Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-27 / 74. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K Ifi­negyedévre K 7-— egyhónapra K 2'40 j Kiadóhivatal Kárász-utca • Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 flllér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12-— negyedévre K 6-— egyhónapra K 2-— Siarkesztőség Kárász-utca 9. Tddwmán: 305. Egyes fizáa ára 19 fillér. Sieged, 1915. IV. évfolyam 74. szám. Szombat, március 27. LEGÚJABB. Berlin, március 26. A nagy főhadiszállás jelenti: A Verdimtől délkeletre esö Maas ma­gaslatokon a franciák Combresnál erős tá­madással megkísérelték lállásunik elfoglalá­sát, de kemény tusa után visszautasítottuk őket. A Har tm ami s w ellerkopfon a harc még tart. Az oroszoknak az Augusztowtól keletre levő tó-szorosok elleni támadását visszaver­tük. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Magyar Távirati Iroda jelenti a sajtó­hadiszállásról: Az orosz vezérkar az elmúlt napokban kiadott egyik kommünikéjében azt állítja, hogy a kárpáti harcokban elfogott osztrák-magyar hadifoglyok legnagyobb ré­szén seb van a hátán azoktól a revolverlövé­sek töl, amelyeket menekülő katonáink saját tisztjeiktől kaptak. Ez a jelentés természete­sen elejétől végig koholmány és a legnehe­zebb helyzet ellenére is összehasonlíthatat­lanul bátran küzdő csapataink gyalázatos megrágalmazása. A való tény ily ocsmány elferditésének kétségkívül az a célja, hogy a mi hadseregünk értékét a semleges külföld szemében csökkentse. Az orosz vezérkar tendenciózus közleménye még cáfolatra sem szorul. A Kárpátokban és Galíciában küzdő csapatainknak példás hősiessége oly bebi­zonyított tény, amihez az ilyen alacsony rá­galom fel sem érhet. Különben is az orosz kommüniké magán viseli az otromba hazug­ság bélyegét, mert menekülő katonákat erő­szakkal csak ugy lehet visszatartani, ha elöl­ről szembeszállnak velük. Ha menekülő ka­tonák után lőnek, azokat még sohasem sike­rült ujabb elönyomulásra birni. Ennek az ügyetlen hazug jelentésnek kétségkívül az volt a célja, hogy elterelje a figyelmet arról a szégyenletes valóságról, hogy az oroszok saját csapataikat gépfegyverekikel szokták harcba kergetni. Konstantinápolyból Írja egy német tiszt, hogy a Dardanellák nehéz ütegei ezután fog­nak komolyan beleszólni a csatába. Az ak­namezőkig entente-hajó még nem jutott el és számos rejtett üteg még nem is lépett ak­cióba. Bukarest: Pau tábornok a román fővá­roson át hazautazott s interjúban .kijelentette, hogy „Oroszország katonai helyzete kielé­gítő". A sajtóhadiszállásról jelentik: A Duklá­nál felujult harcokban az oroszok erősítések­kel támadnak. A Neue Frele Presse szerint az oroszok a kárpáti frontot sehol sem tudtáik áttörni. Csapataink a tulerö ellen mindenütt helyt állanak. A lupkovi fronton tegnap három ne­héz ágyút zsákmányoltunk. Német válasz Grey beszédére. Berlin, március 26. A Norddeutsche Ali- | gemeine Zeitung foglalkozik Grey beszédé­vel, melyet néhány nap előtt a .háborukelet­kezéséről .mondott és a következőket jegyzi meg: A miniszter olyan ihangot használt, a mely jóizlésének nem válik dicsőségére s na­gyon megfelel annak a hangnemnek, amely­ben. más angol miniszterek is a háboru kitö­rése óta Anglia rossz ügyét hangzatos frá­zisokkal akarják megvédelmezni. Grey azt állítja, hogy a háboru az angol javaslat visszautasításából keletkezett, a mely angol javaslat oda irányul, hogy Ausz­tria-Magyarország és Szerbia ügyét a hatal­mak konferenciája vagy a hágai döntőbíró­ság elé terjesszék. Ahány szó, annyi ferdí­tés. A konferenciát Németország visszauta­sította, mert csakis a két érdekelt államot érintő ügyről volt4 szó és mert az osztrák­magyar szövetséges méltóságával nem fért össze, hogy olyan intézkedések, melyek csakis egy