fölötte. Málta azt jelenti Itália számára, mint a Kárpátok Magyarország számára. Málta nélkül Afrikában s a Földközi-tengeren Olaszország nem vetheti meg a lábát. Nagy-ltália célja nem egy város — Trieszt — és nem egy piciny tartomány — Trient — hanem a szabad, tengeri nagy Itália kivívása. Amikor D' Annunzio és társai Trientet és Triesztet emlegetik, akkor a hivatalos körök csak mosolyognak a nagy Gábriel lendületes, de analfabéta szavain. — Még csak azt, hogy az örök városban ,Ken®mBMas0HBBnin0EisB*i»»HSssHH«lBnaBeiBi»®ac8B»a!3nfla«Migna Küldjünk katonáinknak hhermosüvegeket, teát konyakot, likőrt, csokoládét, caces-t. Az adományokat köszönettel, fogadja s a hadtápparanosmokságokhoz juttatja a honvédelmi minisztérium Hadsegélyező Hivatala, Budapest, IV. Váci-utca 38. főként Magyarország erejét bámulják. A magyart imádja minden józan s kulturális olasz, Kosstuh Lajos óta, a szabadság harc miatt. Egyik római lap szerint ha a háború kitörésekor egy millió tiszta magyar katona került volna a frontra, már eldőlt volna ugy a szerbbel, mint az orosszal is a háború. Eddig a1 olasz nyilatkozat. Nem szentírás, ez seim az. Ha elhisszük, ha nem, a római szfinksz továbbra is csak titokzatos marad. Ellenben nincs okunk arra, hogy ép a mi számunkra maradjon félelmetesnek. Elvégre hü szövetségesünk, vagy mi. Szalay János. A csöndes, sötét Párss. Paris, február végén. A francia főváros életét jelenleg két dolog jellemzi: a nyomott hangulat és a sajátságos csönd. A színházak jobbára zárvák. A többnyire hazafias tartalmú darabok a jótékonyság szolgálatában állanak. Az amúgy is nyomott hangulatot fokozta a szájnál prefektus azon rendelete, amely eltiltotta a hangversenyeket, amelyeket eddig rendesen a déli órákban tartottak meg egyes helyiségekben. Ennek a tiltó rendeletnek a következménye, hogy az illető kávéházak és: éttermek tulajdonosai elhatározták, hogy üzleteiket becsukják, mivel zene nélkül nem érdemes azokat továbbra is vezetni. A csönd Parisban csaknem teljes. Az utcai forgalmat csak korlátolt mértékben tartja fönn néhány közúti, bérautó és 'bérkocsi. A város mellékutcáiban még nagyobb a csend, ott úgyszólván egyáltalán nincs forgalom. A csend akkora, hogy időről-időre a földalatti villamos, zaja is fölhallat,tszott. Az emberek koránkelőkké váltak. Annyi ugyanis a ráérő idejük az embereknek, annyit alusznak, hogy hajnalban már nem győzik az alvást. Még sohasem volt Parisban a kora reggeli órákban annyi előkelő nő látható, mint most. Arcukon visszatükröződik ia sok pihenő óra türhetetlensége. Pár is külvárosaiban is kihalt a munkásnép máskor lázas élete. Általában Páris reggeli órái most oly idillikusán csendesek, akár a kertektől és mezőktől övezett vidéken. A csend egyetlen megszakitói a zöldség- és főzeléfces szekerek, amelyek drága kincseiket a piacra viszik. Aztán alig láthatók az utcán mások, mint asszonyok és megint csak asszonyok, akik kosaraikkal a napi bevvásárlásdk után sietnek. Itt-ott egy-egy csapat katona látható, akik gallérjaikba burkolódznk. A gyalogjárók önkéntelenül is megáldanak: Honnan jönnek? hová mennek? A csapat eltűnik valamelyik utcasarok mögött és újra ur,rá lesz a metanchollkus csend. A reggeli órák végteleneknek tetszenek. Maid kikerülnek az utcára a napilapok, de mindig ugyanaz: Türelem! türelem! Megkell tanulni türelmeskedni. 'Csapataink elfoglaltak egy 200 méter hosszú lövészárkot Bethune közelében, Az oroszok Keletporoszországban és a Kárpátokban előnyomulnak. Anglia három millió újoncot képez ki. Olaszország mellettünk van. Románia nyolc napon bélül hadat üzen Ausztria-Magyarországnak. A törökök borzasztó vereséget szenvedtek, támadási kísérletük a Szuezi-csatorm ellen ős sízeomilott. Németországban é|s z,r evehet ővé válik az éhínség. A háború még sokáig fog elhúzódni, de a végleges győzelem, a mienk lesz. Jártában olvassa a. nép az újságokat. Rövid idő multán megjelenik egy friss lap. Csakhamar elkapkodják, de az is csak ugyanazokat írja. Mindig ugyanazt, amit tegnap, a mit mindennap ... Az üzletek zárva, amelyek pedig nyitva vannak, azokban csak nőket látunk, mint elárusítókat és mint vevőket. Azokat a szolgálatokat >is, melyeket azelőtt férfiak láttak el, most nők végzik, talán a kalauz felesége, aki