szomszád bűnös túlkapásainak visszautasítására voltak szükségesek, más, nem érdekelt nagyhatalmak plaeet-jétől té­tessenek függővé. Grey maga Lichnowski herceg londoni német nagykövettel folytatott beszélgetésé­ben. kijelentette, hogy ameddig a Szerbiához intézett osztrák-magyar ultimátum nem idéz elő súrlódásokat Oroszország és Ausztria­Magyarország között, öt a dolog nem érinti. (Angol kékkönyv 11. sz.) A cárnak Vilmos császárhoz intézett julius 304ki táviratából azonban kitűnik, hogy Oroszország már ju­lius 25-én határozta el katonai intézkedéseit. A konferencia tanácskozásai tehát az orosz mozgósítás nyomása alatt mentek volna végbe. Amikor Oroszország, mely diplomá­ciai képviselőivel, ép ugy, mint nemhivatalos pánszláv ágenseivel éveken át szitotta Szer­bia provokáló magatartását Ausztria-Ma­gyarországgal szemben, beavatkozott és — amiről Anglia tudott — az ügyből tényleg Ausztria-Magyarország és Oroszország kon­fliktusa kezdett kialakulni, a német kormány minden rendelkezésére álló eszközzel köz­vetlen megegyezést igyekezett létrehozni Oroszország és Ausztria-Magyarország kö­zött. Grey maga a német nagykövet előtt a múlt év julius 29-én kijelentette, hogy Ausztria-Magyarország és Oroszország köz­vetlen megegyezése a legjobb megoldás vol­na. (Angol kékkönyv 84. sz.) Grey azonban a maga részéről egyáltalában nem mozdítot­ta elő ezt a megoldást, .sőt ugyanaznap .meg­tette azt a végzetes lépést, hogy a_ frpsia nagykövet tudomására hozza,> hogy európai háboru esetén Anglia az ántánt hatalmak pártjára állanak. (Angol kékkönyv 87. sz.) Ezzel Grey olajat öntött a tűzre. Julius 31-én Oroszország mozgósította egé„sz haderejét és ezzel a közvetlen eszmecserének, mely hála Németország pétervári és bécsi erélyes lépéseinek és fáradozásainak, tényleg meg­indult, gyors véget vetett. Oroszországnak ezzel a lépéséivel Németország mozgósítása ezezl a háboru elkerülhetetlenné vált. A né­met hadvezetőség nem hagyhatott Oroszor­szágnak időt, hogy óriási haderőit a keleti német határon összpontosítsa. Az egyetlen mód a háboru elkerülésére az orosz mozgó­sítás megszüntetése volt, amit Németország Oroszországhoz intézett ultimátumban kö­vetelt. Az orosz kormány ,e követelést visz­szautasitotta. Jellemző, hogy Grey ezt a tényt, valamint az egész orosz haderők moz­gósításának tényét bestédében egyáltalában nem emliti. Ez módot nyújt többi nyilatko­zatainak, ezek históriai értékének megítélé­sére. Grey végül azt állítja, hogy Németor­szág a kontinens népei fölött való uralomra törekszik és ezeknek nem szabad­ságot hoz, hanem Németországnák akarja őket alávetni. A német nép két célért küzd: függetlenségét védi a rákényszeritett védel­mi harcban és Angliának Németország meg­semmisítésére irányuló törekvésével szem­ben, de küzd egy ideális célért és az egész világ érdekében: a tenger szabadságáért, a népek, különösen azonban a kis és gyönge államok felszabaditásáért az angol flotta erő­szakos uralma alól. MONTENEGRÓIAK ÉS ALBÁNOK ÖSSZE­ÜTKÖZÉSE. Bécs, március 26. Bukarestből jelentik a Südstavische Korrespondenz-nek: San Gio­vanni di Medua közelében véres összeütközés volt fegyveres albánok és montemegróiak kö­zött. Az összeütközés okáról nincs jelentés, de magát a hirt a Havas-ügynökségnek oettinjei távirata is megerősíti, hozzátéve, hogy a mion­tenegróíak közül kettő meghalt s Ihárom meg­sebesült. OSZTRÁK-MAGYAR REPÜLŐGÉP GRADISTE FELETT. Bukarest, március 26. Gradiste felett meg­jelent egy osztrák-magyar aeroplán. A ma­gyar part felé irányított szerb tüzérütegek és gépfegyverek azonnal akcióba léptek, amint az aeroplánt észrevették, de a gépet egyet­len egy lövés sem érte, hanem megfigyelé­sének végeztével visszarepült a magyar part felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom